BH 2018.4.132 Olyan adótárgy, amely a Hatv.-ben meghatározott bármely helyi adó hatálya alá tartozik, települési adózás alá nem vonható még abban az esetben sem, ha a települési adó tárgyát mentesítik az egyéb helyi adófizetési kötelezettség alól [1990. évi C. tv. (Hatv.) 1. § (1) bek., 1/A. § (1), (2) bek., 11. §].

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) alapján 2017. június 12-én törvényességi felhívást bocsátott ki Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének a városi infrastruktúrafejlesztési települési adóról szóló 1/2017. (III. 3.) önkormányzati rendeletével (a továbbiakban: Ör.) kapcsolatban. Veresegyház város polgármestere a felhívásban foglalt 30 napos határidő meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be, melynek a Kormányhivatal helyt adott és a határidőt 2017. augusztus 12-éig meghosszabbította.

[2] Az önkormányzat a törvényességi felhívást 2017. július 26-ai ülésén megtárgyalta. A tárgyalás eredményeként a képviselő-testület arról döntött, hogy a törvényességi felhívásban foglaltakkal nem ért egyet és a 114/2017. (VII. 26.) Kt. határozatában az Ör.-t hatályában változatlan tartalommal fenntartotta, ezzel a törvényességi felhívásban foglaltaknak nem tett eleget.

[3] A Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) ezért az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontja, az Mötv. 136. § (2) bekezdése, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 24. § (1) bekezdés f) pontja alapján a Kúriához fordult.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[4] Az indítványozó kifejtette, hogy 2015. január 1-jétől a törvényalkotó felhatalmazta az önkormányzatokat a Hatv. 1/A. § (1) bekezdésében törvény által nem tilalmazott adó bevezetésére, illetve bármely közteher nélküli adótárgy adóztatására. Az önkormányzat az Ör.-t az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésére visszavezethető, a Hatv. rendelkezései alapján alkotta meg, ezért az nem lehet ellentétes egyéb jogszabályi rendelkezések mellett a Hatv. szabályozásával sem. A Hatv. nem nevesíti, hogy milyen vagyontárgyak adóztathatóak, mindössze azt a korlátot állítja a Hatv. 1/A. § (1) bekezdésében, hogy települési adóval nem terhelhető olyan adótárgy, amelyre már kiterjed törvényben meghatározott közteher hatálya.

[5] Az indítványozó álláspontja értelmében az Ör. 3. §-a az újonnan létrehozott lakás adóztatását rendelte el, amely vagyon a Hatv. 11. §-a alapján az építményadó tárgyát képezi, tekintet nélkül arra, hogy az újonnan létrehozott vagy sem, így a települési adó tárgyaként történő megjelölésére nincs lehetőség abban az esetben sem, amennyiben az önkormányzat hatályban lévő helyi adóról szóló rendeletei [21/2007. (XII. 19.) önkormányzati rendelet az építményadóról és a 7/1997. (VI. 18.) önkormányzati rendelet a magánszemélyek kommunális adójáról] a települési adók tárgyát mentesítik a helyi adókötelezettség megfizetése alól.

[6] Figyelemmel arra, hogy az Ör.-ben az adótárgy meghatározására jogsértő módon került sor, ezért az indítványozó a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.035/2015/4. számú határozatának 22. pontjában rögzítettek alapján az Ör. egészének megsemmisítését kérte.

[7] A Kúria a Bszi. 52. §-a alapján felhívta az önkormányzatot álláspontjának megismerése végett. Az önkormányzat állásfoglalásában az Ör. megsemmisítésére irányuló indítvány elutasítását kérte az alábbiak szerint:

[8] Véleménye szerint az indítványban hivatkozott bírói gyakorlat (Köf.5028/2016/4., Köf.5035/2015/4.) több okból sem vehető figyelembe. Egyrészről a Bszi. 46. §-a által bevezetett nemperes eljárásban nincs biztosítva a helyi önkormányzatok számára a tisztességes és nyilvános eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jog. Másrészről a Hatv. 1/A. §-ának szűk értelmezése azt eredményezi, hogy a települési adó vonatkozásában egyetlenegy adójogi tényállás sem áll meg. A jogalkotó szándéka nyilvánvalóan nem egy alkalmazhatatlan szabály megalkotása volt. A települési adó bevezetésére éppen azért volt szükség, mert a helyi önkormányzatok gazdasági alapjai elégtelennek bizonyultak. Megfelelő helyi adótárgy hiányában a települési adó bevezetésére csak kevés önkormányzatnak van jogi lehetősége. Hivatkozása szerint a jelenlegi szabályozás sem kielégítő, mivel az Európa Tanács Vizsgáló Bizottsága a Miniszterek Tanácsa elé terjesztett ajánlásában foglaltak szerint Magyarország e körben nem teljesíti nemzetközi kötelezettségeit.

[9] Az önkormányzat állásfoglalásában kifejtette továbbá, hogy az Ör. által bevezetett infrastruktúrafejlesztési adó megfelel a törvényi kereteknek, figyelembe veszi a Hatv. adómegállapítási jog korlátozó tényezőit, ugyanis az építményadó, a kommunális adó és az új lakásokhoz kapcsolódó települési adók nem okoznak adótöbbszörözést. Az a magánszemély, aki az újonnan bevezetett települési adó fizetésére kötelezett, annak ingatlanát abban az évben nem terheli sem építményadó, sem magánszemélyek kommunális adója.

[10] Összefoglaló véleménye szerint a "közteher hatályának" indítványozó szerinti értelmezése az önkormányzat gazdasági önállóságát sérti.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[11] Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése "a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között" hatalmazza fel a helyi önkormányzatokat rendeletalkotásra. Az önkormányzat a támadott önkormányzati rendeletet az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésre visszavezethető végrehajtó jellegű jogalkotói jogkörében a Hatv. 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján alkotta meg, mely szerint "a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót), valamint települési adókat vezethet be."

[12] A 2015. január 1-jével beiktatott Hatv. 1/A. § (1) bekezdése értelmében: "Az önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. Az önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá - e minőségére tekintettel - vállalkozó [52. § 26. pont]." Ugyanezen szakasz (2) bekezdése előírja, hogy "Az e § alapján megállapított települési adóra kizárólag az 1. § (1) bekezdését, a 42/B. §-t és a 43. § (3) bekezdését kell alkalmazni."

[13] A Kúria a Hatv. 1/A. § (1)-(2) bekezdését már több határozatában értelmezte és a Köf.5035/2015/4. számú határozatában elvi éllel mutatott rá, hogy "az alanyi kör generális korlátozása mellett a helyi adó tv. nem határozta meg azokat a törvényi kereteket - a lehetséges adótárgyak körét, az adótényállás egyéb elemeit (az adó alapja, mértéke stb.) -, amelyek között és amelyekre tekintettel az adókötelezettség kivethető. A helyi adó tv. 1/E. § (2) bekezdésében tételesen rögzített rendelkezések is [1. § (1) bekezdés, 42/B. §, valamint az eljárási kérdések szabályozására vonatkozó 43. § (3) bekezdés] az adóztatás fentiek szerinti szabadságát szolgálják."