A Legfelsőbb Bíróság Bfv.571/2009/8. számú határozata adócsalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 21. §, 276. §, 310. §, 1988. évi VI. törvény (Gt.) 28. §, 199. §, 1991. évi LXXVIII. törvény (Fat.) 3. §, 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 4. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 255. §, 373. §, 416. §, 420. §, 423. §, 424. §, 426. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 197. §] Bírók: Katona Sándor, Kiss Sándor, Molnár Gábor
Kapcsolódó határozatok:
Salgótarjáni Járásbíróság B.325/2000/46., Balassagyarmati Törvényszék Bf.224/2002/5., *Kúria Bfv.571/2009/8.* (BH 2010.11.290)
***********
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA
Bfv.II.571/2009/8. szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2009. év november hó 26. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő
v é g z é s t :
Az adócsalás bűntette és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társai ellen indított büntetőügyben a II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Salgótarjáni Városi Bíróság B.325/2000/46. számú ítéletét, és a Nógrád Megyei Bíróság Bf.224/2002/5. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.
A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
I n d o k o l á s
I. A Salgótarjáni Városi Bíróság a 2002. év február hó 6. napján kihirdetett B.325/2000/46. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntettében, mint társtettest és 1 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében, mint társtettest. Ezért őt halmazati büntetésül - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - 1 év 10 hónap börtönre, mellékbüntetésül 250.000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.
A megállapított tényállás lényege szerint az I. rendű terhelt a G.D. Kft. ügyvezető igazgatója. Testvére, a II. rendű terhelt az I. rendű terheltnek, mint ügyvezetőnek a megbízása alapján teljes jogkörrel vett részt a társaság gazdasági ügyeinek lebonyolításában. Tevékenységét a társaság által egy budapesti szállóban bérelt irodában végezte. Jogosult volt önállóan szerződések kötésére, pénz kifizetésre és felvételre.
A G.D. Kft. - a jövedéki törvény hatályba lépéséig - üzemanyag közvetítő kereskedelemmel foglalkozott. A forgalmazott üzemanyag tárolásához, szállításához szükséges feltételekkel - így telephellyel és szállítóeszközökkel - nem rendelkezett. Szerződéses partnereitől az üzemanyagot megvásárolta, és mint tulajdonos adta tovább az üzemanyag felhasználóinak. E tevékenységi körben a terheltek közösen egymás tevékenységéről tudva az alábbi bűncselekményeket valósították meg.
Tényállás 1. pontja:
E cselekményben a másodfokú bíróság a II. rendű terheltet felmentette.
Tényállás 2. pontja:
Az I. rendű és a II. rendű terheltek a G.D. Kft. részére 1993. június és szeptember hónapokban ismeretlen körülmények között, ismeretlen forrásból származó, adózás alól elvont összesen 438.040 liter gázolajat szereztek be, mely gázolajat tovább értékesítettek. Az adózás alól elvont gázolaj beszerzési bizonylataként a II. rendű terhelt III. terhelttől 2 db, összesen 21.026.420 forint értékű 4.205.184 forint általános forgalmi adó tartalmú számla kiállítását kérte. Ezen számlákat a III. rendű terhelt egyéni vállalkozóként ellenérték fejében kiállította és átadta a II. rendű terhelt részére. Az I. rendű terhelt a kft. könyvelésében és adóbevallásában e valótlan számlákat szerepeltette és annak általános forgalmi adó tartalmát levonható általános forgalmi adóként vette figyelembe, mely összeggel fizetendő adóját csökkentette.
E valótlan számlák alapján a G.D. Kft. adóbevallásában 4.205.184 forint általános forgalmi adót jogosulatlanul számolt el, mely összeggel az állami költségvetés adóbevétele csökkent.
A valótlan számlákkal igazolt 438.040 liter gázolaj nem adóalanytól beszerzett terméknek minősül, ezért a fogyasztási adót ez esetben a G.D. Kft. vevőnek kellett volna megfizetnie. Az összesen 9.812.096 forint összegű fogyasztási adót a G.D. Kft. nem fizette meg, ezért a terheltek megtévesztő magatartása miatt ezen összeggel az állami költségvetés adóbevétele csökkent.
A bíróság rögzítette, hogy a Btk. 2. §-a szerint az elkövetés idején hatályban lévő törvényt alkalmazta, mivel annak büntetési tétele enyhébb az elbíráláskor hatályos törvénynél. Erre figyelemmel a II. rendű terheltnek a tényállás 1. és 2. pontjában részletezett cselekményét - miután az elkövetési érték az 5 millió forintot mindkét adónemben meghaladta - 2 rendbeli, a Btk. 310. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a (3) bekezdése szerint minősülő, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntettének és 1 rendbeli, a Btk. 276.§-ában meghatározott és aszerint büntetendő magánokirat-hamisítás vétségének minősítette.
Az ügyész által a büntetés súlyosítása végett, a II. rendű terhelt és védője által részben a tényállás téves megállapítása miatt felmentésért, másrészről enyhítésért bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt Nógrád Megyei Bíróság a 2002. év november hó 13. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozott Bf.224/2002/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terheltre vonatkozó részében megváltoztatta. A II. rendű terheltet 1 rendbeli társtettesként elkövetett, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette miatt emelt vád alól felmentette (tényállás 1. pontja); a pénzmellékbüntetést 500.000 forintra felemelte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt vonatkozásában helybenhagyta.
II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdésének a) és c) pontja alapján.
Az indítvány szerint az eljárt bíróságok tévesen állapították meg bűnösségét adócsalás bűntettében, mivel nem volt a G.D. Kft. vezető tisztségviselője, következésképpen nem volt jogosult azt képviselni az adóhatóság előtt. A kft-t annak ügyvezetője, az I. rendű terhelt képviselte. A Gt. 197. §-a szerint a társasház ügyének intézését és képviseletét az ügyvezető látja el. A cselekmények elkövetésének időszakában az I. rendű terhelt önállóan volt jogosult a G.D. Kft. képviseletére, az adócsalást tettesként csak ő követhette el, ezért a II. rendű terhelt bűnösségének kimondására a társtettesként elkövetett adócsalás bűntettében a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor.
Másodsorban kifejtette a terhelt, hogy a másodfokon eljárt Nógrád Megyei Bíróság az eljárási szabályokat megszegte azzal, hogy távollétében tartotta meg a tárgyalást. A Be. 255. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalást akkor lehet megtartani a terhelt távollétében, ha arról a terheltet azért nem lehetett értesíteni, mert lakcímének a megváltozását nem jelentette be. A tárgyalás jegyzőkönyvében ugyan az került rögzítésre, hogy a II. rendű terhelt vétíve "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel érkezett vissza, ez érthetetlen, hiszen a lakcíme változatlan volt az eljárás során.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!