A Győri Ítélőtábla Pf.20172/2007/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 130. §, 215. §, 251. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 221. §, 339. §, 348. §, 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 9. §, 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.) 1. §] Bírók: Ferenczy Tamás, Maurer Ádám, Zámbó Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Törvényszék P.20584/2006/16., *Győri Ítélőtábla Pf.20172/2007/5.*, Kúria Gfv.30271/2008/5. (BH 2009.6.183)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az ítélőtábla a dr. Szigeti Balázs ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (felperes címe) I.r., dr. Kissné dr. Maár Sarolta főügyészségi ügyész által képviselt II.rendű felperes neve II.r. felperesnek az "A" I.r., a Jutasi és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Jutasi György ügyvéd) által képviselt II.rendű alperes neve II.r., dr. Nikolits Réka ügyvéd által képviselt III.rendű alperes neve III.r. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság 2006. október 6. napján kelt 5.P.20.584/2006/16. számú ítéletével szemben a II.r. alperes által 19. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének a II.r. alperes másodlagos viszontkereseti kérelmét elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezi és ebben a körben a pert megszűnteti, az ítélet ezt meghaladóan megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a II.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. felperesnek 360.000,- (Háromszázhatvanezer) Ft másodfokú perköltséget, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit.

Ez ellen a részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy a helység 1-en 2005. december 20. napján ingatlan adásvételi szerződés elnevezéssel az I.r. felperesi eladói, valamint a II.rendű alperes vevői pozíciója feltűntetése mellett a helység 2 -i ....., a ......, a ......, a .... hrsz-ú ingatlanok adásvétele tárgyában keletkezett szerződés semmis. Megállapította, hogy a helység 1-en, 2006. január 19. napján adásvételi szerződés elnevezéssel az I.r. felperes eladói, III.rendű alperes vevői pozíciója feltűntetése mellet a helység 2-i ....., a ...., a ......, a ..... hrsz-ú ingatlanok adásvétele tárgyában keletkezett szerződés semmis. II.r. alperes viszontkeresetét elutasította. Kötelezte az I., II., III.r. alpereseket, hogy a Magyar Államnak fizessenek meg egyetemlegesen 900.000,- Ft eljárási illetéket, kimondta, hogy ezt meghaladóan a felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket.

Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a perbeli szerződésekkel érintett ingatlanok az I.r. felperes tulajdonát képezik. Az I.r. alperes az I.r. felperesi önkormányzatnál foglalkoztatási jogviszony kerestében látta el a polgármesteri teendőket. I.r. alperes azt a látszatot keltve, hogy az I.r. felperes képviselőjeként jár el, 2005. december 20-án adásvételi szerződést kötött a II.r. alperessel, az I.r. felperes tulajdonát képező ingatlanok tárgyában 16.500.000,- Ft vételár kikötése mellett, majd ugyancsak az I.r. felperes képviselőjének adva ki magát, 2006. január 19-én III.r. alperessel kötött adásvételi szerződést 16.000.000,- Ft vételár kikötése mellett. A tulajdonjog átjegyzésével kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási eljárást a földhivatal felfüggesztette. Az I.r. alperes a szerződések megkötése során az I.r. felperes bélyegzőjét, valamint a jegyző aláírását feltűntető, a fejrésze szerint az önkormányzat jegyzőjétől származó, kivonat a ... Község Önkormányzat képviselő testületének 2005. december 5. napján megtartott testületi ülésének jegyzőkönyvéből elnevezésű, 82/2005. (XII.5.) határozatszámmal ellátott okiratot használt fel, melynek tartalma szerint a képviselő testület utasította a polgármestert a perrel érintett ingatlanoknak 16.000.000,- Ft ellenében történő értékesítésére.

A bíróság megállapította, hogy az okiraton szereplő jegyzői névaláírás nem a névtulajdonos, hanem I.r. alperes kezétől származik, de a bélyegzőlenyomat eredeti, ugyanakkor az I.r. felperes képviselő testülete nem hozott az ingatlanok átruházása tárgyában határozatot, a 82/2005. számú határozata pedig más dátummal és más tárgyban keletkezett.

A bíróság ítélete jogi indokolásában az 1990. évi LXV. törvény 9. §. (1) és 80. §. (1) bekezdésében, továbbá az 1994. évi LXIV. törvény 1. §. (1) és 13. §. (1) bekezdésében írtakra figyelemmel kifejtette, hogy az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő testületet illetik, melyet a polgármester képvisel, tehát a képviselő testületnek a polgármester - külön meghatalmazás nélkül - a törvényes képviselője. A szerződések megkötése során az I.r. alperes polgármestereként, tehát mint az I.r. felperes képviseletére jogosult személy járt el, ennek következtében az ügyletek létrejött szerződésnek tekintendőek. Ugyanakkor az I.r. felperesi képviselő testület 29/2004. évi (XII.2.) rendeletének 8. §. (2) és (3) bekezdésében, valamint 10. §. (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel megállapítható, hogy a polgármester csak az önkormányzat testületi döntése alapján és csak e döntés keretei között köthetett volna szerződést. Az I.r. alperes ezen jogszabályi rendelkezéseket megsértette, így az ügyletek a Ptk. 200. §. (2) bekezdése értelmében jogszabályba ütköznek, így semmisek. E körben utalt arra a bíróság, hogy a felperesek az eredetileg semmisségre alapított kereseti kérelmüket megváltoztatva annak megállapítását kérték, hogy a szerződések nem jöttek létre, de ebben a kérelemben benne foglaltatik a semmisségen alapuló érvénytelenség megállapítása iránti igény is, mert a Pp. 215. §-a értelmében a bíróságot a kereseti kérelem kizárólag összegszerűségében köti, a kereset a fél által előadott tényekből és az érvényesíteni kívánt jogból, nem a jogcím megnevezéséből áll.

A bíróság a Ptk. 234. §. (1) bekezdése körében vizsgálta, hogy a szerződésben kikötött szolgáltatásokkal kapcsolatosan visszakövetelési igény az alperesek részéről érvényesíthető-e. Úgy foglalt állást, hogy a vevők az ügyletkötési jogosultság szempontjából a Ptk. 221. §. (1) bekezdés szerinti álképviselőnek minősülő I.r. alperes kezeihez teljesítették a vételárat, ez pedig kizárja, hogy az I.r. felperes irányában az eredei állapot helyreállítása körében érvényesíthessék a vételár visszafizetése iránti igényüket. Erre tekintettel alaptalannak találta a III.r. alperes eredeti állapot helyreállításával kapcsolatos ellenkérelmét és elutasította a II.r. alperes ugyanilyen tartalmú elsődleges viszontkeresetét is. A II.r. alperes másodlagos viszontkeresete körében kifejtette, hogy az I.r. alperes polgármesteri státusza sajátos közszolgálati jogviszony, a Ptk. 348. §. (1) bekezdése akkor alkalmazható, ha a károkozó tevékenység a munkáltató érdekében, a munkáltató feladatai teljesítése körében valósul meg. A bíróság úgy foglalt állást, hogy I.r. alperes nem a feladatkörében eljárva, csupán munkakörének felhasználásával követte el azt a bűncselekmény-sorozatot, melynek eredményeképpen a perbeli jogügyletek létrejöttek. Eljárása nem a munkaviszonyával összefüggésben történt, csupán státuszából fakadóan kerülhetett olyan helyzetbe, hogy cselekményeit elkövethesse. A tevékenységnek a munkaviszonnyal való összefüggése hiányában kizárt a Ptk. 348. §. (1) bekezdése alkalmazhatósága.