EH 2014.06.B4 I. Bírák relatív okból történő kizárását - egyéb körülmény hiányában - nem alapozza meg az a tény, hogy az okot bejelentő vádlott ügyében eljárni hivatott bíróság büntető ügyszakos bírái a vádlott által korábban - egy másik ügy kapcsán - benyújtott perújítási indítványait elutasították, valamint az sem, hogy egyéb beadványait és kérelmeit elbírálták.
II. Azt a törvényi feltételt, miszerint az ügy elfogulatlan megítélése valamely bírótól nem várható, csak az adott konkrét ügy valóságos tényei alapján lehet megállapítani, s csak olyan feltárt adatok alapján, amelyek a bíró pártatlansága iránt ésszerű (megalapozott) kételyt ébreszteni alkalmasak [Be. 21. § (1) bek. e) pont].
[1] A törvényszék a 2013. április 29. napján meghozott ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki csalás bűntettében [1978. évi IV. tv. 318. § (1) bek., (2) bek. c) pont, (4) bek. b) pont], csalás bűntettében [1978. évi IV. tv. 318. § (1) bek., (5) bek. b) pont], folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. tv. 318. § (1) bek., (6) bek. b) pont], folytatólagosan elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntettében [1978. évi IV. tv. 256. § (1) bek., (2) bek. a), b) és c) pont], folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. tv. 318. § (1) bek., (5) bek. b) pont] és csalás bűntettének kísérletében [1978. évi IV. tv. 318. § (1) bek., (5) bek. b) pont].
[2] Ezért a bíróság a vádlottat - halmazati büntetésül - 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint 9 140 000 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el. Kötelezte a bíróság a vádlottat a sértettek részére való kártérítés fizetésére, rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség megfizetéséről.
[3] Az ügyben fellebbezés folytán másodfokú eljárás van folyamatban az ítélőtáblán.
[4] A vádlott a 2013. december 14. napján kelt beadványában az ítélőtábla valamennyi büntetőbírája - beleértve az ítélőtábla elnökét, valamint elnökhelyettesét is - ellen elfogultsági kifogást terjesztett elő.
[5] Az indítványában sérelmezte korábbi perújítási indítványainak elutasítását, valamint azt a körülményt, hogy nem várhat el objektív, pártatlan döntést azoktól a bíráktól, akik beadványai, kérelmei tárgyában közreműködtek és eljártak.
[6] A kizárás iránti bejelentést követően az ítélőtábla elnöke és elnökhelyettese, valamint az ítélőtábla büntető kollégiumának bírái akként nyilatkoztak, hogy nem érzik magukat elfogultnak.
[7] A Legfőbb Ügyészség a kizárás iránti indítványt alaptalannak tartva, a kizárás megtagadását indítványozta.
[8] A terhelt kizárás iránti indítványa nem alapos.
[9] A Be. 21. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott kizárási ok megállapításának elengedhetetlen feltétele - az elfogultságra vonatkozó bírói nyilatkozat hiányában -, hogy kétségessé váljon a bíró elfogulatlansága, illetve a kizárás iránti bejelentés alapossága megállapítható legyen. Ezen ún. relatív kizárási ok esetében mérlegelni kell, hogy alkalmazásának feltételei fennállnak-e. Erre tekintettel csak az adott ügyhöz kötött konkrét és valóságos tények vizsgálhatóak az elfogultság megítélésekor, s e kizárási ok csupán akkor állapítható meg, ha az ügy körülményeinek elemzése alapján a bíró pártatlanságát illetően - konkrét indoknál fogva - ésszerű kétely keletkezett.
[10] Jelen ügyben azonban ilyen körülmények a kizárás iránti indítványból nem állapíthatók meg, nem is valószínűsíthetők.
[11] Az ítélőtábla bírái maguk is úgy nyilatkoztak, hogy az ügy tárgyilagos megítélésének nincs akadálya, a kizárás iránti indítványban hivatkozottak pedig ennek megcáfolására nem alkalmasak.
[12] A bírói gyakorlat egyértelmű és következetes abban, hogy az indítványban hivatkozott általános jellegű kifogás nem alapozhatja meg egy adott bíróság, jelen esetben az ítélőtábla bíráinak kizárását, nem kérdőjelezheti meg az eljáró bírák pártatlan igazságszolgáltatási tevékenységét.
[13] Így önmagában - egyéb körülmény hiányában - azon tény, hogy az ítélőtábla büntető ügyszakos bírái a vádlott által korábban - egy másik ügyből kifolyólag benyújtott - perújítási indítványait elutasították, valamint, hogy beadványai és kérelmei elbírálásában közreműködtek és eljártak, nem alapozza meg az ítélőtábla bíráinak kizárását.
[14] Ekként a Kúria - a Be. 24/A. § (2) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva - a Be. 24/A. § (1) bekezdés 2. mondata alapján az ítélőtábla kizárását megtagadta.
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria Budapesten, a 2014. év január hó 27. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő
v é g z é s t:
A folytatólagosan elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt a Kecskeméti Törvényszéken 3. B. 322/2010. számon indult büntetőügyben a terhelt által előterjesztett kizárás iránti bejelentésnek nem ad helyt, s a Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma valamennyi bírájának, valamint a Szegedi Ítélőtábla elnökének és elnökhelyettesének kizárását megtagadja.
A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
I n d o k o l á s
A Kecskeméti Törvényszék a 2013. április 29. napján meghozott 3. B. 322/2010/176. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (4) bekezdés b) pont], csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, (5) bekezdés b) pont], folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, (6) bekezdés b) pont], folytatólagosan elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntettében [1978. évi IV. törvény 256. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a), b) és c) pont], folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, (5) bekezdés b) pont] és csalás bűntettének kísérletében [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, (5) bekezdés b) pont]. Ezért a bíróság a vádlottat - halmazati büntetésül - 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint 9.140.000 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el. Kötelezte a bíróság a vádlottat a sértettek részére való kártérítés fizetésére, rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség megfizetéséről.
Az ügyben fellebbezés folytán másodfokú eljárás a Szegedi Ítélőtáblán Bf. II. 318/2013. szám alatt van folyamatban.
A vádlott a 2013. december 14. napján kelt beadványában a Szegedi Ítélőtábla valamennyi büntető bírája - beleértve a Szegedi Ítélőtábla elnökét, valamint elnökhelyettesét is - ellen elfogultsági kifogást terjesztett elő.
Az indítványában sérelmezte korábbi perújítási indítványainak elutasítását, valamint azt a körülményt, hogy nem várhat el objektív pártatlan döntést azoktól a bíráktól, akik beadványai, kérelmei tárgyában közreműködtek és eljártak.
A kizárás iránti bejelentést követően a Szegedi Ítélőtábla elnöke és elnökhelyettese, valamint a Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának bírái akként nyilatkoztak, hogy nem érzik magukat elfogultnak.
A Legfőbb Ügyészség BF.63/2014. számú átiratában a kizárás iránti indítványt alaptalannak tartva a kizárás megtagadását indítványozta.
A terhelt kizárás iránti indítványa nem alapos.
A Be. 21. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott kizárási ok megállapításának elengedhetetlen feltétele - az elfogultságra vonatkozó bírói nyilatkozat hiányában -, hogy kétségessé váljon a bíró elfogulatlansága, illetve a kizárás iránti bejelentés alapossága megállapítható legyen. Ezen ún. relatív kizárási ok esetében mérlegelni kell, hogy alkalmazásának feltételei fennállnak-e. Erre tekintettel csak az adott ügyhöz kötött konkrét és valóságos tények vizsgálhatóak az elfogultság megítélésekor, s e kizárási ok csupán akkor állapítható meg, ha az ügy körülményeinek elemzése alapján a bíró pártatlanságát illetően - konkrét indoknál fogva - ésszerű kétely keletkezett.
Jelen ügyben azonban ilyen körülmények a kizárás iránti indítványból nem állapíthatók meg, nem is valószínűsíthetők.
A Szegedi Ítélőtábla bírái maguk is úgy nyilatkoztak, hogy az ügy tárgyilagos megítélésének nincs akadálya, a kizárás iránti indítványban hivatkozottak pedig ennek megcáfolására nem alkalmasak.
A bírói gyakorlat egyértelmű és következetes abban, hogy az indítványban hivatkozott általános jellegű kifogás nem alapozhatja meg egy adott bíróság, jelen esetben a Szegedi Ítélőtábla bíráinak kizárását, nem kérdőjelezheti meg az eljáró bírák pártatlan igazságszolgáltatási tevékenységét.
Így önmagában - egyéb körülmény hiányában - azon tény, hogy a Szegedi Ítélőtábla büntető ügyszakos bírái a vádlott által korábban - egy másik ügyből kifolyólag benyújtott - perújítási indítványait elutasították, valamint, hogy beadványai és kérelmei elbírálásában közreműködtek és eljártak, nem alapozza meg a Szegedi Ítélőtábla bíráinak kizárását.
Ekként a Kúria - a Be. 24/A. § (2) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva - a Be. 24/A. § (1) bekezdés 2. mondata alapján a Szegedi Ítélőtábla kizárását megtagadta.
A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. § (4) bekezdése kizárja.
Budapest, 2014. január 27.
Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró