BH 2016.11.295 A hűtlen kezelés elkövetője az idegen vagyon kezelésével összefüggő kötelességszegésből eredő vagyoni hátrányért akkor is felel, ha az nem közvetlenül a kötelességszegéssel létrehozott szerződésből, hanem annak hibás teljesítéséből eredt, azonban a vagyoni hátrány bekövetkeztét előre látta, és annak elmaradásában a legalapvetőbb ellenőrzést is elmulasztotta [1978. évi IV. tv. 13. §, 319. § (1) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék B.395/2012/122., Pécsi Ítélőtábla Bf.101/2014/11., Kúria Bhar.1012/2015. (BH+ 2015.9.372), Kúria Bfv.204/2016/6. (*BH 2016.11.295*)

***********

[1] A törvényszék a II. r. terheltet folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében [2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) 376. § (1) bek. és (4) bek. a) pont] mondta ki bűnösnek mint bűnsegédet, és ezért 2 év szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 3 év gazdasági társaság vezető tisztségviselői tisztségtől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg és úgy rendelkezett, hogy abból a terhelt a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

[2] A II. r. terhelt tekintetében a terhelt és a védő fellebbezése alapján eljárva az ítélőtábla a terheltnek a tényállás 2. pontjában írt cselekményét folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének [Btk. 376. § (1) bek. és (3) bek. a) pont], a tényállás 4. és 5. pontjában írt cselekményét pedig folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont és (5) bek. b) pont] minősítette. A II. r. terhelt szabadságvesztésének tartamát - a büntetés halmazati büntetésként való megjelölése mellett - 1 év 4 hónapra enyhítette, annak végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette, és a közügyektől eltiltást mellőzte. Egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet e terhelt tekintetében helybenhagyta.

[3] A másodfokú ítélet ellen a II. r. terhelt és védője másodfellebbezést jelentett be, azokat azonban a Kúria a 2015. július 14-én kelt Bhar.III.1.012/2015/2. számú végzésével elutasította.

[4] A jogerős ítéletben megállapított tényállás II. r. terheltet érintő részének lényege a következő: az I. r. és a II. r. terhelt 2007. évet megelőzően már több mint 20 éve ismerték egymást, személyes jó kapcsolatot ápoltak.

[5] A 2. tényállási pontban foglaltak szerint a II. r. terhelt által képviselt V. W. Kft. árajánlatot tett a P. Temetkezési Kft.-nek import kárpitozott koporsók szállítására. Az árajánlatban 39 000 forint + áfa darabonkénti vételár, illetve 16 000 forint + áfa darabonkénti kedvezményes vételár került feltüntetésre azzal, hogy a kedvezményes árat a V. W. Kft. a teljes, 630 darab koporsóból álló készletének egyidejű megrendelése esetén ajánlja fel. A koporsók négy, a B. Kft. nevében kiállított, de valójában nem az említett cég által kibocsátott, 16 000 forint áfa nélküli darabonkénti vételárat tartalmazó, 2009. április 6. és 2009. július 1. napja közötti időszakban kelt számla alapján kerültek a társasághoz, azokat ténylegesen ismeretlen helyről szerezték be, és a 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 28. §-a szerinti előírásoknak megfelelő műbizonylatokkal és gyártónyilatkozatokkal nem rendelkeztek. Az adott időszakban koporsók bármely gyártótól, forgalmazótól - a felmerülő igényeknek megfelelően is - beszerezhetők lettek volna, az I. r. terhelt azonban a P. Temetkezési Kft. önálló képviseletére jogosult vezető tisztségviselőjeként kizárólag azért rendelte meg a 630 darab koporsót az árajánlatban foglaltak szerint a V. W. Kft.-től, hogy a II. r. terhelt által vezetett céget vagyoni haszonhoz juttassa.

[6] A ténylegesen egyszerre leszállított koporsók után a V. W. Kft. 2009. április 6., június 15. és július 15. napján állított ki összesen három számlát, melyek alapján részükre a P. Temetkezési Kft. 12 240 000 forintot fizetett ki.

[7] A koporsók beszerzésére egy árajánlat alapján, egy gazdasági időszakon belül került sor, ezért az egy ügyletnek tekintendő. Az I. r. terhelt e magatartásával megsértette a P. Temetkezési Kft. Alapító Okiratának 9/c. pontját, mely szerint a jegyzett tőke egyharmad részét - 7 949 700 forintot - meghaladó szerződések megkötése, illetve jóváhagyása az alapító kizárólagos hatásköre volt. Az I. r. terhelt nem rendelkezett az alapító engedélyével az üzlet lebonyolítására.

[8] A leszállított 630 koporsó közül 160 darab már 2009. május 5-én olyan szövetbevonati károsodással, mechanikai károsodással és egyéb kivitelezési hibával rendelkezett, melyek miatt kegyeleti célokra nem voltak alkalmazhatók, és 2009 decemberében le is selejtezték azokat. Az eljárás során nem volt megállapítható, hogy a II. r. terhelt a szállítás időpontjában a 160 koporsó selejtes állapotáról tudomással bírt volna.

[9] Az I. r. terhelt a P. Temetkezési Kft. önálló képviseletére jogosult vezető tisztségviselőjeként megszegte a cégvagyon megőrzésére vonatkozó kötelezettségét azzal, hogy az Alapító Okirat 9/c. pontját megsértve, a cég vagyonának terhére intézkedett olyan koporsók vételárának kifizetése iránt, melyek megvásárlása egyrészt szükségtelen volt, másrészt eredetük sem volt megállapítható. Ezzel az I. r. terhelt a P. Temetkezési Kft.-nek 3 200 000 forint vagyoni hátrányt okozott, mely nem térült meg.

[10] A II. r. terhelt is tisztában volt azzal, hogy a koporsók beszerzése a P. Temetkezési Kft. részéről szükségtelen és indokolatlan, kizárólagos célja a V. W. Kft. vagyoni haszonhoz juttatása. Ugyancsak tudta, hogy a koporsók nem rendelkeznek a jogszabályban előírt követelményeknek való megfelelőségüket igazoló bizonylatokkal, ennek ellenére a koporsók értékesítéséről szóló számlák kiállításával az I. r. terhelt cselekményéhez szándékosan segítséget nyújtott.

[11] A tényállás 4. pontjában foglaltak szerint az I. r. terhelt ugyancsak a P. Temetkezési Kft. önálló képviseletére jogosult vezető tisztségviselőjeként 2007., 2008. és 2009. évben az ugyancsak a II. r. terhelt érdekeltségébe tartozó K. Kft.-vel kötött szerződést fűnyírási munkák végzésére, melynek keretében az elvégzettet jelentősen meghaladó mennyiségű munka után kiállított számlák kifizetése iránt intézkedett. Ezzel a P. Temetkezési Kft.-nek 2007. évben legalább 2 670 882 forint, 2008. évben legalább 7 346 522 forint, 2009. évben legalább 5 022 720 forint, tehát összesen legalább 15 040 120 forint kárt okozott, amihez a II. r. terhelt - tudva arról, hogy a számlák a ténylegesen elvégzettet lényegesen meghaladó mennyiségű fűnyírási munkáról kerültek kiállításra - a szerződések megkötésével és a számlák biztosításával nyújtott szándékosan segítséget.

[12] Az 5. tényállási pontban írtak szerint az I. r. terhelt 2008 őszén a P. Temetkezési Kft. két alkalmazottját Németországba küldte, ahol egy velük utazó ismeretlen személy ismeretlen összegért megvásárolta az 1994. év végén gyártott, 160 500 kilométert futott, alacsony műszaki állapotú, kizárólag csak forgalom elől elzárt területen használható, Volkswagen Passat 1.9 TDI típusú személygépkocsit, melynek értéke 2008 októberében 1 255 000 forint volt. A gépkocsit a cég egyik alkalmazottja vezette P.-ig, ahol annak kulcsait az I. r. terheltnek adta át. A gépkocsit az I. r. terhelt birtokba vette, és azt 2008. október 1. napján 4 100 000 forint vételárért a II. r. terhelt részére értékesítette.