A Fővárosi Törvényszék Bf.9255/2011/4. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 51. §, 179. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 52. §, 338. §, 352. §, 353. §, 363. §, 371. §, 372. §, 381. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 10. §, 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 219. §] Bírók: Házi Lajos, Pásztói Katalin, Zombori Éva

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

21.Bf.9255/2011/4. szám

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2012. február hó 28. napján tartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A rágalmazás vétsége miatt ... I. rendű vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2011. évi május hó 26. napján kihirdetett 13.B.26.354/2010/18. számú ítéletét ... II.r vádlott vonatkozásában részben megváltoztatja.

A pénzbüntetés mértékét 80 (nyolcvan) napi tételre enyhíti, az egy napi tétel összegét 2500 (kettőezer-ötszáz) forintban állapítja meg.

Így a pénzbüntetés teljes összege 200.000 (kétszázezer) forint.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet e vádlott vonatkozásában helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban felmerült 20.000 (húszezer) forint bűnügyi költséget ... II.r vádlott köteles a magánvádlót képviselő dr. ... ügyvéd kezéhez megfizetni a másodfokú ítélet kihirdetésétől számított 15 (tizenöt) napon belül.

I N D O K O L Á S :

Az első fokú bíróság ... I. r. vádlottal szemben a Btk. 179. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő rágalmazás vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette, míg ... II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 179. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő rágalmazás vétségében, amelyért őt 300 napi tétel, összesen 240.000 Ft pénzbüntetés megfizetésére ítélte, a pénzbüntetés egy napi tételének összegét 800 forintban megállapítva. Kötelezte továbbá II. r. vádlottat az eljárás során felmerült 55.000 Ft bűnügyi költségnek a magánvádló képviselője részére történő megfizetésére.

Az első fokú bíróság ítélete ellen ... II. r. vádlott és védője jelentettek be fellebbezést az ok megjelölése nélkül.

A Be. 353. § (1) bekezdése értelmében a másodfokú bírósági eljárásban bizonyításnak akkor van helye, ha az elsőfokú bíróság a tényállást nem derítette fel, vagy az hiányos, továbbá, ha a bizonyítás az elsőfokú bírósági eljárásban megvalósult szabálysértés orvoslását eredményezheti. A (2) bekezdés szerint pedig a bizonyítás felvételére tárgyalást kell kitűzni.

Tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az első fokú bíróság ítélete szűk körben, részben megalapozatlan, mert felderítetlen, a Be. 353. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel az ügyben tárgyalást tűzött ki és megkereste a ... Hivatalát annak közlése végett, hogy magánvádló ... tisztsége mikor szűnt meg.

A ...i Hivatalnak a másodfokú tárgyaláson ismertetett tájékoztatása szerint magánvádló ... tisztsége 2009. november hó 20. napjával bezárólag szűnt meg.

A másodfokú nyilvános tárgyaláson a II. r. vádlott védője fellebbezését fenntartva arra hivatkozott, hogy az első fokú ítélet törvénysértő, megalapozatlan és hiányos, a rendelkezésre álló bizonyítékokat pedig tévesen értékelte. Érvelése szerint a kerületi bíróság nem folytatott le bizonyítást arra vonatkozóan, hogy a cikk mely részét írta a II. r. vádlott, ugyanis a cikk címét nem védence írta. Kifogásolta továbbá, hogy az ítélet hosszasan foglalkozik a büntetőügyekről való felvilágosításadás jogszabályi hátterével, ugyanakkor álláspontja szerint ezen jogszabályi hivatkozások a büntető hatóságokra vonatkoznak, nem pedig védencére. Megjegyezte, hogy az első fokú bíróság által hivatkozott, a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény már 2008. július 1. napja óta hatályon kívül van helyezve.

Álláspontja szerint kérdésként csak az merülhet fel, hogy a II. r. vádlott jóhiszeműen és alappal feltételezte-e, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakat a tanú a büntetőeljárás során elmondta. A cikkben gyakorlatilag II. r. vádlott szó szerint idézte az I. r. vádlott nyilatkozatát, így a részéről rosszhiszemű, becsületbe gázoló megállapítás nem hangzott el. Minderre tekintettel ... II. r. vádlott felmentését indítványozta, annak az észrevételezése mellett, hogy védencét az első fokú bírósági eljárás során megfosztották az utolsó jogának a lehetőségétől.

A magánvádló jogi képviselője a másodfokú nyilvános tárgyaláson indítványozta az első fokú ítélet tényállásának a kiegészítését, a feljelentésben írt harmadik ponttal. Egyebekben előadta, hogy ...II.r. vádlott annak ellenére tette közzé a cikkben I. r. vádlott tanúvallomását, hogy ezen vallomást tartalmazó jegyzőkönyvet még a bíróság sem kaphatta meg. Nem kereste meg a nyomozó hatóságot arra vonatkozóan, hogy közzéteheti-e azt, illetve nem kereste meg magánvádló t és nem nyilatkoztatta meg, hogy kíván-e reagálni a vallomásban foglaltakra, holott ezt nyilvánvalóan megtehette volna. Álláspontja szerint a hatályos Be. rendelkezései nem csak a büntetőügyekben eljáró hatóságokra, hanem mindenkire kötelező, ennélfogva nem volt joga II. r. vádlottnak a vallomást megismernie.

... I. r. vádlott a bírósági tárgyaláson elmondta, hogy tartalmilag és csak részben felelnek meg a cikk egyes részei a vallomásának, illetve kifejtette, hogy milyen kifejezéseket nem használt, erre tekintettel megállapítható, hogy ... II. r. vádlott a cikk megjelenésekor tudta azt, hogy annak valóságtartalma nem megfelelő.

... II. r. vádlott ...I.r. vádlott vallomásához jogellenesen jutott hozzá, az alapján a becsület csorbítására alkalmas tényt híresztelt, ezért elkövette az első fokú bíróság által a terhén megállapított bűncselekményt. Erre tekintettel az ítélet helybenhagyását, illetve az elkövetés idején hatályos Btk. rendelkezéseire figyelemmel a pénzbüntetés egy napi tétele összegének a módosítását indítványozta.

A másodfokú tárgyaláson ... II. r. vádlott kifogásolta, hogy a kerületi bíróság előtt nem élhetett az utolsó szó jogával. Álláspontja szerint nem sértett jogszabályt, amikor a birtokába került jegyzőkönyv tartalmát ismertette, a cikk megírásakor semmit sem állított, pusztán összefoglalta ..I.r. vádlott tanúvallomását, ezzel nem csorbította a sértett becsületét. Hivatkozott továbbá arra, hogy a cikk megjelenését megelőzően nem érte el telefonon magánvádló t, ezért nem tudta megnyilatkoztatni.

... II. r. vádlott és a védő fellebbezése nem alapos.

Az első fokú bíróság a bizonyítási eljárást nagyrészt a büntetőeljárási szabályok betartásával folytatta le. Helytálló azonban a II. r. vádlottnak és védőjének azon érvelése, miszerint ... II. r. vádlott az ítélet kihirdetését megelőzően nem élhetett az utolsó szó jogával, mely nyilvánvalóan csorbította a védelemhez való jogát. Tekintve azonban, hogy a jegyzőkönyvek tanúsága szerint a II. r. vádlott a tárgyaláson vallomást, illetve észrevételeket tett, - azaz gyakorolta a védelem jogát - a másodfokú bíróság megítélése szerint az utolsó szó jogának elmaradása ellenére nem történt olyan fokú eljárási szabálysértés, amely lényeges hatással lett volna az eljárás lefolytatására, a II. r. vádlott bűnösségének a megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, illetőleg a büntetése kiszabására, ezért az ítélet hatályon kívül helyezésére nem látott okot. Ugyancsak eljárási szabályt sértett a kerületi bíróság, amikor a tárgyaláson jelenlévő magánvádló jogi képviselőjétől az ítéletre vonatkozóan nem kért jogorvoslati nyilatkozatot, azonban a magánvádlónak az ítéletre nézve utóbb, írásban tett nyilatkozata folytán ez sem értékelhető hatályon kívül helyezési okként.