BH 1985.2.81 I. Ha az eredetileg szabadkasszás egységben a szoros elszámolás feltételei megvalósultak, és a bevétel elszámoltatása ennek megfelelően történt, az egység dolgozóit a leltárhiányért nem teheti anyagi felelősség [5/1972. (III. 16.) BkM sz. r. 1. §].

II. Ha a munkáltató a szabadkasszás egységben a leltáridőszak alatt valamely dolgozót az egység vezetőjének és helyettesének hozzájárulása nélkül alkalmazott, az egység anyagilag felelős dolgozói a leltárhiányért nem tehetők felelőssé [2/1968. (I. 16.) Korm. sz. r. 3. § (3) bek. d) pont].

III. A munkaügyi vitát eldöntő szerv a munkáltató által alkalmazott felelősségi forma helyett más felelősségi formára nem térhet át [2/1968. (I. 16.) Korm. sz. r. 7. §].

IV. A munkaügyi bíróság a munkaügyi döntőbizottság határozatát csak erre irányuló kereseti kérelem esetén bírálhatja felül [Pp. 2. § (1) bek., 349. § (1) bek., 350. §, 356. § (3) bek.].

Az I. rendű alperes üzletvezetője, a II. rendű alperes üzletvezető-helyettese volt a felperes többszemélyes, szabadkasszás, önkiszolgáló rendszerű élelmiszer boltjának. Az alperesek az üzlet vezetését 1983. április 10-én vették át. Az 1983. április 11-én kelt nyilatkozatukban a 2/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet 2. §-ának b) pontja alapján a boltban keletkező leltárhiányért teljes anyagi felelősséget vállaltak, és hozzájárultak T. R. és Cs. Z-né beosztott dolgozókként való alkalmazásához is.

A boltban az 1983. április 10-től 1983. július 14-ig terjedő leltáridőszakban 17 256 forint áruhiány és 177 forint göngyöleghiány keletkezett.

A leltárhiányra tekintettel a felperes igazgatóságának elnöke az 1983. augusztus 31-én hozott határozatával az I. rendű alperest 9997 forint, a II. rendű alperest 7436 forint leltárhiány megfizetésére kötelezte.

Az alperesek a határozat ellen kérelemmel fordultak a munkaügyi döntőbizottsághoz, amelyben a leltárhiány megfizetésének kötelezettsége alól való mentesítésüket kérték. Arra hivatkoztak, hogy a leltárhiány rajtuk kívülálló okokból következett be, mert az üzletben nincsenek ellenőrző tükrök, és az eladói létszám nem volt teljes, a boltot lényegében ketten vezették. Kérték figyelembe venni szakmai gyakorlatlanságukat, és az előírt káló maximális mértékűre történő felemelését.

A munkaügyi döntőbizottság a határozatával a megtérítendő leltárhiány összegét 16 251 forintra csökkentette, és ennek az összegnek 50-50 %-ában állapította meg az alperesek megtérítési kötelezettségét.

A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a felperes nyújtott be keresetet a munkaügyi bírósághoz. A döntőbizottság határozatának megváltoztatását és az alpereseknek a 16 251 forint leltárhiány megfizetésére való kötelezését a munkabérük arányában kérte. Vitatta, hogy a leltárhiány az ellenőrző tükör hiánya és a létszámhiány miatt keletkezett.

A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét, a munkaügyi döntőbizottság határozatát, valamint a felperes megtérítési határozatát megváltoztatta, és mentesítette az alpereseket a leltárhiány megfizetésének kötelezettsége alól. Ezzel szemben úgy határozott, hogy az alperesek a leltárt követő 12 hónapban nem részesülhetnek prémiumban, illetőleg jutalékkiegészítésben, és nem kaphatnak a leltárhiány mértékéig év végi részesedést.

Ítélete indokolásában megállapította, hogy az alperesek - nem szűkített funkcióval - rendeltetésszerűen használtak pénztárgépet. A pénztárgép ellenőrző szalagjának felhasználásával naponként volt pénztárzárás. E tényre tekintettel a 15/1980. (IX. 30.) BkM számú rendelettel módosított 5/1972. (III. 16.) BkM számú rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján a bolt szoros elszámolású, ezért csak a 2/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása jöhet szóba.

A munkaügyi bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett. Álláspontja szerint az alperesek mint szabadkasszás üzlet vezetői a felelősségvállaló nyilatkozatuknak megfelelő leltárfelelősséggel tartoznak.

A megyei bíróság az ítéletével helyben hagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. Kifejtette, hogy az alperesek által vezetett üzlet szoros elszámolású, mert az alperesek a pénztárgépet nem szűkített funkcióval használták.