BH 2020.3.92 A településképi rendeletben a helyi védelem alatt álló épületek tetőszerkezetén napelem és napkollektor kihelyezése közterületekről látható módon megtiltható a kulturális örökségvédelem, illetve a településkép védelme fontos közérdekre tekintettel [1995. évi LIII. tv. (Kvt.) 1. § (2) bekezdés, 6. § (2) bekezdés, 2001. évi LXIV. tv. (Kötv.) 4. § (1) bekezdés, 5. § (1) bekezdés, 2007. évi LXXXVI. tv. (Vet.) 9. §, 2016. évi LXXIV. tv. (Tvtv.) 2. § (1)-(2) bekezdés].

[1] Visegrád Város főépítésze a 2018. május 18-án tartott települési bejáráson észlelte, hogy a több ingatlantulajdonos a tulajdonában álló lakóház tetőszerkezetén napelemet, napkollektort helyezett el. Megállapítást nyert, hogy az ingatlantulajdonosok a kivitelezést megelőzően nem tettek eleget a vonatkozó településképi bejelentési kötelezettségüknek. Az elsőfokú hatóság az érintett Visegrád …. hrsz. alatti ingatlan tulajdonosával, a felperessel szemben is településképi kötelezési eljárást kezdeményezett.

[2] A felperes az eljárás folyamán nem nyilatkozott arról, hogy mikor történt meg a kivitelezés, így a hatóság az eljárás megindításakor hatályos, a településkép védelméről szóló 20/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) szabályai alapján lefolytatott eljárás során kötelezte a felperest arra, hogy a napelemeket legkésőbb 2018. november 15-ig bontsa el. Határozatában az Ör. 11. § (2) bekezdésére hivatkozott, amely tiltja a napelem elhelyezését, amennyiben az a telepítéssel érintett ingatlanhoz kapcsolódó közterületről vagy az ingatlannal azonos telektömbben fekvő ingatlanokhoz kapcsolódó közterületekről látható.

[3] A másodfokú hatóságként eljárt Visegrád Város Önkormányzat Képviselő-testülete az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetet terjesztett elő, melyben alperes határozatának - az elsőfokú határozatara kiterjedő hatályú - megsemmisítését kérte.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[4] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 5.K.28.262/2018/7. számú végzésében kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtt az Ör. más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás megindítását. Indítványozta, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa semmisítse meg az Ör. 11. § (2) bekezdésének "és napelem, napkollektor" szövegrészét és a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben alkalmazási tilalmat rendeljen el.

[5] Az indítványozó bíróság megítélése szerint településkép-védelmi szempontból nem indokolt a napelemek elhelyezésének korlátozása vagy tiltása, mivel "manapság köztudomású, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazása a környezet kíméletét szolgálja, ennélfogva az egységek látványa nem zavaró, még helyi védettség alatt álló épület, vagy védett övezetben elhelyezkedő épület esetében sem." Hivatkozott továbbá arra, hogy a településképi érdek a jelen ügyben a hatékony környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés biztosításához szükséges közérdekkel ütközik, utóbbiakat pedig a jogalkotó magasabb rendű jogszabályban (Alaptörvényben) rendezi.

[6] Indítványában kifejtette, hogy az Ör. napelemek elhelyezését korlátozó rendelkezése adott esetben az egész telepítést ellehetetlenítheti, vagy az így elhelyezett napelemek nem alkalmasak a szükséges energia megtermelésére.

[7] Az indítványozó bíróság álláspontja szerint az Ör. hivatkozott rendelkezése a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 9. § (1) bekezdésébe és a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 1. § (2) bekezdés d) pontjába [helyesen c) pont], illetve 6. § (2) bekezdésébe ütközik.

[8] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján, a 42. § (1) bekezdése értelmében felhívta az érintett önkormányzatot az indítványra vonatkozó nyilatkozata előterjesztésére.

[9] Az önkormányzat védiratában egyrészt a történelmi emlékhelyekről szóló 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. melléklet 51. pontjára hivatkozva rögzítette, hogy a Visegrádi Vár történelmi emlékhely. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a város számos helyi védelemmel rendelkező épülettel, történelmi és kulturális szempontból kiemelt jelentőségű városrésszel rendelkezik (többek között a felperesi ingatlan is helyi területi védelem alá tartozik). A településen belüli jelentős szintkülönbségekből adódóan a különböző műemlékek környezetükkel együtt a településen belülről is jól láthatóak. Ennélfogva ezek az emlékek a környezetükkel együtt tárulnak fel.

[10] Az önkormányzat védiratában hivatkozott a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 3. §-ára, mely alapján a kulturális örökség védelme érdekében a köz- és magáncélú fejlesztéseket, így - többek között - a környezet-, természet- és tájvédelem és az ezzel kapcsolatos beruházások tervezését a kulturális örökség védelmével összhangban kell végezni. A Kötv. 5. § (1) bekezdése értelmében a kulturális örökség védelme közérdek, melynek megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent - egyebek mellett - az önkormányzati szervek számára.

[11] Az önkormányzat hivatkozott továbbá a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 2. § (1) bekezdésére, mely alapján a településkép védelme, a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének megőrzését vagy kialakítását jelenti.

[12] Előadta továbbá, hogy az Ör. megalkotásakor figyelemmel volt a Kötv. és a Tvtv. hivatkozott szabályaira, ugyanakkor törekedett az indítványozó által citált Vet. 9. § (1) bekezdésében, valamint a Kvtv. 1. § (2) és 6. § (2) bekezdésében rögzített céloknak is megfelelni. Ezzel összefüggésben rögzítette, hogy a településkép védelme és a kulturális örökség védelme (mint közérdek), valamint a környezetvédelem sok esetben konkurálnak egymással. A kétféle elvárásnak való megfelelést az önkormányzat akként találta helytállónak, hogy nem tiltotta, csupán korlátozta a napelemek és a napkollektorok elhelyezését.

[13] Az önkormányzat utalt a kétfajta védelem kiemelt jelentőségére, melyet az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában, a P) cikk (1) bekezdésében, valamint a XX. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal támasztott alá.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[14] Az indítvány nem megalapozott.

[15] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.

[16] A Kp. 140. § (1) bekezdése alapján az indítványra a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. A 37. § (1) bekezdés f) pontja szerint az indítványnak tartalmaznia kell a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával. Az indítvány (végzés) indokolása mindezeket a bíróság álláspontjaként tartalmazza.

I.

[17] A településkép védelméről szóló törvényt "az Országgyűlés a magyarországi települések jellegzetes és értékes arculatának megóvása, kialakítása, az épített és a természeti környezet egységes védelme érdekében" alkotta meg. A törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzat egyetlen helyi jogszabályban, a településképi rendeletben határozza meg mindazon követelményeket, amelyeket a településkép védelme érdekében támasztani kíván.