1102/2000. (XI. 29.) Korm. határozat

az ÁPV Rt. új Belső Ellenőrzési Szabályzatának jóváhagyásáról

1. A Kormány az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 1. §-ának (7) bekezdése alapján az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság belső ellenőrzési szabályzatát jóváhagyja; és e határozat mellékleteként közzéteszi.

2. A Szabályzat e határozat közzétételével lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az ÁPV Rt. Belső Ellenőrzési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló 1084/1995. (IX. 8.) Korm. határozat, valamint az azt módosító 1057/1997. (V. 28.) Korm. határozat azzal, hogy azok rendelkezéseit a folyamatban levő vizsgálatok esetében alkalmazni kell.

3. Ez a határozat közzétételének napján lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet az 1102/2000. (XI. 29.) Korm. határozathoz

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság Belső Ellenőrzési Szabályzata

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cím

A szabályzat hatálya

1. Ez a Szabályzat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV Rt.) szervezeti keretein belüli ellenőrzés rendszerének szabályait tartalmazza, különös figyelemmel a privatizációs ügyletek lebonyolításának folyamatos ellenőrzésére, a vagyonkezelés ellenőrzésére és az ÁPV Rt. Felügyelő Bizottsága (FB) irányítása alatt működő belső ellenőrzés végzésére, valamint az ÁPV Rt. tranzakciós ellenőrzési rendszerére.

2. A Szabályzat személyi hatálya az ÁPV Rt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára kiterjed.

3. A Szabályzat tárgyi hatálya egyaránt kiterjed az ÁPV Rt. saját vagyonával, valamint a hozzá rendelt állami vagyonnal kapcsolatos minden tevékenység ellenőrzésére. A hozzá rendelt állami vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi ellenőrzési hatáskör - a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt feladatmegosztás szerint - az ÁPV Rt. minden illetékes szervezeti egységét megilleti. A tulajdonosi ellenőrzés tartalmát a privatizációs törvény, a társasági törvény, vállalati törvény stb. határozzák meg.

4. Az ÁPV Rt. külső ellenőrzését ellátó szervek és hatóságok ellenőrzési tevékenységét az ÁPV Rt. valamennyi szervezeti egysége és dolgozója feladatkörében eljárva segíteni köteles.

2. Cím

Az ellenőrzés általános céljai és intézményrendszere

5. Az ellenőrzés általános célja az ÁPV Rt. tevékenysége szakszerűségének és szabályszerűségének folyamatos vizsgálata és értékelése a törvényes és hatékony működés segítése érdekében:

Az ellenőrzés kiterjed általában

a) a vizsgált tevékenységre vonatkozó jogszabályok és a belső előírások megtartására,

b) a működés bizonylatolási fegyelmére,

c) a működés szabályozottságára és szervezettségére,

d) a tevékenység célszerűségének és gazdaságosságának elemzésére.

6. Az ÁPV Rt. komplex belső ellenőrzési rendszere magába foglalja:

- a vezetők ellenőrzési tevékenységét,

- a tevékenységek folyamatába épített ellenőrzést, és

- a függetlenített belső ellenőrzést végző szervezeti egységek által végzett ellenőrzéseket.

7. Az ÁPV Rt. szervezetében a Szervezeti és Működési Szabályzatnak megfelelően két ellenőrzési munkaszervezet működik:

- az ÁPV Rt. átfogó belső ellenőrzési feladatait ellátó, az ÁPV Rt. Felügyelő Bizottságának szakmai irányítása alatt működő Belső Ellenőrzési Igazgatóság;

- a vezetői ellenőrzési feladatok ellátását segítő, vezérigazgatói irányítás alatt álló Kontrolling és Ellenőrzési Igazgatóság.

A két szervezet tevékenységének koordinációja szempontjából a Felügyelő Bizottság és a vezérigazgató egyeztetett álláspontja az irányadó.

II. Fejezet

AZ ELLENŐRZÉSRE JOGOSULT VEZETŐK, ELLENŐRZÉSI SZERVEK JOGKÖREI, FELADATAI

1. Cím

A vezetői ellenőrzés

8. A vezetői ellenőrzés a vezetők irányító tevékenységének szerves része.

Az ÁPV Rt. vezetői és vezető testületeinek tagjai a döntéseik (döntési javaslataik) során kötelesek

a) az előterjesztések megalapozottságát és a javasolt intézkedés helyénvalóságát felülvizsgálni;

b) az irányításuk alá tartozó szervezeti egységet (dolgozót) a feladatuk teljesítéséről rendszeresen, illetve szükség szerint beszámoltatni;

c) a döntést előkészítő érdemi munkatársat a folyamatban lévő ügyekről rendszeresen beszámoltatni és ellenőrizni;

d) a vezetői ellenőrzés részeként külön munkaszervezet útján ellenőrzéseket végeztetni.

A tevékenység folyamatába épített ellenőrzés

9. Az ÁPV Rt. vezetői felelősek a munkafolyamatba épített ellenőrzés rendszerének hatékony működtetéséért. A munkafolyamatba épített ellenőrzés követelményeit a munkaköri leírásokban kell szerepeltetni, és az ellenőrzés megvalósításának módszereit a dolgozókkal írásban kell közölni.

10. A munkafolyamatba épített ellenőrzés rendszerébe tartózik az ÁPV Rt. Szervezeti és Működési Szabályzatában döntési joggal felruházott fórumok határozatai előkészítésének, illetve azok végrehajtásának ellenőrzése.

2. Cím

Az ÁPV Rt. függetlenített belső ellenőrzése

11. Az ÁPV Rt. függetlenített belső ellenőrzési tevékenységét a Belső Ellenőrzési Igazgatóság végzi, elősegítve a Felügyelő Bizottság - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 32. §-ának (2), (3) és (4) bekezdéseiben, a Priv. tv. 14. §-ának (1) bekezdésében írt - feladatainak eredményes ellátását, valamint a Priv. tv. 1. §-ának (7) bekezdésében meghatározott belső ellenőrzési rendszer hatékony működését.

Szakmai irányítása az SZMSZ szerint az ÁPV Rt. Felügyelő Bizottságának hatáskörébe tartozik.

3. Cím

Az ÁPV Rt. függetlenített belső ellenőrzésének célja, feladatai

12. A függetlenített belső ellenőrzés célja, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje az alábbiakat:

- az ÁPV Rt. az 1995. évi XXXIX. törvény, valamint a hatályos jogszabályok betartásával működik-e,

- a társaság kialakította-e a működéshez szükséges jogszabályoknak megfelelő belső szabályzatokat, eljárási rendeket,

- a társaság működése során eleget tesz-e a belső szabályzatok előírásainak,

- a társaság belső számviteli és információs rendszere alkalmas-e a valós gazdasági események rögzítésére, illetve tükrözésére,

- a társaság vezetése (Igazgatósága, Ügyvezetése) megfelelő, korrekt és naprakész információkkal rendelkezik-e döntései alátámasztására,

- a társaság belső ellenőrzési rendszere (vezetői és munkafolyamatba épített) és annak működése biztosítja-e a Priv. tv.-ben és e Szabályzatban előírt rendelkezések érvényesülését.

13. A fenti célok elérése érdekében a függetlenített belső ellenőrzés feladatai:

- a belső ellenőrzésről rendelkező jogszabályok, alapítói, igazgatósági és felügyelő bizottsági határozatok alapján ellenőrzi az ÁPV Rt. tevékenységét; a jogszabályok és a határozatok végrehajtását,

- éves, illetve féléves munkaterv készítése, a Felügyelő Bizottság által jóváhagyott munkaterv végrehajtása,

- a Felügyelő Bizottság munkatervéhez kapcsolódó ellenőrzési feladatok végrehajtása,

- a Felügyelő Bizottság folyamatos információval történő ellátása. Ennek keretében szervezi az ÁPV Rt. tevékenységére vonatkozó belső és külső információkat tartalmazó jelentések, tájékoztatók rendelkezésre bocsátását,

- a belső ellenőrzéssel összefüggő koordinációs és adminisztratív feladatok ellátása,

- kapcsolat tartása a külső ellenőrző szervekkel, továbbá az ÁPV Rt. könyvvizsgálójával.

4. Cím

A Belső Ellenőrzési Igazgatóság jogköre és kötelezettsége

14. Jogköre

A munkatervek összeállításához, valamint a folyamatos tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez jogosult az Igazgatóság, az Ügyvezetés, illetve egyéb döntési fórumok elé vitt előterjesztéseket, döntéseket folyamatosan megismerni.

A jóváhagyott munkaterv, továbbá felügyelő bizottsági határozat alapján a saját vagyonnal kapcsolatos tevékenységgel, valamint a hozzárendelt vagyon privatizációjával; kezelésével vagy hasznosításával kapcsolatban vizsgálatokat végez. Ennek keretében helyszíni ellenőrzést folytathat; az ÁPV Rt. munkavállalóitól felvilágosítást kérhet; a társaság könyveibe, dokumentumaiba, irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, illetve szakértővel megvizsgáltathatja.

Jogkörébe tartozik továbbá:

- vizsgálatai elvégzéséhez szükséges megbeszéléseket, egyeztetéseket stb. megszervezni és lefolytatni,

- a vizsgálat alá vont kérdésekkel kapcsolatos - de nem a vizsgálathoz szorosan kötődő - megbeszéléseken előzetes vezérigazgatói engedély alapján részt venni,

- az ellenőrzött egységek vezetőitől az átadott dokumentumokra vonatkozóan teljességi nyilatkozatokat kérni,

- a vizsgálatok során feltárt hiányosságok megszüntetésére tett intézkedéseket utóvizsgálat során megvizsgálni, - áttekinteni és véleményezni a társaság belső szabályzatait, utasítási és eljárási rendjét.

15. Kötelezettsége

A vizsgálatok során tudomására jutott államtitkok, szolgálati titkok, üzleti titok, valamint személyiségi jogot érintő információk megőrzése.

A vizsgálatok megkezdéséről a vizsgált szervezeti egység vezetőjét kellő időben értesíteni, hogy az illető egység felkészülési kötelezettségének eleget tehessen.

A jóváhagyott munkatervben szereplő, valamint felügyelő bizottsági határozat alapján, ellenőrzések elvégzése, a megállapítás alapjául szolgáló adatok és iratok tartalmának, valódiságának ellenőrzése, a feltárt tények valóságnak megfelelő rögzítése.

5. Cím

A Kontrolling és Ellenőrzési Igazgatóság jogköre, feladatai

16. A Kontrolling és Ellenőrzési Igazgatóság (KEI) az ügyvezetés vezetői ellenőrzésének munkaszervezete.

17. A KEI feladatkörét az ÁPV Rt. más szervezeti egységeitől függetlenül, a vezérigazgató közvetlen irányításával látja el. A vezérigazgató a KEI ügyvezető igazgatóját, illetve ellenőrzésért felelős ügyvezető igazgató-helyettesét vizsgálat elvégzésére utasítja.

Az ÁPV Rt. szervezeti egységei a feladatkörükbe tartozó ügyekben a vezérigazgatónál kezdeményezhetik a KEI általi vizsgálat lefolytatását.

Feladatait az ÁPV Rt: Igazgatósága és a vezérigazgató döntései alapján végzi az alábbiak szerint:

a) vizsgálja a jogszabályok és más általános érvényű rendelkezések, a belső szabályzatok és utasítások megtartását, a bizonylati és okmányfegyelem meglétét, a gazdálkodás szabályszerűségét;

b) e Szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzi és értékeli a vizsgált tevékenység ellátásának szervezettségét és célszerűségét;

c) komplex, eseti, téma-, cél- és utóellenőrzést folytat;

d) ellenőrzi az Igazgatóság és az Ügyvezetés határozatainak végrehajtását;

f) az ÁPV Rt. portfóliójába tartozó gazdálkodó szervezeteknél rendszeresen ellenőrzést végez a vezérigazgató felhatalmazása alapján;

továbbá:

g) vizsgálja a beérkező panaszokat és közérdekű bejelentéseket;

h) végzi az ellenőrzés előkészítésével, lefolytatásával, a jelentés elkészítésével a szükséges intézkedési javaslatok kidolgozásával, a felelősség megállapításával, az ellenőrzés lezárásával, az ellenőrzések nyilvántartásával kapcsolatos teendőket;

i) ellátja az Igazgatóság tevékenységéhez kapcsolódó koordinációs és adminisztratív feladatokat;

k) ellátja mindazokat az ellenőrzési feladatokat, amelyekkel az ÁPV Rt. vezérigazgatója megbízza.

6. Cím

Egységes eljárási szabályok

18. Az ellenőrzési munkaszervezetek ügyvezető igazgatója, illetve ellenőrzésért felelős ügyvezető igazgatóhelyettese gondoskodik minden ellenőrzés esetében az ellenőrzés szakszerű és e Szabályzat szerinti lebonyolításáról. Ha az ellenőrzés során külső szakértők bevonására kerül sor, előkészíti a megbízási szerződést.

19. A vizsgálatok előkészítése

A konkrét ellenőrzés célja, programja a vizsgálat előkészítésének szakaszában kerül kialakításra.

Az előkészítés során a tájékozódás és elemzés eszközeivel kell kijelölni a főbb vizsgálandó területeket, be kell kérni a meglévő dokumentumokat, iratokat, nyilatkozatokat. Külső szakértő igénybevétele esetén - az érvényben lévő belső szabályzatok figyelembevételével - el kell készíteni a megbízási szerződést, melyben részletezni kell a szakértő feladatait.

20. A vizsgálatok lefolytatása

A vizsgálatokat alapvetően okmányok, bizonylatok alapján kell lefolytatni, melyek tartalmának valódiságát ellenőrizni szükséges.

21. Az ellenőrzés feltételeinek biztosításáról az ellenőrzött szerv vezetője (beosztottja) köteles gondoskodni, igény esetén teljességi nyilatkozatot adni.

22. Az ellenőrzést végző munkaszervezet ügyvezető igazgatója, ügyvezető igazgató-helyettese, illetve az arra felhatalmazott munkatársa jogosult

- az ellenőrzött személyektől, szemezeti egységektől - ideértve a közreműködő megbízottakat, illetve a privatizációban érintett szervezeteket - a vizsgálattal összefüggésben felvilágosítást, tájékoztatást, nyilatkozatot kérni, szükség esetén az érintett személyt meghallgatni, a vizsgált szervezet irataiba (a titokra vonatkozó szabályok betartásával) betekinteni;

- dokumentációs anyagokról másolatot, illetve kivonatot készíteni;

- ha a vizsgálathoz szükséges - különösen ha az irat meghamisításától vagy megsemmisítésétől lehet tartani - másolat hátrahagyása mellett az iratokat elvinni.

A megállapításokat minden esetben a hatályos jogszabályok és az azoknak megfelelő belső szabályzatok, utasítások figyelembevételével kell megtenni.

A megállapításokat, a vizsgálat tapasztalatait, a hiányosságok megszüntetésére tett javaslatokat jelentés formájában, írásba kell foglalni.

A vizsgálati jelentés az ellenőrzés alapvető okmánya. Ezért a vizsgálati jelentésben kizárólag olyan megállapítások közölhetők, amelyeket-a vizsgálatot végző bizonyító okmányokkal, illetve egyéb iratokkal, nyilatkozatokkal megfelelően alá tud támasztani.

23. A vizsgálati jelentés tartalmazza:

- a vizsgált kérdések elbírálása szempontjából fontos tényeket. A megállapításokat fontossági sorrendben úgy kell csoportosítani, hogy a tények egymást követő kifejtése a vizsgált szerv tevékenységéről átfogó értékelést adjon. Ezért a lényeges hibákon és fogyatékosságokon kívül rögzíteni kell a fejlődés irányába ható fontosabb elemeket, a helyes kezdeményezést és mindazokat a jelentős külső körülményeket is, amelyek a vizsgált kérdésekre hatottak,

- a hibák elkövetésének minden fontosabb okát, annak következményeit és a levonható általános következtetéseket,

- ha a szabálytalanság anyagi kárt is okozott, a bekövetkezett kár összegszerű megállapítása mellett meg kell állapítani a felelősséget is,

- az ellenőrzési szervezet javaslatait a hibák megszüntetésére.

24. Az ellenőrzés tapasztalatait - kizárólag a lényeges megállapítások rögzítésével - úgy kell összefoglalni, hogy

- a jelentésből - a rögzített hibák, hiányosságok mellett - a mulasztások jellege, azok rendszerbeli okai és az előidéző körülmények is kitűnjenek;

- a pozitív tények, a követendő megoldások is kerüljenek megfelelően kiemelésre,

- a jelentésben rögzítettek a vizsgált szervezeti egységnek a megvizsgált területen vagy témakörben végzett munkájáról teljes körű és korrekt - az előző vizsgálati időszakhoz képest bekövetkezett változásokra is kiterjedő - képet adjanak (a vizsgálat jellegétől függően).

25. A vizsgálati jelentés ténymegállapításainak igazolása történhet:

- a jelentéshez szükség esetén csatolt bizonylati okmányokkal (azokat az okmányokat, amelyek elvesztésétől tartani lehet az ellenőrnek csatolni kell a vizsgálati iratokhoz, a másolat visszahagyása mellett),

- személyes felelősség megállapítása esetéri a felelősként megjelölt személyek részére a jelentés rájuk vonatkozó megállapításait meg kell küldeni a felelősségi záradékkal együtt. (Melléklet)

A záradék címzettje az átvételtől számított nyolc munkanapon belül köteles a záradékot az ellenőrzést végző munkaszervezet részére aláírva visszaküldeni.

A felelőssé tett személy a záradék aláírásával tanúsítja, hogy a jelentésben foglaltakat megismerte, és nyilatkozik arról, hogy felelősségét elismeri-e vagy sem. Egyidejűleg megteheti észrevételeit, és csatolhatja bizonyítékait. Az aláírt felelősségi záradékot és az ellenőrzési szervezet arra tett esetleges észrevételeit a jelentéshez csatolni kell. Ha a felelőssé tett személy az iratot nem veszi át, vagy a záradékot nem írja alá, ezt a tényt az iraton rögzíteni kell.

26. Meg kell állapítani az ellenőrzött szervezeti egység azon vezetőjének, dolgozójának felelősségét, aki

- munkaköri kötelezettségét megszegte, s ezzel kárt, gazdasági vagy egyéb hátrányt okozott;

- jogszabályi előírást vagy belső utasítást sértett, és ezzel veszélyeztette az állam vagy az ÁPV Rt. vagyoni érdekeit;

- magatartásával a korábban feltárt hibák, hiányosságok fennmaradását, ismétlődését tette lehetővé.

27. A felelőssé tett személlyel szemben a polgári jogi, munkajogi, büntetőjogi felelősségre vonási eljárást a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint a Részvényesi Jogok Gyakorlója, az ÁPV Rt. Igazgatósága vagy a vezérigazgató kezdeményezi.

28. Az ellenőrzési munkaszervezetek ügyvezető igazgatója, illetve ellenőrzésért felelős ügyvezető igazgató-helyettese az ellenőrzés megállapításait megküldik az ellenőrzött szerv vezetőjének, aki arra 8 napon belül írásban észrevételeket tehet. Az ellenőrzést végző munkaszervezet kapcsolódó álláspontjával együtt 8 napon belül továbbítja azt a vizsgálatot elrendelő szerv vagy személy részére.

29. Az ellenőrzött szervnél a megállapítások és javaslatok alapján - szükség esetén - intézkedéseket kell kezdeményezni, illetve tenni, az alábbiak szerint:

a) az ellenőrző szerv ügyvezető igazgatója, illetve ellenőrzésért felelős ügyvezető igazgató-helyettese írásban felhívást intéz a vizsgált szervvezetőjéhez, hogy a jelentésben foglalt megállapítások és javaslatok alapján tegye meg a szükséges intézkedéseket, amelyekről - felelős és határidő megjelölésével - adjon írásbeli tájékoztatást;

b) a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül a megtett intézkedésekről az ellenőrzött szerv vezetőjének írásbeli tájékoztatót kell küldenie az ellenőrző szerv vezetőjének, illetve az ellenőrzésért felelős ügyvezető igazgatóhelyettesének. Indokolt esetben az ellenőrző szerv vezetője 30 napnál hosszabb határidőt is megállapíthat.

30. a) Amennyiben a vizsgálati jelentésben foglaltak indokolják, - így különösen súlyosabb, személyes felelősség felvetését is igénylő hiányosságok megállapítása esetén, továbbá, ha az ellenőrzött szerv részéről a megállapításokat vitatják, - úgy az ellenőrző szerv vezetője, illetve ellenőrzésért felelős ügyvezető igazgató-helyettese, avagy megbízottjuk egyeztető tárgyalást tart, amelyen részt vesz az ellenőrzési szervezet vezetője, illetve ellenőrzésért felelős ügyvezető igazgató-helyettese, a vizsgálatvezető, valamint az ellenőrzött szerv vezetője. Az egyeztetésbe más személyek is bevonhatók.

b) Az egyeztető tárgyalásról emlékeztetőt kell felvenni, amely tartalmazza az ellenőrzött szerv által megteendő intézkedéseket, különös tekintettel a személyi felelősség érvényesítésére, az intézkedések felelőseit és határidejét, továbbá a megtett intézkedésekről szóló tájékoztatás megadásának határidejét.

31. Célellenőrzés keretében vizsgálatot kell indítani, és fel kell vetni az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjének személyes felelősségét, ha

a) az ellenőrzött szervezeti egység vezetője a 29. b) pontban, valamint a 30. b) pontban előírt, az intézkedésekről szóló tájékoztatót külön felszólítás ellenére sem küldi meg az ellenőrző szervnek,

b) a beérkezett válaszlevél tartalma és az egyéb információk szerint megállapítható, hogy a vizsgálat alapján szükséges intézkedések elmaradtak, illetve nem kielégítők,

c) az intézkedéseket meghatározni hivatott egyeztető tárgyaláson rögzítetteket nem hajtották végre.

32. a) Az ellenőrzési megállapításokat követően tett intézkedéseket az ellenőrzési szervezetnek vizsgálnia kell.

b) Az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata történhet

- az ellenőrzött szerv által megtett intézkedésekről szóló tájékoztató elemzésével, értékelésével,

- utóvizsgálat megtartásával,

- a következő átfogó vizsgálat keretében.

Ha az ellenőrzés súlyos hiányosságokat tárt fel, külön utóellenőrzést kell végezni, egyébként azt a következő vizsgálat keretei között kell lefolytatni.

7. Cím

Eltérő eljárási szabályok

A Belső Ellenőrzési Igazgatóság eljárása

33. A Belső Ellenőrzési Igazgatóság ellenőrzéseit a Felügyelő Bizottság által jóváhagyott munkaterv, valamint a Felügyelő Bizottság határozata alapján végzi.

34. A munkatervben szereplő vizsgálatok lehetnek átfogó, téma-, cél- és utóvizsgálatok.

35. A féléves vagy éves munkatervben szereplő ellenőrzési feladatok időrendi átcsoportosítását a Belső Ellenőrzési Igazgatóság javaslata alapján a Felügyeld Bizottság hagyja jóvá.

36. A Belső Ellenőrzési Igazgatóság által lefolytatott vizsgálatról készített jelentést a Felügyelő Bizottság hagyja jóvá.

37. A magasabb vezető állású munkatársak, illetve tisztségviselők feladatellátását érintő vizsgálatok esetében a vizsgálatot végzőket a Felügyelő Bizottság jelöli ki.

38. A Felügyelő Bizottság által jóváhagyott vizsgálati jelentést a Felügyelő Bizottság küldi meg az Igazgatóság elnökének és a vezérigazgatónak.

A Kontrolling és Ellenőrzési Igazgatóság eljárása

39. Az ügyvezető igazgató, illetve az ellenőrzésért felelős ügyvezető igazgató-helyettes köteles a vezérigazgatónál vizsgálati utasítást kezdeményezni, ha bejelentés vagy más információ olyan jogszabálysértésre vagy egyéb szabálytalanságra utal, amelynek alapján szükséges a vizsgálat elrendelése.

40. A KEI vezetője, illetve az ellenőrzésért felelős ügyvezető igazgató-helyettes

- az ellenőrzést a vezérigazgató rendelkezése alapján megkezdi, melyet bejelent a vizsgált szervezet vezetőjének. Ez utóbbi alól a vezérigazgató felmentést adhat;

- az ellenőrzés megállapításairól, az azok alapján levont következtetésekről és a javaslatokról jelentést (jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt) készít. Az ellenőrzésről készített jelentéshez mellékelni kell az érintett egység vezetőjének és az érintett személynek az esetleges észrevételeit. Ez alól a vezérigazgató felmentést adhat;

- minden vizsgálat megkezdéséről, illetve annak eredményéről értesíti a vezérigazgatót.

III. Fejezet

AZ ELLENŐRZÖTT SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI

41. Az ellenőrzött szervezeti egységek kötelezettségei Az ellenőrzött területek vezetői és dolgozói - a hatáskörükbe tartozó területeken-kötelesek elősegíteni, hogy az eljáró belső ellenőr feladatát akadálytalanul végrehajtsa. ~ A Belső Ellenőrzési Igazgatóság, valamint a Kontrolling és Ellenőrzési Igazgatóság által bejelentett ellenőrzésekre a szervezeti egységek vezetői kötelesek megfelelően, előzetesen felkészülni. Így

- a vizsgált területet érintően mind a belső ellenőrzés, mind a külső ellenőrző szervek által megelőzően végrehajtott ellenőrzések dokumentációs anyagaiban foglaltakra megtett intézkedéseiket számba venni, és erről az eljáró belső ellenőrt a vizsgálat megkezdésekor írásban tájékoztatni, a kapcsolódó dokumentációkat átadni,

- a bejelentett ellenőrzéshez az egyéb dokumentációs anyagot előkészíteni.

A vizsgált egység dolgozói kötelesek

- a belső ellenőr felhívására szóban vagy írásban a valóságnak megfelelően nyilatkozni, illetve adatokat szolgáltatni,

- a kért iratokat bemutatni.

A vizsgált egység vezetője köteles a megismert vizsgálati megállapítások kapcsán a vezérigazgató által elrendelt intézkedéséket a hibák kiküszöbölésére megtenni, és a megtett intézkedések eredményeiről a Belső Ellenőrzési Igazgatóságot, illetve a Kontrolling és Ellenőrzési Igazgatóságot 30 napon belül tájékoztatni.

42. Az ellenőrzött szervezeti egységek jogai

Az ellenőrzési jelentésekben foglalt megállapításokat az ellenőrzött szervezeti egység vezetője; illetve azon személy(ek), aki(k)nek a személyes felelőssége felmerült, jogosultak megismerni, és azokra észrevételt tenni.

Melléklet

Felelősségi záradék:

(név, beosztás)

............ Igazgatóság állományába tartozó munkatárs kijelentem, hogy a ................ ellenőrzéséről szóló jelentésnek a személyes felelősségemet érintő megállapításait megismertem. Az ezzel kapcsolatos megjegyzéseim:

Felelősségemet elismerem/nem ismerem el.

Tudomásul veszem, hogy a mai naptól számított 8 munkanap alatt - bizonyítékaim csatolása mellett - írásban észrevételt tehetek.

Budapest, 2000. ................................ hó ........... nap.

..................

Aláírás