BH 2023.3.56 I. A gyógyítás (kezelés) büntetőjogi értelemben vett kockázata akkor igényel vizsgálatot, amikor az orvos eltér foglalkozása szabályaitól.

Az Eütv. 126. § (1) bekezdése az orvos általános gondossági kötelezettségét fogalmazza meg, míg a 126. § (2) bekezdése a mérlegelés lehetőségéből, kötelezettségéből eredő felelősség alapját teremti meg.

II. A terheltnek elvárható gondosság mellett látnia kellett volna a sértett megvizsgálásának hiányából fakadó kockázatot, így azt, hogy a korábban szívinfarktuson átesett betegnek ismét szívinfarktusa van, ehhez képest elmulasztotta a sértett ismételt vizsgálatának elvégzését, ezért nem ismerte fel a fennálló szívinfarktust. A terhelt tehát a kellő gondosságot elmulasztotta, a rágondolás hiánya miatt nem látta előre a magatartása lehetséges következményét. Ez a terhelt büntetőjogi felelősségének alapja [Btk. 165. § (1) bek., (2) bek. a) pont].

Pertörténet:

Gödöllői Járásbíróság B.143/2017/134., Gödöllői Járásbíróság B.143/2017/145., Budapest Környéki Törvényszék Bf.527/2020/14., Kúria Bfv.1166/2021/5. (*BH 2023.3.56*)

***********

[1] A járásbíróság a 2020. június 16-án kihirdetett ítéletével a terheltet foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége [Btk. 165. § (1) bek., (2) bek. a) pont] miatt 100 napi tétel, napi tételenként 2 000 forint, összesen 200 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a részletfizetésről, a bűnjelekről, az esetleges átváltoztatásról és a bűnügyi költség viseléséről.

[2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a törvényszék mint másodfokú bíróság a 2021. május 20-án meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.

[5] Indokai szerint a bíróság megsértette a Btk. időbeli hatályára vonatkozó rendelkezést, az elbíráláskor hatályos Btk. szerint ugyanis nem bírálható el enyhébben a terhelt terhére rótt cselekmény, ezért nem alkalmazható a Btk. 2. § (2) bekezdése.

[6] Tévedett az ügyészség, amikor nem az 1978. évi IV. törvény 171. § (1) bekezdése szerint minősülő foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat a terhelttel szemben. Az időbeli hatály megsértésével történő vádemelés, majd ez alapján az ítélethozatal anyagi jogszabályba ütközik.

[7] Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság úgy állapította meg, hogy a terhelt a szakma szabályainak megszegésével bűncselekményt követett el, hogy valójában fel sem tárta a vonatkozó szabályokat.

[8] Emellett sérült a terhelt emberi méltósághoz, valamint hatékony védelemhez való joga is. A bíróság másfél évig nem adta ki a nyomozati iratokat a terheltnek, aki ennek érdekében többször is személyesen megjelent az elsőfokú bíróságon. A bíróság annak ellenére körözést bocsátott ki, hogy a terhelt mind az idézési címén, mind a munkahelyén elérhető volt.

[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványban foglaltakat részben alaptalannak, részben törvényben kizártnak tartotta. Kifejtette, hogy a Btk. 2. §-ának törvénysértő alkalmazása önmagában nem felülvizsgálati ok. Ez okból csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha az időbeli hatály téves alkalmazása folytán büntetés kiszabására kerül sor felmentés helyett, vagy a kiszabott büntetés neme és mértéke ez okból törvénysértő. Jelen esetben azonban erre utalás sem történt, és erre nem is került sor.

[10] A bíróság helyesen járt el akkor, amikor valamennyi körülmény figyelembevételével a Btk. 2. §-a alapján az elbíráláskori, enyhébb jogszabályt alkalmazta, ugyanis az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. törvény 51. § (3) bekezdése nem tette lehetővé a pénzbüntetés egy napi tételének 2 000 forint összegben történő megállapítását.

[11] Az indítványban hivatkozott egyéb, az iratmegismerési jogra és a kényszerintézkedésre vonatkozó kifogások nem képeznek felülvizsgálati okot.

[12] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn.

[13] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el.

[14] A terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos.

[15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

[16] A Be. 650. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

[17] Az indítvány szerint az irányadó tényállásban nem szerepelnek a felrótt bűncselekmény törvényi tényállási elemei, jelen esetben az, hogy a terhelt milyen foglalkozási szabályszegést követett el. Ekként az indítvány tartalma szerint a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont szerinti okra is hivatkozó.

[18] A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét.

[19] A Btk. 165. § (1) bekezdése szerint: aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A (2) bekezdés a) pontja alapján a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz.

[20] A bűncselekmény elkövetési magatartása a foglalkozási szabályszegés, amely lehet akár szándékos, akár a kötelezettség elhanyagolásában jelentkező gondatlan magatartás. A szabályszegés megvalósulhat aktív, tevőleges magatartással vagy mulasztással is.

[21] Az elkövető büntetőjogi felelőssége akkor állapítható meg, ha a foglalkozási szabályt szándékosan vagy gondatlanul megszegő tevékenységével okozati összefüggésben áll elő más (mások) életének, testi épségének közvetlen veszélybe kerülése vagy testi sérülése (halála), illetve az elkövető szabályszegő mulasztása folytán - bár erre lehetősége volt - nem akadályozza meg a tényállásszerű eredmény bekövetkezését, feltéve, hogy a káros következmény tekintetében gondatlan bűnössége fennáll.

[22] A Btk. 165. §-a szerinti törvényi tényállás ún. keretdiszpozíció, annak tartalmát az egyes foglalkozási szabályok töltik ki. A törvényi tényállás alapján foglalkozás alatt az a tevékenység értendő, amelyet az elkövető éppen végez.

[23] A foglalkozási szabályok tartalmát írott jogi normák, igazgatási szabályok, rendeletek, utasítások, de a szakma általánosságban elfogadott íratlan, szokásszerű szabályai is meghatározhatják.

[24] A védő állításával szemben az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti a következőket: