BH 2023.4.91 I. A felülvizsgálat törvényi okai között nem szerepel, ezért felülvizsgálati eljárásban nem kifogásolható az alapügyben korábban eljáró bíró kizárása.

II. A bíróság ügyelosztási rendjére, tartalmára és az attól való eltérésre vonatkozó szabályok nem a büntetőeljárási törvényben szabályozott eljárási szabályok. Ezért esetleges megsértésükkel a Be. 608. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértés nem valósul meg.

III. A passzív gazdasági vesztegetés bűntettét (Btk. 291. §) önálló intézkedésre jogosult személyként valósítja meg az a gazdasági ügyintéző munkakörben foglalkoztatott terhelt, akinek munkaköri feladata a vesztegetéssel érintett megrendelések készítése, engedélyeztetése, továbbítása, a beszerzés folyamatának nyomon követése, irányítása, ellenőrzése, valamint kapcsolattartás a szállítókkal, és ezen feladatait ténylegesen is ellátja, a beszállítókkal érdemben egyeztet, a megrendeléseket előkészíti és leadja [Btk. 291. § (1) bek., (2) bek. b) pont, (3) bek. b) pont; Be. 608. § (1) bek. a) pont, 649. § (2) bek.; 2011. évi CLXI. törvény 8. § (1) bek., 11. § (2) bek.; 14/2002. (VIII. 1.) IM rend. 32. § (1) bek.].

Pertörténet:

Pécsi Járásbíróság Bny.305/2010/2., Pécsi Törvényszék Bnyf.159/2010/4., Győri Törvényszék B.269/2016/525., Győri Ítélőtábla Bf.28/2021/32., Kúria Bfv.200/2022/7. (*BH 2023.4.91*), 3032/2024. (I. 24.) AB végzés

***********

[1] A törvényszék ítéletével a XV. r. terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 291. § (1) bek., (2) bek. b) pont, (3) bek. c) pont] és 1 rendbeli társtettesként, folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 291. § (1) bek., (2) bek. b) pont, (3) bek. c) pont]. Ezért a XV. r. terheltet, halmazati büntetésül 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 200 napi tétel pénzbüntetésre, 2 év közbeszerzési beszerző foglalkozástól eltiltásra, valamint 4 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte, továbbá vele szemben 1 000 000 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2 000 forintban határozta meg. Az így kiszabott összesen 400 000 forint pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett arról, hogy a terhelt a szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvetésbe a XV. r. terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítani rendelte. A XV. r. terheltet az ellene emelt 1 rendbeli folytatólagosan, társtettesként elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettének [Btk. 291. § (1) bek., (2) bek. b) pont, (3) bek. c) pont] vádja alól felmentette. Rendelkezett a bűnügyi költségviseléséről.

[2] A kétirányú fellebbezések alapján eljárt ítélőtábla mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét XV. r. terhelt vonatkozásában megváltoztatta, a vele szemben kiszabott szabadságvesztést 2 év 8 hónapra enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a XV. r. terhelt védője a Be. 648. § a) pontja és a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára és a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be.

[4] A felülvizsgálati indítványában elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a törvényszék - a védő álláspontja szerint téves és megalapozatlan - határozatával az ügyben korábban eljáró dr. L. H. törvényszéki bírót kizárta az ügy elintézéséből, amivel az ügyet és ebből következően a XV. r. terheltet elvonta a törvényes bírójától, ami ellentétes az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. cikkével és az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésében foglaltakkal, mely rendelkezések rögzítik a tisztességes eljáráshoz való jogot. A védő kifejtette, hogy dr. L. H. bíró két alkalommal megszüntette az eljárást, amely döntéseit a másodfokú bíróság nem talált törvényesnek. Ennek alapján nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíró és a másodfokú bíróság között "rendkívül mély nézetbeli különbség" keletkezett volna. A védő álláspontja szerint a nézetbeli különbség nem vezethet az eljáró bíró elfogultságának megállapításához, mivel a többfokozatú bírósági rendszer hivatott azt kiküszöbölni. A nézetbeli különbségre alapított kizárás pedig alapvetően sérti a bírói függetlenség alapelvét. A kizárásról rendelkező határozat azon érvét sem tartotta helytállónak, hogy az ügyészség már több alkalommal indítványozta a bíró kizárását, különböző eljárási hibákra hivatkozással. Az elfogultság konkrét és alapos okát nem tárta fel a törvényszék, és a kizárás pontos tényeket sem tartalmaz erre nézve. A bíró nem tartotta magát elfogultnak, az pedig, hogy az ügyészség általi támadások miatt nem tud az ügyre elfogulatlanul tekinteni, alaptalan és "mondvacsinált" ok volt a bíró kizárására.

[5] A védő dr. L. H. kizárását követően az ügyben eljáró bíróval összefüggésben kifejtette, hogy dr. V. D. bíró az ügyelosztási rend 2017. január 1. napjától 2017. május 9. napjáig hatályos szövege szerint "egyedi kiosztás alapján tárgyalta a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyeket, a Btk. XXXIX. Fejezetében meghatározott költségvetést károsító bűncselekményeket és a XLI. Fejezetében meghatározott gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményeket", míg a 2018. január 1. napjától hatályos ügyelosztási rend szerint "egyedi kiosztás alapján tárgyalja a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyeket". Ily módon a törvényszék büntető ügyszakának ügyelosztási rendje nem tartalmazta, hogy dr. V. D. bíró melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézhette az eljárás idején. A kijelölésekor hatályos ügyrend alapján dr. V. D. bíró a vád szerinti csalás, vesztegetés, hamis magánokirat felhasználása, pénzmosás és hűtlen kezelés kapcsán nem volt jogosult ügyintézésre, hiszen az ügyelosztási rend erre nem hatalmazta fel. E körben hivatkozott a 3138/2019. (VI. 13.) AB határozatra és a 3003/2019. (I. 7.) AB határozatra. Ez alapján, a védő álláspontja szerint dr. V. D. bíró az ügy tárgyalására nem volt jogosult, a kijelölésére az ügyelosztásra vonatkozó szabályok megsértésével került sor, így a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, ez pedig a felülvizsgálati eljárásban is vizsgálandó, abszolút hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés [Be. 649. § (2) bek. d) pont, 608. § (1) bek. a) pont].

[6] A védő - a XV. r. terhelt terhére megállapított bűncselekmény minősítését támadva - vitatta azt, hogy a XV. r. terhelt mint gazdasági ügyintéző bármiféle önálló döntéshozatalra, utasításra jogosult lett volna. Kifejtette, hogy önálló intézkedésre jogosult személynek az minősül, aki az adott szerv működését vagy a szervvel kapcsolatba kerülő személyek jogait és érdekeit érintő lényeges kérdésekben dönthet; azonban a XV. r. terheltnek a munkaköri leírása alapján gazdasági ügyintézőként munkáltatói, döntési, utasítási, ellenőrzési és kiadmányozási jogköre, valamint kötelezettségvállalási, utalványozási és képviseleti joga egyáltalán nem volt. Feladata döntések előkészítése volt a felettesei számára, továbbá kis értékű informatikai igények ügyintézésével foglalkozott; hivatalos közbeszerzési szakmai képzést sem kapott; így nem állapítható meg, hogy önálló intézkedésre jogosult dolgozó lett volna. Erre figyelemmel az önálló döntéshozatali minőségének megállapítását iratellenesnek és tévesnek, ezért törvénysértőnek tartotta.