BH 1975.1.24 A lakás tartozékai és felszerelései közé tartozó redőnyök felújítása, illetőleg cseréje a bérbeadó kötelessége. A bérlő azonban köteles a redőnyök leszakadása miatt előállott veszélyhelyzetben a kár megelőzése érdekében intézkedést tenni. Ennek elmulasztása kártérítési felelősség megállapításának alapjául szolgálhat [Ptk. 340. § (1) bek., 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 51. § (1) bek., 1/1971. (II. 8.) ÉVM sz. r. 53. § g) pont, PK 36. sz.].

A felperes kezelésében levő tanácsi bérlakásnak 1949 óta az alperesek a bérlői. A ház az 1930-as években épült, ekkor látták el az ablakokat eszlingeni redőnyökkel.

Amikor az alperesek 1971. július 8-ánkb 20 óra 30 perckor a redőnyt leeresztették, a redőnyt a hengerhez erősítő heveder elszakadt, a redőny egyik sarka a vezető sínből kiugrott és az utca felé kilógott. Az alperesek ekkor semmiféle intézkedést nem tettek. A nagyméretű, súlyos redőny 1971. július 9-én reggel elszakadt, kizuhant az utcára és megrongálta az ott szabályosan parkoló két gépkocsit. A gépjárművek üzembentartói kártérítési igényüket a felperessel szemben érvényesítették, a felperest a bíróság jogerős ítéletével 16 038 Ft kártérítés megfizetésére kötelezte.

A felperes keresetében a károsultak részére kifizetett 16 038 Ft megtérítésére és ennek 1971. július 9-től járó évi 5%-os kamata, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontjuk szerint a kár keletkezése kizárólag a felperes hanyagságával áll okozati összefüggésben, mert elmulasztotta a redőny felújítását.

A perben kirendelt igazságügyi szakértő véleménye szerint az eszlingeni faredőnyök maximális élettartama 30 év. A redőnyök karbantartását legalább 5 évenként szakemberrel kell elvégeztetni. A nagyméretű 280 cm széles és 180 cm magas, 5m2 szabadfelületű faredőny alkatrészei a szakértői vélemény szerint erősen elhasználódtak.

Az első fokú bíróság az alpereseket egyetemlegesen arra kötelezte, hogy a felperesnek 14 434 Ft kártérítést és ennek 1972. október 27-től járó évi 5%-os kamatát, valamint 400 Ft perköltséget fizessenek meg. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az első fokú bíróság arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az alpereseket terhelte volna a redőny karbantartásának kötelezettsége. Ezt azonban elmulasztották és újabb mulasztást is követtek el, amikor a hiba észlelésekor a házfelügyelőt nem értesítették, illetve nem gondoskodtak arról, hogy az utcára veszélyt jelző táblát helyezzenek el. Az ítélet indokolása szerint mulasztás terheli a felperest mint bérbeadót is, mert előzetesen nem vizsgálta meg, hogy a redőny cseréje nem szükséges-e. Így az alperesekre terhesebb 90-10%-os kármegosztás alkalmazását találta indokoltnak.

A bíróság a kamatot a kereset beadásától és nem a káreset bekövetkezésétől kezdve ítélte meg, mert a felperes nem igazolta, hogy a kártérítést mikor fizette meg a károsultaknak.

Az alperesek fellebbezésükben a kereset elutasítását kérték.

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, a fellebbezéssel támadott rendelkezéseit helyben hagyta és az alpereseket egyetemlegesen kötelezte 100 Ft fellebbezési eljárási költség megfizetésére.