A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27532/2007/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ENERGIAÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 327. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. §, 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 7. § (3) bek., (4) bek.] Bírók: Bacsa Andrea, Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Fehérné dr. Tóth Kincső

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA

2.Kf.27.532/2007/8. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla az Oppenheim Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Légrádi Gergely ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr. Horváth Ádám Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Horváth Ádám ügyvéd által képviselt Magyar Energia Hivatal (1081 Budapest, Köztársaság tér 7., Hivatkozási szám: ...) alperes ellen energia ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében, amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a Budapesti 5000. Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Molnár Attila ügyvéd és a Kéri Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Kéri Krisztina ügyvéd által képviselt Alperesi beavatkozó beavatkozott, a Fővárosi Bíróság 2007. évi november hó 8. napján kelt 2.K.34.795/2006/19. számú ítélete ellen az alperes által 21. sorszám és az alperesi beavatkozó által 20. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2008. évi június hó 4. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak külön-külön 50.000 (azaz ötvenezer) - 50.000 (azaz ötvenezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 16.500 (azaz tizenhatezerötszáz) forint kereseti és 48.000 (azaz negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes több, korábbi határozatában kötelezte az alperesi beavatkozót, hogy tegye piac alapúvá a kiegyenlítő energia elszámolását, erre tegyen javaslatot. Ezzel az alperes azt kívánta elérni, hogy a piaci szereplők menetrendjeiket tartsák be. Elvárás volt az is, hogy az ár ne jelentsen piacra lépési korlátot a feljogosított fogyasztók számára.

Az alperesi beavatkozó 2006 februárjában javaslatot készített a Kereskedelemi Szabályzat (a továbbiakban: KSZ) módosítására, ezen belül is a kiegyenlítő energia egységárának elszámolására. Ezzel a javaslattal a Kereskedelmi Szabályzati Bizottság (a továbbiakban: KSZB) 2006. évi június hó 27. napján foglalkozott és a módosító javaslatot elutasította. A javaslat további tárgyalására, közös álláspont kialakítására nem került sor.

Az alperesi beavatkozó 2006. évi július hó 6. napján a KSZ-t módosító és a KSZB által elutasított javaslatát - további indokolás nélkül - az alperesnek jóváhagyásra benyújtotta.

Az alperes a 2006. évi augusztus hó 29. napján kelt ... számú határozatával a benyújtott módosításokat - a II. pontban foglaltak kivételével és a határozat elválaszthatatlan részét képező melléklet szerint - a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: Vet.) és a Vet. végrehajtására kiadott 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rend. (a továbbiakban: Vhr.) alapján jóváhagyta. A keresettel érintett körben a kiegyenlítő energia egységárát a KSZ módosítására vonatkozó javaslat tartalmától eltérően állapította meg, és az alperesi beavatkozó által javasolt kétszeres szorzó helyett másfélszeres szorzót alkalmazott.

A felperes - aki a ... számú engedély alapján villamos energia kereskedői engedéllyel rendelkezik és villamos energia kereskedelmi tevékenységet folytat - keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte. A javaslat jóváhagyásra benyújtását megelőző egyeztetési eljárás szabályainak betartását hiányolta a Vhr. 7.§-ának (3)-(4) bekezdésére utalással, állítva, hogy a javaslat érdemi megvitatására, közös állásfoglalás kialakítására nem került sor a 2006. évi június hó 27. napján megtartott bizottsági ülésen, továbbá az alperesi beavatkozó indokolás nélkül hagyta figyelmen kívül a KSZB elutasító állásfoglalását. Véleménye az volt, hogy az alperes a javaslat módosításával jóváhagyási jogkörét túllépte. A kiegyenlítő energia egységárának alperesi és beavatkozói elv szerinti meghatározását a Vet. 14.§-ának (3) bekezdése alapján a legkisebb költség elvébe ütközőnek találta, és vitatta a küszöbár alkalmazásának jogszerűségét. Állította, hogy a beavatkozónál a határozat szerinti elszámolás többletbevételt eredményez, illetőleg a közüzemi és szabad piac között a versenysemlegesség követelménye sérül. Perbeli legitimációjának alátámasztásaként arra hivatkozott, hogy mint engedélyesnek a módosítás többletköltséget okoz, így ez okból is, illetőleg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15.§-a szerinti ügyfélként is érintett az ügyben, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 327.§-ának (1) bekezdés b) pontja szerint a határozat jogos érdekét érinti, mivel a KSZB-ben képviselettel rendelkező társaságként sérti jogos érdekét, hogy a KSZB joggyakorlását a beavatkozó korlátozta.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítására tett indítványt. Utalt a KSZB konzultatív szerepére, és állította, hogy konszenzus hiányában is van lehetőség a javaslat jóváhagyására. Véleménye az volt, hogy a rendszerirányító neki tartozik magyarázattal a javaslat figyelmen kívül hagyása esetén. Korábbi kötelező határozataira utalással kiemelte, hogy a kiegyenlítő energia egységárának meghatározásánál a pontosabb tervezhetőséget kívánta érvényre juttatni. Vitatta a versenysemlegesség sérelmét. Hangsúlyozta az alperesi beavatkozó kiemelkedő energiapiaci szerepét.

Az alperesi beavatkozó a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a javaslat végső tervezete a 2006. évi június hó 27. napján megtartott KSZB ülésen érdemi megvitatásra került, a közös állásfoglalás a beterjesztő irattal volt azonos, melyet előírás hiányában nem volt köteles más formában megalkotni. Egyéb kötelező jogi norma hiányában az egyeztetési eljárás jogsértő jellegét vitatta. A javaslat jóváhagyása körében az alperes diszkrecionális jogkörére utalt, jogszerűnek tartva a határozati módosítást. E körben hivatkozott a BH.2007.31. számú döntésre. A kiegyenlítő energia egységárának meghatározását - a Vet. 95-96.§-ai alapján - nem tartotta a hatósági árszabályozás körébe esőnek, így a legkisebb költség elvének alkalmazásával sem értett egyet. A közüzemi és szabad piacon egyaránt érvényesülőnek találta a kiegyenlítő energia árát, így a versenysemlegesség kérdéskörét illetően az alperessel értett egyet.

Az elsőfokú bíróság az alperes ... számú határozatának III.4. Kiegyenlítő energia elszámolási egységárának meghatározása [IV./4.3.1.] pontját hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy a Vhr. 7.§-ának (3)-(4) bekezdéseiben foglalt eljárási rend megsértésével - így a végleges javaslat érdemi tárgyalásának hiánya, a bizottsági vélemény megfontolásának elmaradása, a közös állásfoglalás kialakításának hiánya, az indokolási kötelezettség elmulasztása - hozott döntést az alperes, amelynek során a hatáskörét túllépte, így jogszabálysértést követett el. A hatáskör túllépését a perben nem orvosolható lényeges eljárási szabályszegésnek tekintette. Kimondta a Vet. 14.§-ának (3) bekezdésére utalással, hogy a legkisebb költség elvének a KSZ-ben is közvetlenül érvényesülnie kell. Nem értett egyet azzal, hogy a küszöbár a versenysemlegességet önmagában sérti.