BH 1993.8.512 I. Átruházással való tulajdonszerzésnek minősül, ha a korlátolt felelősségű társaság alapítására vonatkozó társasági szerződés apportként a társaság tulajdonába ad egy másik korlátolt felelősségű társaságban levő üzletrészt; a tulajdonjog ilyen átruházása azonban nem minősül adásvételnek [Ptk. 117. § (1) és (2) bek., 365. §, 1988. évi VI. tv. (Gt.) 169-174. §].

II. A cégbírósági eljárásban hozott határozat alapján ítélt dolog fennállása nem állapítható meg [Pp. 130. § (1) bek., 229. §, 1989. évi 23. tvr. 25. § (1) bek.].

Az alperes kft.-t 1990. október 29-én jegyezték be a cégjegyzékbe. A kft. egyik alapító tagja volt - 1 160 000 Ft nem pénzbeni betét hozzájárulással - a T. Rt. is, amely tag mellékszolgáltatásként vállalta meghatározott ügyintézési feladatok, valamint áruforgalmi tevékenység ellátását, továbbá három üzletének albérletbe adását a kft. részére. A T. Rt. képviselője 1991. június 4-én a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) 171. §-ára hivatkozással közölte az alperes ügyvezetőjével: üzletrészének tulajdonjogát 8 970 000 Ft értékben át kívánja ruházni azzal, hogy "az üzlethelyiség üzemeltetési jogát haszonbérlet keretében továbbra is biztosítani fogja". Utalt arra is, hogy amennyiben a kft. 15 napon belül az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatosan nem nyilatkozik, úgy tekinti: az üzletrész átruházásához a hozzájárulás megtörtént. Ezt követően több levélváltásra került sor az alperes és a T. Rt. képviselője között. A levélváltások során az alperes képviselőjének az volt az álláspontja, hogy a T. Rt.-nek meg kellene jelölnie azon adatokat, melyek alapján az üzletrész vételárát meghatározta, illetve a vételi ajánlatot teljes terjedelmében kellene közölnie. 1991. július 15-én azt közölte az alperes képviselője, hogy amennyiben a Ptk. előírásainak megfelelő ajánlattétel nem érkezik meg az ügyvezetőhöz, nem kerülhet sor nyilatkozattételre, illetve a taggyűlés összehívására sem. Ezt követően alapította meg 1991. július 17-én a felperes kft.-t a B. Vállalat, dr. S. B. és a T. Rt. A T. Rt. 422 100 000 Ft értékű nem pénzbeni betétet bocsátott a felperes rendelkezésére, ezen belül 8 970 000 Ft értékben az alperes kft.-ben levő üzletrészét. 1991. augusztus 30-án a felperes képviselője közölte az alperes ügyvezetőjével, hogy 1991. július 18-ával megszerezte az alperesi kft.-ben a T. Rt. üzletrészének tulajdonjogát, a kft. társasági szerződésében foglaltakat magára nézve kötelezően elfogadja, és kéri az ügyvezető intézkedését a tulajdonosváltozás bejegyzése érdekében. A cégbíróság 1991. november 4-én a felperest a cégjegyzékbe bejegyezte. A cégiratokhoz csatolták - a levélváltások mellett - a felperes és a T. Rt. képviselője által 1991. szeptember 30-án aláírt nyilatkozatot, mely szerint az üzletrész átruházására a jogszabályi rendelkezések és a társasági szerződés előírásainak betartásával került sor, és elővásárlási jogával senki nem kívánt élni.

1991. december 12-én az alperes képviselője közölte a T. Rt. jogtanácsosával, hogy az alperes továbbra is a T. Rt.-vel áll jogviszonyban. 1992. január 30-án az alperes kft. taggyűlést tartott, melyre a T. Rt.-nek mint tagnak küldött meghívót. Ezután a jelen levő tagok - a T. Rt. távollétében - megtárgyalták a három napirendi pontot, és határozatot hoztak arról, hogy a társaság a jövőben nem fizet "tőkeértéket" a T. Rt. részére.

A felperes 1992. március 4-én keresetet indított az alperes ellen, tagváltozás elismerése és taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt. Álláspontja szerint megszerezte a T. Rt.-nek az alperesi kft.-ben fennállt üzletrészét, mivel az átruházási szándék bejelentésétől számított 15 napon belül senki nem élt elővásárlási jogával. Sérelmezte, hogy ugyanakkor az alperes a tagváltozást nem ismeri el, így akadályozza a felperes tagsági jogainak gyakorlását. Mivel az 1992. január 30-i taggyűlésre nem kapott meghívót, törvénysértőnek tartja az ott hozott határozatokat. Keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a tagváltozás cégbírósági bejelentésére, az 1990. január 30-i taggyűlésen hozott határozatokat helyezze hatályon kívül, és állapítsa meg a taggyűlés összehívásának törvénysértő voltát.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy álláspontja szerint a felperessel nem áll jogviszonyban, továbbra is a T. Rt.-t tekinti a társaság tagjának, és ezért nem hívta meg a felperest a taggyűlésre. Hivatkozott arra, hogy a társasági szerződés szerint a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az üzletrészek átruházása, a mellékszolgáltatási kötelezettség pedig csak akkor szűnik meg, ha annak bejelentését a taggyűlés egyhangú határozattal elfogadja. Mivel ezzel kapcsolatos taggyűlési határozat nem született, a felperes nem jogosult tulajdonosi jogok gyakorlására az alperes kft.-ben.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az indokolásban rámutatott arra, hogy az alperes kft. társasági szerződése 10. §-ának 6. pontja a taggyűlés kizárólag hatáskörébe utalta az üzletrészek átruházását, így a T. Rt. bejelentésétől számított 15 napon belül az alperes kft. tagjainak az elővásárlási joggal kapcsolatban nyilatkozniuk kellett volna, illetőleg össze kellett volna hívni a kft. taggyűlését. A T. Rt. azonban nem tett szabályosan eleget közlési kötelezettségének, nem a Ptk. 373. §-ának előírásai, illetve a Legfelsőbb Bíróság 9. számú Polgári Kollégiumi állásfoglalása szerint járt el. Ezek szerint teljes terjedelmében közölnie kellett volna az elővásárlásra jogosultakkal a vételi ajánlatot, illetve a vevőként jelentkező személy nevét is meg kellett volna jelölnie.

Az ítélet indokolása szerint a vételi ajánlat bejelentése után az alperes és a T. Rt. folyamatos levelezésben állt egymással, az alperes adatokat kért a T. Rt.-től, ezért ezen levelezések alapján nem lehet megállapítani azt, hogy az alperes 15 napon belül nem nyilatkozott, és így az átruházáshoz hozzájárult. Mivel a T. Rt. közlési kötelezettségének nem tett eleget, így az alperes nem volt köteles összehívni a kft. taggyűlését az átruházással kapcsolatos döntés meghozatala érdekében. Mindezek miatt az üzletrész átruházásával kapcsolatban érvényes szerződés nem jöhetett létre a T. Rt. és a felperes között, a felperes nem vált az alperes kft. tagjává, nem jogosult részt venni az alperes kft. taggyűlésein, és nem jogosult az alperes kft. taggyűlési határozatainak megtámadására sem. Megjegyezte: "úgy tűnik", hogy a felperes egyébként is elkésetten támadta meg a taggyűlési határozatot.

A felperes fellebbezésében kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és keresetének adjon helyt. Mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy amikor a cégbíróság a felperest a cégnyilvántartásba bejegyezte, megelőzően megvizsgálta az üzletrész átruházásának jogszerűségét. Az elsőfokú bíróság ítéletében ezért a kereseti kérelmen túlterjeszkedve ítélt dolgot bírált felül. Előadta, hogy a T. Rt. az alperes kft.-ben levő üzletrészét nem adásvételi szerződéssel ruházta át a felperes részére, hanem tárgyi apportként bevitte a felperes kft.-be, ezért jelen esetben nem alkalmazhatók a Ptk. elővásárlásra vonatkozó szabályai és a Polgári Kollégium 9. számú állásfoglalása. Hivatkozott arra, hogy az alperes elmulasztotta 15 napon belül összehívni a taggyűlést, de egyébként a Gt. 171. §-a még mellékszolgáltatással terhelt üzletrész átruházása esetén sem írja elő a taggyűlési hozzájárulás szükségességét. Álláspontja szerint a társasági szerződés taggyűlési hatáskörre vonatkozó szabályait úgy kell értelmezni,hogy nem az üzletrész átruházásáról való döntés, hanem az elővásárlási jogra vonatkozó döntés tartozik a taggyűlés hatáskörébe, ugyanis nyilván érvénytelen az a kikötés, amely a tulajdonost rendelkezési jogától megfosztja.