A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20537/2019/11. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 205/A. §, 209. §, 375. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 42. §, 46. §, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 111. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Merőtey Anikó, Molnár Ágnes, Németh László

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41648/2018/13., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20537/2019/11.*, Kúria Gfv.30198/2020. (BH 2021.4.110), Fővárosi Ítélőtábla Pf.20862/2020/22.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

4.Pf.20.537/2019/11.

A Fővárosi Ítélőtábla az felperesek jogi képviselője (felperesek jogi képviselőjének címe) által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű felperesnek - a képviselő (I. rendű alperes jogi képviselője) által képviselt I. rendű alperes (I. rendű alperes címe) I. rendű, a II. rendű alperes jogi képviselője (II. rendű alperes jogi képviselőjének címe) által képviselt II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű, IV. rendű alperes jogi képviselője által képviselt IV.rendű alperes neve (IV. rendű alperes címe) IV. rendű, a személyesen eljárt V.rendű alperes neve (V. rendű alperes címe) V. rendű, VI.rendű alperes neve (VI. rendű alperes címe) VI. rendű és VII.rendű alperes neve (VII. rendű felperes címe) VII. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2019. április 2. napján kelt 24.G.41.648/2018/13. számú ítélete ellen a felperesek részéről 14. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya és az alperesek perköltsége tekintetében helybenhagyja, a kereseti illeték vonatkozásában részben és akként változtatja meg, hogy a felperesek által egyetemlegesen megtérítendő illeték összegét 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forintra felemeli.

Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az I. és a II. rendű alperes részére külön-külön 100.000 (százezer) forint másodfokú perköltséget, továbbá egyetemlegesen térítsenek meg az államnak külön felhívásra 2.168.000 (kétmillió-százhatvannyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A felperesek mint adósok/zálogkötelezettek 2008. április 1-jén CHF alapú hitelkiváltás és szabad felhasználás céljából kölcsönszerződést kötöttek az I. rendű alperessel mint hitelezővel, mely szerződés 11040-0/291/2008/0/3. számon közjegyzői okiratba foglalásra került. A kölcsön összege 12.900.000 forintnak megfelelő összegű 80.424 CHF volt 160,4 Ft/CHF vételi árfolyam mellett. A kölcsönszerződés futamideje 240 hónap, az ügyleti kamatláb CHF libor + 6,3%, a kölcsön teljes hiteldíjmutatója 10,26% volt. Az adósok a kölcsön fedezeteként a helyisége természetben cím alatti ingatlant ajánlották fel. A szerződés II. pontjában a szerződő felek opciós szerződést kötöttek, mely szerint az I. rendű felperes mint eladó a péceli ingatlan vonatkozásában vételi jogot biztosított az I. rendű alperesnek 14.200.000 forint vételáron. A III. pontban a felek az ingatlant terhelő önálló zálogjogot alapító szerződést kötöttek. A kölcsönszerződés IV. pontja az általános kockázatfeltáró nyilatkozatot tartalmazza, miszerint a felperesek a kölcsönszerződés aláírásával tudomásul vették, hogy az I. rendű alperes részükre teljes körű tájékoztatást nyújtott az általuk külföldi devizanemben felvett hitelhez kapcsolódó árfolyamkockázat vonatkozásában, különös tekintettel arra a tényre, hogy a magyar forinttól különböző devizanemben felvett hitel- törlesztési és kamatfizetési kötelezettségének összege erősen függ az adott deviza magyar forinttal, illetve egyéb devizával szembeni árfolyamának alakulásától, következésképpen a deviza árfolyamának változása egyaránt növelheti és csökkentheti a hitelszolgálat és a magyar forintban folyósított forint összegét.

A szerződés I.8.1. pontja szerint az adós átvállalta a CHF/HUF forint árfolyamváltozásából eredő kockázatot. Tudomásul vette, amennyiben a fennálló tartozás forintban átszámolva 10%-kal meghaladja a költségelőirányzatban szereplő forintban meghatározott kölcsön összegét, az adós a hitelező írásbeli értesítése alapján két díjfizetési perióduson belül a különbözet erejéig rendkívüli előtörlesztésre kötelezett.

[2] Az I. rendű alperes a jelen szerződésből eredő követelését a II. rendű alperesre engedményezte. A vételi jog gyakorlására a III. rendű alperes került kijelölésre, a vételi jogával élt, majd az ingatlant a IV. rendű alperesnek értékesítette. Az V-VII. rendű alperesek szintén az ingatlan tulajdonosai.

[3] A felperesek módosított keresetükben kérték annak megállapítását, hogy a perbeli kölcsönszerződés érvénytelen, a bíróság az érvénytelen szerződést nyilvánítsa hatályossá azzal, hogy a felpereseknek a II. rendű alperes felé fennálló tartozása 9.232.025 forint, melyet 100 havi egyenlő részletekben kötelesek megfizetni azzal, hogy a részletek minden hónap 15. napján esedékesek. Kérték a kölcsönszerződés érvénytelensége folytán a vételi jogot alapító szerződés érvénytelenségének megállapítását, továbbá azt, hogy a bíróság törölje a IV. rendű alperes tulajdonjogát a helyiség2 ingatlan vonatkozásában és az I. rendű felperes tulajdonjogát jegyezze vissza. Az V-VII. rendű alperesekkel szembeni keresetük ennek tűrésére irányult.

Kérelmük indokául előadták, hogy az árfolyamkockázat vonatkozásában az I. rendű alperesi tájékoztatás nem volt megfelelő. A szerződés I.8.1. pontjában írt előtörlesztés rendkívüli kötelezettség, amelyet egy rendkívüli esemény válthat ki, ami az árfolyam 10%-os változása. A szerződésben nem szerepel olyan tájékoztatás, hogy a jogügylet rendkívüli kockázattal járna, így alappal gondolhatták, hogy az árfolyamkockázat nem valós, mivel a 10%-os változás is rendkívülinek minősül. Megítélésük szerint az árfolyamváltozásból eredő kockázat áthárítása tisztességtelen. A szerződéskötés előtt az I. rendű alperesnek fel kellett volna tárnia valamennyi információt, amely a külföldi devizában való hosszútávú eladósodást érinti. A kockázatfeltáró nyilatkozatnak külön okiratban kellett volna szerepelnie és a szerződéskötést megelőzően azt részükre át kellett volna adni; ennek hiányában a kockázatfeltáró nyilatkozat a szerződés egy egyedileg meg nem tárgyalt feltétele. Megítélésük szerint az árfolyamkockázat áthárítása nem valós tájékoztatáson alapul, továbbá nem tartalmaz minden lényeges körülményt, így azt sem, hogy az árfolyamváltozás következtében a tőke ellenértéke is változhat. Nem kaptak tájékoztatást a devizapiaci törvényszerűségekről, így arról sem, hogy az árfolyamveszteség a forint és a CHF kamatának különbözete miatt közgazdasági törvényszerűség. A magasabb kamatozású deviza leértékelődik az alacsonyabb kamatozású devizához képest, így az árfolyamkülönbözet a hosszabb távú szerződések esetén felemészti a vélt alacsonyabb ügyleti kamatnyereséget. Álláspontjuk szerint az I. rendű alperes eljárása akkor lett volna méltányos és tisztességes, ha az tartalmilag olyan konkrét makrogazdasági fundamentális tényeken alapuló kockázatelemzést tartalmaz, amely a fogyasztó elé tárja a tényleges kockázatot. Utaltak arra, hogy a vételi jogot alapító szerződéses mellékkötelem osztja a főkötelem sorsát. E szerződés érvénytelensége folytán a szerződéskötések előtti helyzet visszaállítását kérték.