BH 2002.10.391 I. A Be. XVII/A Fejezete szerinti, a távollevő terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának nem feltétele, hogy az eljárás nyomozati szakaszában a nyomozó hatóság a szökésben levő terhelttel az alapos gyanút közölje, illetőleg őt gyanúsítottként kihallgassa [Be. 355/B-H §].

Kapcsolódó határozatok:

Kúria Bf.64/2001. (BH+ 2001.12.560, BH+ 2002.8.368, *BH 2002.10.391*), 14/2004. (V. 7.) AB határozat

***********

II. A Magyarországra jogellenesen belépő, jelentős tárgyi súlyú, élet elleni és más bűncselekményt is elkövető külföldi állampolgár vádlott végleges hatályú kiutasítása indokolt [Btk. 61. § (3) bek.].

A megyei bíróság 2000. november 2-án kihirdetett ítéletével az ismeretlen helyen tartózkodó kínai állampolgár vádlottat - távollétében tartott tárgyaláson - bűnösnek mondta ki emberölés bűntettének kísérletében és lopás vétségében. Ezért őt halmazati büntetésül 6 évi börtönbüntetésre és a Magyar Köztársaság területéről 5 évre történő kiutasításra ítélte.

A kínai állampolgár vádlott családi körülményei nem ismertek, a magyarországi nyilvántartási adatok szerint büntetve nem volt.

A vádlott 1993. óta tartózkodik a Magyar Köztársaság területén, és az országban különböző kínai éttermekben szakácsként dolgozott.

1999. december 17-én este a vádlott az étteremben játékgépen játszott, és az este folyamán a játékgépeken folyamatosan, jelentős összegeket veszített, emiatt többször elhagyta a játéktermet, és további pénzösszegekkel tért viszsza. Egyik ilyen alkalommal a vádlott elment a lakásába, ahol ott tartózkodott a kínai állampolgárságú V. L. is, aki a kínai étterem vezetője volt.

A vádlott a lakásba visszatérve pénz után kutatott, és jogtalanul eltulajdonított V. L. táskájából 20 000 forintot és 135 USA-dollárt, összesen 53 781 értékben. Az eltulajdonított pénzt a játékteremben a vádlott szintén eljátszotta. Ezután számottevő veszteségei miatt megkísérelte eladni az aranyláncát a játékterem alkalmazottjának, a sértettnek, aki azt nem vette meg. A sikertelen üzletet követően a vádlott megpróbált hitelt kérni a sértettől, aki ezt elutasította. A vádlott ezután december 18-án éjjel 1 óra körül távozott a játékteremből. A sértett 2 óra után bezárta a termet, és a zárt ajtó mellett belülről végezte el a zárás körüli teendőket, lekönyvelte a bevételt, majd a riasztó beélesítése után a bejárati ajtót kinyitva kilépett az utcára, hogy a zárást kívülről is elvégezze. A játékterem bejárata egy kapualjra nyílt; a kilépést követően a sértett szembe találta magát az ott reá várakozó vádlottal, aki egy késsel minden előzmény és szóváltás nélkül a sértett nyaka irányába szúrt. A vádlott mozdulatát észlelve, a sértett bal kézzel felütötte a vádlott kést tartó kezét, így a szúrás a sértett alsó ajkánál a szájába hatolt, majd az ismételt szúrás a sértett nyakát érte. A vádlott ezután a további támadással felhagyva a helyszínről futva menekült, míg az erősen vérző sértett a közeli taxiállomáshoz sietett, és ott a gépkocsivezetővel kórházba vitette magát.

A vádlott a cselekmény elkövetése után ismeretlen helyre távozott, a felkutatására tett intézkedések ez ideig eredményre nem vezettek.

A sértett a szúrások következtében bal oldalon az állkapocs alatti területen, illetőleg az alsó ajak bal széle alatt éles szélű áthatoló szúrt sérülést, valamint ennek megfelelően a bal alsó 3. fog magasságában másfél cm-es csillag alakú repesztett sérülést és a nyelv alsó felszínén bal oldalt 1 cm-es sérülést szenvedett. Sérüléseit közepes erőt kissé meghaladó erőbehatással okozták, és az valamely éllel és heggyel bíró tárgytól, késtől keletkezhetett. A sérülés a sértettnél sokkos állapotot eredményezett, és közvetlen életveszéllyel járt. A sérülés akár halálos eredmény előidézésére is alkalmas volt, amennyiben az elhárítás nem történik meg. A tényleges gyógytartama 6 hét volt.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért jelentett be fellebbezést, melyet a legfőbb ügyész fenntartott, és a vádlottal szemben lényegesen súlyosabb fő- és mellékbüntetés kiszabására tett indítványt.

A védő az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A Legfelsőbb Bíróság az ügyészi fellebbezés alapján az elsőfokú ítéletet felülbírálva vizsgálta a megyei bíróság eljárásának a törvényességét, valamint a határozat megalapozottságát.