31990L0496[1]

A Tanács irányelve (1990. szeptember 24.) az élelmiszerek tápértékjelöléséről

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1990. szeptember 24.)

az élelmiszerek tápértékjelöléséről

(90/496/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100a. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

az Európai Parlamenttel együttműködve ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a belső piac 1992. december 31-ig történő fokozatos létrehozására való tekintettel intézkedéseket kell elfogadni; mivel a belső piac egy belső határok nélküli térség, amelyen belül biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása;

mivel növekvő érdeklődés mutatkozik az étrend és az egészség közötti összefüggés, valamint az egyéni szükségleteknek megfelelő étrend kiválasztása iránt;

mivel a Tanács, valamint a tagállamok kormányainak a Tanácsban ülésező képviselői a rákellenes európai cselekvési programról szóló, 1986. július 7-i állásfoglalásukban a táplálkozás javítását elsődleges feladatként jelölték meg;

mivel a táplálkozási alapelvek ismerete, valamint az élelmiszerek megfelelő tápértékjelölése jelentősen megkönnyítené a fogyasztók döntéshozatalát;

mivel a tápértékjelölést további intézkedéseknek kell követnie a lakosság táplálkozásra irányuló felvilágosítása területén;

mivel a tápértékjelölést szabványosított formában kell feltüntetni a Közösség egész területén, egyrészt azért, hogy a fogyasztó javát szolgálja, másrészt a kereskedelem esetleges technikai akadályainak elkerülésére;

mivel a tápértékjelöléssel ellátott élelmiszereknek meg kell felelniük az ezen irányelvben meghatározott szabályoknak;

mivel a tápértékjelölés más formáit meg kell tiltani, ugyanakkor a tápértékjelöléssel nem rendelkező élelmiszerek szabad mozgását lehetővé kell tenni;

mivel ahhoz, hogy az átlagos fogyasztó megszólítható legyen, és hogy a tápértékjelölés bevezetésének a célja megvalósuljon - továbbá a táplálkozási ismeretek alacsony szintje miatt - egyszerű és könnyen érthető információkat kell megadni;

mivel ezen irányelv bizonyos időszakon át történő alkalmazása lehetővé teszi az e témára vonatkozó értékes tapasztalatok megszerzését, valamint a tápértékre vonatkozó információk szolgáltatásának módjára adott fogyasztói válaszok értékelését, mindez pedig lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy felülvizsgálja a szabályokat, és megfelelő módosításokat javasoljon;

mivel az érintetteknek - különösen a kis- és középvállalkozásoknak - a lehető legtöbb termék tápértékének jelölésére történő ösztönzése céljából az információk teljesebbé és kiegyensúlyozottabbá tételére vonatkozó intézkedéseket kell fokozatosan bevezetni;

mivel az ezen irányelvben megállapított szabályoknak a Codex Alimentarius (Élelmiszerkönyv) tápértékjelölésről szóló útmutatásait is figyelembe kell venniük;

mivel a legutóbb a 89/395/EGK irányelvvel ( 4 ) módosított, a végső fogyasztók részére értékesítendő élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1978. december 18-i 79/112/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) tartalmazza az általános címkézési rendelkezéseket és meghatározásokat; mivel emiatt ezen irányelv a tápértékjelölésre vonatkozó rendelkezésekre korlátozható,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Ez az irányelv a végső fogyasztóhoz eredeti állapotban eljuttatott élelmiszerek tápértékjelölésére vonatkozik. Ez az irányelv olyan élelmiszerekre is vonatkozik, amelyekkel éttermeket, kórházakat, kantinokat és hasonló, a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőket látnak el (a továbbiakban: közétkeztetésben működő gazdasági szereplők).

(2) Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni:

- a természetes ásványvizek vagy az emberi fogyasztásra szánt egyéb vizek esetében,

- az étrend-kiegészítők/táplálék-kiegészítők esetében.

(3) Ezt az irányelvet a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. május 3-i 89/398/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) címkézésre vonatkozó rendelkezései, és az említett irányelv 4. cikkében említett egyedi irányelvek sérelme nélkül kell alkalmazni.

(4) Ezen irányelv alkalmazásában:

a) a "tápértékjelölés" a címkéken feltüntetett alábbi információk körét jelenti:

i. energiatartalom;

ii. tápanyagok:

- fehérje,

- szénhidrát,

- zsír,

- rost,

- nátrium,

- a mellékletben felsorolt és az ott meghatározott értékek alapján jelentős mennyiségben jelenlévő vitaminok és ásványi sók.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, valamint a vitaminok és az ásványi anyagok listájának, és azok ajánlott napi bevitelének változtatására irányuló intézkedéseket a Bizottság a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadja el;

b) a "tápértékre vonatkozó adatok" az összes olyan megjelenítés és reklámszöveg, amelyek azt állítják, sugallják, vagy arra utalnak, hogy az élelmiszernek különleges táplálkozási tulajdonságai vannak annak az energiának (kalóriaértéknek) köszönhetően, amelyet

- tartalmaz,

- csökkentett vagy megnövelt mértékben tartalmaz, vagy

- nem tartalmaz,

és azon tápanyagoknak tulajdoníthatóan, amelyeket

- tartalmaz,

- csökkentett vagy megnövelt mértékben tartalmaz, vagy

- nem tartalmaz.

Bármely tápanyag minőségére vagy mennyiségére vonatkozó hivatkozás nem minősül tápértékre vonatkozó adatnak, amennyiben azt jogszabály írja elő.

A 10. cikk (2) bekezdése említett eljárás szerint bizonyos esetekben meghatározható az, hogy az ezen albekezdésben szereplő feltételeket teljesítették-e;

c) a "fehérje" a következő képlet szerint kiszámított fehérjetartalom: fehérje = az összes Kjeldahl szerint mért nitrogén 6,25-tel szorozva;

d) a "szénhidrát" az emberi szervezet anyagcseréjében átalakuló összes szénhidrát, ideértve a poliolokat is;

e) a "cukrok" az élelmiszerekben jelenlévő összes monoszacharid és diszacharid, a poliolok kivételével;

f) a "zsír" az összes lipid, ideértve a foszfolipideket is;

g) a "telített zsírsavak" a kettős kötés nélküli zsírsavak;

h) az "egyszeresen telítetlen zsírsavak" az egy cisz kettős kötést tartalmazó zsírsavak;

i) a "többszörösen telítetlen zsírsavak" a cisz és cisz-metilénnel elválasztott kettős kötéseket tartalmazó zsírsavak;

j) az "élelmiszerrost" a Bizottság által meghatározandó anyagot jelent, amelyet a Bizottság által meghatározandó vizsgálati módszerrel kell mérni. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni;

k) az "átlagérték" az az érték, amely a legjobban mutatja az adott élelmiszer által tartalmazott tápanyag mennyiségét, ugyanakkor tükrözi a szezonális eltéréseket, a fogyasztási szokásokat, valamint az egyéb olyan tényezőket, amelyek az aktuális érték változásait okozhatják.

2. cikk

(1) A (2) bekezdés rendelkezésére figyelemmel a tápértékjelölés nem kötelező.

(2) Amennyiben tápértékre vonatkozó hivatkozás szerepel egy termék címkéjén, kiszerelésén vagy reklámjában, akkor a tápértékjelölés kötelező.

3. cikk

Az egyetlen engedélyezett, tápértékre vonatkozó állítás az energiatartalomra, az 1. cikk (4) bekezdése a) albekezdésének ii. pontjában felsorolt tápanyagokra, valamint az olyan anyagokra vonatkozó meghatározások lehetnek, amelyek e tápanyagcsoportok egyikébe tartoznak, vagy amelyek valamely tápanyagcsoport összetevőjét képezik. Az e cikk értelmében vett, tápértékre vonatkozó adatok korlátozására vagy tilalmára vonatkozó rendelkezéseket a Bizottság fogadhatja el. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. cikk

(1) Amennyiben a tápértékjelölés kötelező, a feltüntetendő információknak az alábbi 1. vagy 2. csoportból kell állniuk a következő sorrendben:

1. csoport

a) energiatartalom;

b) fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalom.

2. csoport

a) energiatartalom;

b) fehérje-, szénhidrát-, cukor-, zsír-, telített zsírsav-, rost- és nátriumtartalom.

(2) Amennyiben a tápértékre vonatkozó adatot a cukor, a telített zsírsavak, a rost vagy a nátrium esetében határozták meg, akkor az információkat a 2. csoport szerint kell megadni.

(3) A tápértékjelölés a következők közül többet is tartalmazhat:

- keményítő,

- poliolok,

- egyszeresen telítetlen zsírsavak,

- többszörösen telítetlen zsírsavak,

- koleszterin,

- a mellékletben felsorolt és az ott meghatározott jelentős mennyiségben jelen lévő ásványi anyagok vagy vitaminok.

(4) Tápértékre vonatkozó adat feltüntetésekor az (1) és a (3) bekezdésben említett tápanyagcsoportok egyikébe tartozó vagy azok valamelyikének alkotóelemét képező anyagok megadása kötelező.

Ha a többszörösen telítetlen zsírsavak és/vagy az egyszeresen telítetlen zsírsavak és/vagy a koleszterin arányát megadják, akkor a telített zsírsavak arányát is meg kell adni, ami - ebben az esetben - nem képezi a (2) bekezdés értelmében vett, tápértékre vonatkozó adatot.

5. cikk

(1) A feltüntetendő energiatartalmat a következő átváltási együtthatók alkalmazásával kell kiszámítani:

(2) Az élelmiszerek energiatartalmának pontosabb kiszámítása céljából az (1) bekezdésben említett átváltási együtthatók módosítását és azoknak az anyagoknak az (1) bekezdésben szereplő listára - ezen anyagok átváltási együtthatóival együtt - történő felvételét, amelyek az ott említett tápanyagcsoportok egyikébe tartoznak vagy annak alkotóelemei, a Bizottság fogadja el. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

6. cikk

(1) Az energiatartalmat és a tápanyagok vagy összetevőiknek arányát számokkal kell megadni. A következő egységeket kell használni:

(2) Az információkat 100 grammra vagy 100 milliliterre vonatkozóan kell megadni. Ez megtörténhet a címkén feltüntetett mennyiségre vonatkozóan vagy adagonként, feltéve hogy a csomagban lévő adagok számát feltüntették.

(3) A 10. cikk (2) bekezdése meghatározott eljárás szerint előírható, hogy az (1) és (2) bekezdésben szereplő adatokat grafikai formátumban jelenítsék meg.

(4) A feltüntetett mennyiségeknek az élelmiszer értékesítésre kerülő mennyiségeinek kell megfelelniük. Adott esetben ezen információknak az elkészített élelmiszerre kell vonatkozniuk, feltéve hogy elég részletes felhasználási utasításokat adnak meg, és az információk a fogyasztásra kész élelmiszerre vonatkoznak.

(5)

a) A vitaminokra és az ásványi anyagokra vonatkozó információkat is a (2) bekezdésben meghatározott módon, a mellékletben megadott ajánlott napi bevitel (RDA) százalékában kell megadni.

b) A vitaminok és az ásványi anyagok ajánlott napi bevitelének (RDA) százalékos aránya is megadható grafikus formában. Az ezen albekezdés végrehajtási szabályait a 10. cikk (2) bekezdése meghatározott eljárás szerint lehet elfogadni.

(6) Amennyiben a cukrokat és/vagy a poliolokat és/vagy a keményítőt feltüntetik, ezek meghatározását közvetlenül követnie kell a szénhidrátok következő módon történő meghatározásának:

(7) Amennyiben a zsírsav mennyiségét és/vagy típusát és/vagy a koleszterinszintet feltüntetik, akkor e meghatározást közvetlenül követnie kell a zsírok következő módon történő meghatározásának:

(8) A megadott értékeknek az egyes esetek függvényében olyan átlagértékeknek kell lenniük, amelyek a következőkön alapulnak:

a) az élelmiszer gyártó által végzett vizsgálatai;

b) a felhasznált összetevők ismert vagy tényleges átlagértékeiből végzett számítások;

c) általánosan meghatározott és elfogadott adatokból kiinduló számítások.

Az első albekezdésnek a megadott értékek és a hatósági ellenőrzések során meghatározott értékek közötti különbségekre vonatkozó végrehajtási szabályait a 10. cikk (2) bekezdése szereplő eljárás szerint kell meghatározni.

7. cikk

(1) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó információkat - ha a rendelkezésre álló hely lehetővé teszi - együtt, egy helyen, táblázatos formában és sorba igazított számokkal kell megadni. Amennyiben a rendelkezésre álló hely miatt ez nem lehetséges, az információkat egymás után sorba írva kell megadni.

Az információkat jól olvashatóan és letörölhetetlenül, jól láthatóan kell feltüntetni.

(2) A tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó információk a vevők számára könnyen érthető nyelven jelenjenek meg, kivéve ha más intézkedéseket hoztak a vevők tájékoztatásának biztosítása érdekében. Ez a rendelkezés nem gátolja ezen információk több nyelven történő feltüntetését.

(3) A tagállamoknak tartózkodniuk kell az ezen irányelv tápértékjelölésre vonatkozó rendelkezéseinél részletesebb rendelkezések meghatározásától.

8. cikk

A végső fogyasztók vagy a közétkeztetésben működő gazdasági szereplők számára árusított nem előrecsomagolt élelmiszerek, valamint az eladáskor a vevő kérésére becsomagolt és az azonnali eladás céljából előrecsomagolt élelmiszerek esetében a 4. cikkben említett információk körét és ezek közlésének módját intézkedéseknek a Bizottság által történő elfogadásáig a nemzeti jog határozhatja meg. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

9. cikk

A közegészségre feltehetően hatással lévő intézkedéseket a 74/234/EGK határozattal ( 7 ) létrehozott élelmiszerügyi tudományos bizottsággal folytatott konzultációt követően kell elfogadni.

10. cikk

(1) A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet ( 8 ) 58. cikke alapján létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 9 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

11. cikk

(1) A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek, és erről haladéktalanul értesítik a Bizottságot. Ezeket az intézkedéseket úgy kell alkalmazni, hogy azok:

- 1992. április 1-jéig lehetővé tegyék az ezen irányelvnek megfelelő termékek forgalmazását,

- 1993. október 1-jétől megtiltsák az ezen irányelvnek meg nem felelő termékek forgalmazását.

(2) 1995. október 1-jéig a tápértékjelölésben a cukrok, a telített zsírsavak, az élelmiszerrost, a nátrium közül egy vagy több - az önkéntesen vagy a tápértékre vonatkozó adatokat követően történő - feltüntetése nem vonja maga után a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében szereplő, ezen tápanyagok mindegyikének a feltüntetésére vonatkozó kötelezettséget.

(3) 1998. október 1-jén a Bizottság jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé ezen irányelv alkalmazásáról. Adott esetben a Bizottság a Tanácsnak is eljuttat minden megfelelő módosítási javaslatot.

12. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A feltüntethető vitaminok és ásványi anyagok, valamint ezek ajánlott napi bevitelének a mennyisége (RDA)

A jelentős mennyiség meghatározásához rendszerint az e mellékletben szereplő ajánlott napi bevitel 15 %-át kell figyelembe venni az élelmiszer minden 100 grammja, 100 milliliterje vagy egy csomagja esetében, amennyiben a csomag csak egyetlen adagot tartalmaz.

II. MELLÉKLET

A rostot alkotó anyag és az 1. cikk (4) bekezdésének j) pontjában említett vizsgálati módszer meghatározása

A rostot alkotó anyag meghatározása

Ezen irányelv alkalmazásában a "rost" olyan, legalább három monomer egységgel rendelkező szénhidrát-polimereket jelent, amelyeket a vékonybél nem emészt meg és nem szív fel, és amelyek az alábbi kategóriákba tartoznak:

- az élelmiszer fogyasztásra kerülő formájában természetes módon jelen levő, ehető szénhidrát-polimerek,

- élelmiszer-nyersanyagból fizikai, enzimes vagy vegyi eljárással kinyert ehető szénhidrát-polimerek, amelyek általánosan elfogadott tudományos bizonyítékok szerint kedvező élettani hatással bírnak,

- ehető szintetikus szénhidrát-polimerek, amelyek általánosan elfogadott tudományos bizonyítékok szerint kedvező élettani hatással bírnak.

( 1 ) HL C 282., 1988.11.5., 8. o. És

HL C 296., 1989.11.24., 3. o.

( 2 ) HL C 158., 1989.6.26., 250. o. És

HL C 175., 1990.7.16., 76. o.

( 3 ) HL C 159., 1989.6.26., 41. o.

( 4 ) HL L 186., 1989.6.30., 17. o.

( 5 ) HL L 33., 1979.2.8., 1. o.

( 6 ) HL L 186., 1989.6.30., 27. o.

( 7 ) HL L 136., 1974.5.20., 1. o.

( 8 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.).

( 9 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.).