BH 2022.5.124 Az utóbb alaptalanná vált ideiglenes intézkedéssel összefüggésben okozott kár megtérítése iránt kártalanítás vagy kártérítés címén igényt csak az ideiglenes intézkedéssel közvetlenül érintett, az eljárásban félként részt vevő személy érvényesíthet [1952. évi III. törvény (Pp.) 156. § (1) bek.; 1995. évi XXXIII. törvény 104. § (13)-(14) bek.; 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. § (3) bek., 339. § (1) bek.; 2004/48/EK Irányelve 9. cikk (7) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A főtevékenységként gyógyszer és gyógyászati termékek nagykereskedelmét folytató - 2014. június 6-ig L. P. Kft. néven működő - felperes a jogosultja a fogamzásgátló gyógyszerkészítmények (a továbbiakban: termékek) forgalombahozatali engedélyének. A termékeket a spanyolországi székhelyű L. L. F. S.A. (a továbbiakban: Gyártó) gyártja. A termékek magyarországi forgalmazása jól elhatárolhatóan két értékesítési struktúrában valósult meg.

[2] Az első esetben, 2011. december 31-ig a Gyártó közvetlenül hozta be Magyarországra a termékeket, azok belföldi értékesítését és logisztikáját a "Distribution agreement" című szerződés 2010. április 12-i módosítása alapján a C. Kft. (a továbbiakban: Kft.) szervezte meg. A szerződés szerint a Gyártó bizományosi árukészleteket bocsátott a Kft. rendelkezésére, utóbbi pedig a termékeket a magyar gyógyszernagykereskedők részére értékesítette, majd minden hónap végén elszámolást küldött a Gyártónak, aki ennek alapján gyűjtőszámlát állított ki részére. A Kft.-nek a Gyártó úgy fizetett díjat, hogy a számlák a termékek vételárának a Kft. szolgáltatási díjaival csökkentett összegét tartalmazták. A termékek tulajdonjoga a vételár megfizetéséig a Gyártónál maradt.

[3] A második formában, 2012. január 1-jétől a termékeket a Gyártó közvetlenül a felperesnek szállította, az együttműködés részleteit a köztük 2012. január 1-én létrejött "License and supply agreement" megjelölésű szerződés rögzítette. A felperes a forgalombahozatali engedély megszerzéséhez jogot nyert a termékekkel kapcsolatos regisztrációs dosszié használatára. A felperes, a Gyártó és a Kft. közötti háromoldalú szerződés értelmében 2012. január 1-jétől a felperes bocsátott bizományosi készleteket a Kft. rendelkezésére, és utóbbi társaság értékesítette azokat a magyar gyógyszernagykereskedők felé, majd hónap végén elszámolást küldött a felperesnek, aki ennek alapján számlát állított ki, mely a termékek vételárának a Kft. szolgáltatási díjaival csökkentett összegét tartalmazták. A felperes promóciós, marketing tevékenységet is végzett a termékekkel kapcsolatban Magyarországon a Gyártóval 2009. február 19-én kötött promóciós szerződés alapján, mely szerződés 2012. január 1-jével szűnt meg.

[4] Az alperes németországi gyógyszergyártó vállalkozás, jogosultja volt a 2000. augusztus 31-i elsőbbségű szabadalomnak.

[5] A keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem alapján indult nemperes eljárásban a szabadalmas alperes kérelmére az elsőfokú bíróság a 2011. július 11-én kelt (felperes részére 2011. július 28-án kézbesített) végzésével kötelezte az alperest 21 000 000 forint letétbe helyezésére. Ennek teljesítése után a bíróság kötelezte a felperest a termékek raktáron tartásának, forgalomba hozatalra ajánlásának, forgalmazásának abbahagyására, eltiltotta a további jogsértéstől, elrendelte a termékek felperes székhelyén történő lefoglalását, és kötelezte a termékek kereskedelmi forgalomból való visszavonására. A felperes fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2011. szeptember 29-én kelt (a felperes részére 2011. november 3-án kézbesített végzésével az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a 2012. január 30-án hozott végzésével a kérelmet elutasította, amelyet az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2012. május 8-án meghozott végzésével helybenhagyott.

[6] Az alperes a felperessel szemben - 2011. augusztus 11-én - benyújtott keresetében kérte a szabadalombitorlás megállapítását és jogkövetkezményeinek alkalmazását. Az elsőfokú bíróság a per tárgyalását a felperes által a szabadalom megsemmisítése iránt 2011. január 18-án indított eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

[7] Az elsőfokú bíróság a 2014. szeptember 9-én kihirdetett végzésével a szabadalmat teljes terjedelmében megsemmisítette. A végzés az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 2016. szeptember 20-án kelt végzésével vált jogerőssé. Ezt követően az alperes a szabadalombitorlás iránti keresetétől elállt, ezért az elsőfokú bíróság a 2017. április 8-án jogerőre emelkedett végzésével a pert megszüntette.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[8] A felperes 2017. július 5-én benyújtott, majd módosított keresetében kérte az alperesnek az elrendelt ideiglenes intézkedés miatt elszenvedett károk megtérítésére kötelezését, amelyben egyrészről engedményezési szerződés alapján a Gyártó kárigényét, másrészről a saját kárait érvényesítette. Igényének jogalapjaként elsődlegesen kártalanítás címén a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 156. § (1) bekezdését és a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 104. § (13) és (14) bekezdéseit, másodlagosan a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 339. §-át jelölte meg. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest összesen 271 453 252 forint és törvényes mértékű kamatai megfizetésére. A Gyártó részéről 165 965 737 forint elmaradt haszon és 30 924 667 forint visszahívás, jogi képviselet, promóciós és orvoslátogató költségek, saját részéről 64 562 848 forint elmaradt haszon és 10 000 000 forint imázs és goodwill veszteség címén érvényesítette az igényét.

[9] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a keresetlevél benyújtásának időpontjában a követelésnek a felperes még nem volt az engedményese és elévülési kifogást is előterjesztett. Érdemben vitatva a keresetet azzal érvelt, hogy a Gyártó a nemperes és peres eljárásokban félként nem vett részt, illetve jogellenes magatartást nem tanúsított, továbbá az okozati összefüggés sem áll fenn, miután az ideiglenes intézkedés a Gyártó vonatkozásában nem tartalmazott tiltó rendelkezést. A felperes esetében pedig az zárja ki a kár felmerülését, hogy az ideiglenes intézkedés hatályának időtartamában még nem forgalmazta a terméket, mivel ezt a tevékenységet csak 2012. január 1-jén kezdte meg. Ugyanezen okból nem sérülhetett a felperes cégének jóhírneve sem. Vitatta az egyes kárelemek számításának helyességét, és azzal is érvelt, hogy amennyiben mégis érte kár a felperest, azt önmagának okozta.

Az első- és a másodfokú ítélet

[10] Az elsőfokú bíróság ítéletével a kereseteket elutasította.

[11] Indokolásában rögzítette, hogy a felperes az elrendelt ideiglenes intézkedéssel okozott károk megtérítését követeli arra hivatkozva, hogy az annak alapjául szolgáló szabadalmat utóbb az elsőbbség napjára visszaható hatállyal megsemmisítették. Az elsőfokú bíróság külön vizsgálta a tárgyi keresethalmazatban álló igényeket.