32016D2274[1]

A Bizottság (EU) 2016/2274 végrehajtási határozata (2016. december 15.) Új-Zéland központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási keretének a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyenértékűségéről

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/2274 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2016. december 15.)

Új-Zéland központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási keretének a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyenértékűségéről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1) A 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott, a harmadik országokban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási előírásokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy kereskedési helyszínek számára. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, az egyenértékűségre vonatkozó határozatok így hozzájárulnak a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek - ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is - alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén csökkenti a rendszerszintű kockázatot.

(2) Ahhoz, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen tekinteni, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere alkalmazásának lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezetnie az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Az egyenértékűség értékelésének célja ezért annak ellenőrzése, hogy Új-Zéland jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek nem teszik ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki őket, és következésképpen nem okoznak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban. Ennek során mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az uniós pénzügyi piacnál kisebb pénzügyi piacokon folytatott elszámolási tevékenységek lényegesen kisebb kockázatot hordoznak.

(3) A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(4) Az első feltétel az, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(5) Új-Zélandnak az ott engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelményei közé tartoznak az Új-Zélandi Központi Jegybank 1989. évi törvényének 5C. része (a továbbiakban: az elsődleges szabályok) és azon végzések, amelyekkel a központi szerződő feleket kijelölt elszámolási rendszerként engedélyezik (a továbbiakban: kijelölési végzések). Az elsődleges szabályok és a kijelölési végzések meghatározzák azokat a követelményeket, amelyeket a központi szerződő feleknek folyamatosan be kell tartaniuk ahhoz, hogy Új-Zélandon elszámolási szolgáltatásokat nyújthassanak. Az Új-Zélandon székhellyel rendelkező központi szerződő felek kijelölt elszámolási rendszerként való engedélyezését a főkormányzó a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter tanácsa alapján és az Új-Zélandi Központi Jegybank és a pénzügyi piaci felügyeleti hatóság együttes ajánlásával összhangban hajtja végre (a továbbiakban együttesen: együttes szabályozók). A központi szerződő felek kijelölt elszámolási rendszerként való engedélyezése feltételekhez köthető. A kijelölési végzések jóváhagyják a kijelölt elszámolási rendszer meghatározott belső szabályait és eljárásait, amelyek azokat a követelményeket tartalmazzák, amelyeknek a kijelölt elszámolási rendszereknek meg kell felelniük, és amelyek összhangban vannak az együttes szabályozóknak az általuk közzétett magas szintű szakpolitikájával. Az Új-Zélandi Központi Jegybank 1989. évi törvénye értelmében a kijelölt elszámolási rendszereknek meg kell felelniük az elszámolási és kiegyenlítési rendszerekre vonatkozó releváns nemzetközi standardoknak, ideértve a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozóan a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (2) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (International Organization of Securities Commissions - IOSCO) által 2012 áprilisában kiadott elveket. Az együttes szabályozók kiadták "A kijelölt elszámolási rendszerek kijelölése és felügyelete" elnevezésű szakpolitikai állásfoglalást, amely előírja a kijelölt elszámolási rendszerek számára a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek való megfelelést.

(6) Az Új-Zélandon engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények tehát kétszintű struktúrát alkotnak. Az elsődleges szabályokban meghatározott alapvető elvek rögzítik azokat a magas szintű előírásokat, amelyeknek az elszámolási rendszereknek meg kell felelniük ahhoz, hogy engedélyezzék számukra az elszámolási szolgáltatások Új-Zélandon történő nyújtását. Ezek az elsődleges szabályok alkotják Új-Zélandon a jogilag kötelező érvényű követelmények első szintjét. Az elsődleges szabályoknak való megfelelést bizonyítandó a kijelölt elszámolási rendszereknek be kell nyújtaniuk belső szabályaikat és eljárásaikat az együttes szabályozók jóváhagyása céljából. Az említett belső szabályok és eljárások, valamint az azokat jóváhagyó kijelölési végzések jelentik Új-Zélandon a jogilag kötelező érvényű követelmények második szintjét, amelynek részletes előírásokat kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a kijelölt elszámolási rendszerek milyen módon fognak megfelelni a szóban forgó előírásoknak és a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek. Az együttes szabályozók értékelik, hogy a kijelölt elszámolási rendszer eleget tesz-e az említett előírásoknak és a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek. A rendszernek kijelölt elszámolási rendszerként való engedélyezését követően a belső szabályok és eljárások jogilag kötelező érvényűvé válnak a rendszerre nézve és nem módosíthatók, ha az együttes szabályozók kifogást emelnek az előirányzott módosítás ellen.

(7) Az Új-Zélandon székhellyel rendelkező kijelölt elszámolási rendszerekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségének értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a keretrendszer milyen eredménnyel csökkenti azokat a kockázatokat, amelyeknek az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek a szóban forgó jogalanyokban való részvételük miatt ki vannak téve. A kockázatcsökkentés eredményét meghatározza egyrészt az érintett központi szerződő fél által végzett elszámolási tevékenységgel járó eredendő kockázat szintje, amelyet befolyásol azon pénzügyi piac mérete, ahol tevékenykedik, másrészt a központi szerződő felekre az említett kockázatcsökkentés tekintetében vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelelősége. Ahhoz, hogy a kockázatcsökkentés terén azonos eredményt érjenek el, szigorúbb kockázatcsökkentési követelményekre van szükség azon központi szerződő felek esetében, amelyek tevékenységüket nagyobb pénzügyi piacokon végzik és így magasabb az eredendő kockázatuk, mint a kisebb pénzügyi piacokon tevékenykedő (és így alacsonyabb eredendő kockázattal rendelkező) központi szerződő felek esetében.

(8) Azon pénzügyi piac, ahol az Új-Zélandon engedélyezett, kijelölt elszámolási rendszerek végzik elszámolási tevékenységüket, lényegesen kisebb, mint az, amelyen az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek folytatják tevékenységüket. Az elmúlt három évben Új-Zélandon elszámolt származtatott ügyletek teljes értéke nem érte el az Unióban elszámolt származtatott ügyletek teljes értékének 1 %-át. Következésképpen az Új-Zélandon székhellyel rendelkező, kijelölt elszámolási rendszerekben való részvétel lényegesen kisebb kockázatot jelent az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mint az Unióban engedélyezett központi szerződő felekben való részvételük.

(9) Az Új-Zélandon székhellyel rendelkező, kijelölt elszámolási rendszerekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer ezért egyenértékűnek tekinthető, amennyiben alkalmas ezen alacsonyabb kockázati szint csökkentésére. Az Új-Zélandon engedélyezett kijelölt elszámolási rendszerekre vonatkozó elsődleges szabályok, amelyeket kiegészítenek a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket végrehajtó belső szabályok és eljárások, csökkentik az Új-Zélandon fennálló alacsonyabb szintű kockázatot és a 648/2012/EU rendelet által megcélzottal egyenértékű kockázatcsökkentési eredményre vezetnek.

(10) A Bizottság ezért megállapítja, hogy Új-Zéland jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az ott engedéllyel rendelkező kijelölt elszámolási rendszerek megfeleljenek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(11) A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében Új-Zéland jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(12) Az Új-Zélandon engedélyezett kijelölt elszámolási rendszerek felügyeletét az együttes szabályozók hajtják végre. Az együttes szabályozók tájékoztatást kérhetnek a kijelölt elszámolási rendszerektől és résztvevőiktől, valamint a válaszadás megtagadása esetén szankciókat szabhatnak ki. Az együttes szabályozók visszavonhatják a kijelölt elszámolási rendszer engedélyét. Az együttes szabályozók nyomon követik, hogy a kijelölt elszámolási rendszerek megfelelnek-e a kijelölt elszámolási rendszerként való engedélyhez kapcsolódó feltételeknek. E feltételek közé tartozhatnak a következő követelmények: a lényeges eseményekről értesíteni kell az együttes szabályozókat (például a rendszer kockázatkezelési keretrendszerének való meg nem felelésről vagy annak változtatásairól, illetve a pénzügyi forrásokra vonatkozó politikáról), rendszeresen jelentést kell küldeni az együttes szabályozók részére és közzé kell tenni az információkat, többek között a releváns nemzetközi standardok (a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek) tekintetében saját magukra vonatkozóan elvégzett értékeléseket. Az együttes szabályozók rendszeresen összeülnek a kijelölt elszámolási rendszerek felső vezetésével és felülvizsgálhatják az engedélyt, valamint további feltételekhez köthetik, illetve visszavonhatják azt, amennyiben a kijelölt elszámolási rendszerek nem felelnek meg az alkalmazandó követelményeknek.

(13) Meg kell tehát állapítani, hogy az Új-Zélandon engedélyezett kijelölt elszámolási rendszerek tekintetében folyamatosan biztosított a hatékony felügyelet és érvényesíthetőség.

(14) A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében Új-Zéland jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(15) A harmadik országbeli központi szerződő felek azzal a feltétellel működhetnek Új-Zélandon, ha a rájuk és a résztvevőikre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer jogilag kellőképpen kidolgozott. Emellett a harmadik országbeli központi szerződő feleknek hatékony felügyelet alá kell tartozniuk, amely biztosítja a hatályos jogi és felügyeleti keretrendszernek való megfelelést. Egyetértési megállapodás köthető az Új-Zélandi Központi Jegybank és a központi szerződő fél harmadik országbeli illetékes felügyeleti hatósága között.

(16) Meg kell tehát állapítani, hogy a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében Új-Zéland jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít.

(17) Ez a határozat az elfogadásakor az Új-Zélandon alkalmazandó, kijelölt elszámolási rendszerekre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelményeken alapul. A Bizottságnak az ESMA-val együttműködésben továbbra is rendszeres jelleggel nyomon kell követnie az új-zélandi kijelölt elszámolási rendszerekkel kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(18) Az engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó új-zélandi jogi és felügyeleti keretrendszer rendszeres felülvizsgálata nem érinti a Bizottság azon lehetőségét, hogy az általános felülvizsgálat keretein kívül bármikor célzott felülvizsgálatot végezzen, ha lényeges fejlemények szükségessé teszik, hogy a Bizottság újraértékelje az e határozatban megállapított egyenértékűséget. Az újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet.

(19) Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdése alkalmazásában Új-Zélandnak a kijelölt elszámolási rendszerekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszere, amely az Új-Zélandi Központi Jegybank 1989. évi törvényének 5C. részét és az azt kiegészítő, a kijelölt elszámolási rendszerek számára a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek való megfelelést előíró, "A kijelölt elszámolási rendszerek kijelölése és felügyelete" elnevezésű szakpolitikai állásfoglalást foglalja magában, egyenértékűnek tekintendő a 648/2012/EU rendeletben rögzített követelményekkel.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. december 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.

(2) A Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottságának neve 2014. szeptember 1-jével Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottságra változott.