17/2016. (XII. 23.) LÜ utasítás

az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseiről és juttatásairól

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében és a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 71. § (1) és (3) bekezdésében, 73. § (3) bekezdésében és 157. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egyetértésével a következő utasítást adom ki:

1. Általános rendelkezések

1. §[1] Az utasítás hatálya kiterjed az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseire és juttatásaira, illetve a Balatonlellei Továbbképzési Központ (a továbbiakban: Továbbképzési Központ) és az ügyészségi vendégszobák hasznosítására, valamint igénybevételére.

2. §[2] Az utasítás alkalmazásában

a) közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvben közeli hozzátartozóként megjelölt személyt,

b) nem ügyész ügyészségi alkalmazotton az alügyészt, az ügyészségi fogalmazót, a tisztviselőt, az írnokot és a fizikai alkalmazottat,

c) nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazotton a nyugállományba vonulását közvetlenül megelőzően az ügyészségnél szolgálati jogviszonyban állt alügyészt, ügyészségi fogalmazót, tisztviselőt, írnokot és fizikai alkalmazottat

kell érteni.

2. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

3. § (1) Az ügyészség az ügyészségi alkalmazott részére a munkába járás költségeit a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendeletben kötelezően előírt esetekben és mértékben megtéríti.

(2)[3] A kötelezően elő nem írt esetekben, illetve a kötelezően elő nem írt mértékben az ügyészségi alkalmazott nem közösségi közlekedési jármű igénybevételével - közigazgatási határon kívülről - történő napi munkába járásának és hazautazásának költsége kérelemre megtéríthető. Ez az összeg nem haladhatja meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti, a munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő mértéket.

(3) A közösségi közlekedési jármű igénybevételére nem képes mozgáskorlátozott, illetve súlyosan fogyatékos ügyészségi alkalmazott a közigazgatási határon belül történő munkába járás esetén is igényelheti a gépkocsihasználat (2) bekezdés szerinti költségtérítését.

(4) Az ügyészségi alkalmazott hazautazáskor a kötelező helybiztosítási díj (IC-pótjegy, helyjegy) 86%-ának megtérítésére tarthat igényt.

(5) Az ügyészségi alkalmazott a napi munkábajárás költségeinek megtérítését az 1. melléklet szerinti adatlap, a hazautazás költségeinek megtérítését a 2. melléklet szerinti adatlap kitöltésével és benyújtásával igényelheti.

4. § (1) A 3. §-ban meghatározott költségtérítésre való jogosultságot

a)[4] legfőbb ügyészségi alkalmazott, továbbá a fellebbviteli főügyész, a főügyész és az OKRI igazgatója esetében a Legfőbb Ügyészség Személyügyi és Továbbképzési Főosztályának vezetője,

b) az a) pontban nem említett ügyészségi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

(2)[5] A 3. §-ban nem említett költségtérítést a legfőbb ügyész engedélyezhet. A kérelmet a munkáltatóijogkör gyakorlójának kell benyújtani, aki azt véleményével a Személyügyi és Továbbképzési Főosztályra továbbítja.

(3) Az utazási költségtérítés a kötelezően előírt esetekben és mértékig, valamint a 3. § (2)-(3) bekezdésében foglalt esetben határozatlan időre állapítható meg.

(4) A (3) bekezdésben nem említett esetben az utazási költségtérítés egy vagy több alkalomra, illetve egy évet meg nem haladó időtartamra engedélyezhető.

(5) A közlekedési költségtérítésben részesülő ügyészségi alkalmazott haladéktalanul köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, illetve az engedélyezőnek, ha a költségtérítés megállapításakor figyelembe vett valamely tényben vagy körülményben változás állt be.

5. § (1) A napi munkába járáshoz szükséges utazási költségtérítést az ügyészségi alkalmazott részére a szolgálati helye szerint illetékes gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egység megelőlegezi, vagy rendelkezik annak megelőlegezése iránt. A költségtérítési előleggel a következő havi költségtérítési előleg felvétele előtt, a bérlet, illetve menetjegy leadásával egyidejűleg kell elszámolni. A szolgálati viszony megszűnése esetén az elszámolás legkésőbb az utolsó munkában töltött napon esedékes.

(2) A nem közösségi közlekedési járművel történő napi munkába járás esetén az ügyészségi alkalmazottat az utazási költségtérítés a ténylegesen munkában töltött napokra illeti meg. A ténylegesen munkában töltött napok számát a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja. A költségtérítés kifizetése utólag történik.

(3) A hazautazási költségtérítést az (1) bekezdésben említett szervezeti egység utólag a menetjegy leadásakor, illetve nem közösségi közlekedési járművel történő hazautazás esetén az engedély alapján folyósítja.

3. A munkavégzési célú helyi közlekedés költségeinek megtérítése

6. § Ha az ügyészségi alkalmazott feladatának teljesítése során helyi közösségi közlekedési járművet vesz igénybe, és ez neki tényleges kiadást jelent, részére a viteldíjat - bizonylat alapján - meg kell téríteni. A költségtérítés fizethető esetileg vagy átalányként.

7. § (1) Helyi közlekedési költségtérítési átalányban részesül az ügyészségi alkalmazott, ha rendszeresen végez hivatali kötelességének körébe tartozó olyan tevékenységet, amelyhez a helyi közösségi közlekedési jármű igénybevétele nélkülözhetetlen.

(2) A helyi közlekedési költségtérítési átalányra jogosult ügyészségi alkalmazottat

a) a legfőbb ügyészségi alkalmazottak esetében a munkáltatói jogkört gyakorló javaslata alapján a gazdasági főigazgató,

b) az a) pontban nem említett ügyészségi alkalmazottak esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója jelöli ki.

(3) A helyi közlekedési költségtérítési átalány mértéke ügyész esetében a közösségi közlekedési járműre szóló bérlet árának 33%-a, alügyész, fogalmazó, tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott esetében a bérlet árának 100%-a.

(4) A helyi közlekedési költségtérítési átalányra jogosultságot a munkáltatói jogkör gyakorlója évente felülvizsgálja. Amennyiben a költségtérítés indoka már nem áll fenn, haladéktalanul intézkedik a költségtérítés folyósításának megszüntetése iránt.

8. § A helyi közlekedési költségtérítési átalány folyósítására az 5. § (1) bekezdésében, az eseti helyi közlekedési költségtérítés kifizetésére az 5. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

9. § (1) Ha az ügyészségi alkalmazott munkaköri feladatának teljesítését helyi közösségi közlekedési járművel nem tudja megoldani, kérelmére a gépkocsihasználat költsége megtéríthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségtérítésre való jogosultságot a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

(3) A költségtérítés elszámolására a belföldi kiküldetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

4. A saját gépjármű hivatali célú belföldi használatának költségtérítése

10. § (1) A belföldi kiküldetés elrendelője [11. § (2) és (3) bekezdés] a 3. melléklet szerinti nyomtatvány felhasználásával engedélyezheti, hogy a vezetői engedéllyel rendelkező ügyészségi alkalmazott a belföldi kiküldetés során saját vagy más tulajdonában lévő személygépkocsit, motorkerékpárt (a továbbiakban együtt: saját személygépkocsi) használjon. (2) Saját személygépkocsi használatára engedély akkor adható, ha

a) hivatali személygépkocsi nem biztosítható, és a feladat elvégzését más időpontra átütemezni nem lehet, illetve a kiküldetés körülményei vagy a gazdaságosság követelményei ezt indokolják, és

b) a saját személygépkocsira érvényes kötelező felelősségbiztosítás, valamint a töréskárra is kiterjedő casco biztosítás van, illetve casco biztosítás hiányában az ügyészségi alkalmazott előzetesen írásban nyilatkozik arról, hogy az esetleges töréskár esetén anyagi követeléssel nem lép fel az ügyészséggel szemben.

(3) Olyan gépjármű használatához, amely nem az ügyészségi alkalmazott tulajdonában áll, az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor adható engedély, ha az ügyészségi alkalmazott a gépjármű használati jogának a tulajdonostól történő megszerzését teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal igazolja.

(4) A saját személygépkocsi hivatali célra történő használatáért az ügyészségi alkalmazott a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok szerint igazolás nélkül elszámolható üzemanyag-, kenőanyag- és fenntartási költségtérítésre, illetve igazolás nélkül elszámolható általános személygépkocsi normaköltség térítésre jogosult. Az ügyészségi alkalmazott jogosult a számlával igazolt úthasználati díj, parkolási díj és kompviteldíj megtérítésére is.

(5) A költségtérítés megállapításához az út hosszát internetes útvonaltervezővel közforgalmú úton oda-vissza mért leggyorsabb útvonal alapján kell meghatározni.

(6) A (2), illetve (3) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a magasabb vezető állású ügyészségi alkalmazottnak a saját személygépkocsi eseti használatára nem kell engedélyt kérnie, de a 3. melléklet szerinti nyomtatvány I. részében foglaltak kitöltése kötelező.

5. A belföldi kiküldetés során felmerülő költségek megtérítése

11. § (1) A belföldi kiküldetést írásban (kiküldetési utasítás, rendelvény, menetlevél) kell elrendelni.

(2) Elrendelés hiányában is belföldi kiküldetés a legfőbb ügyésznek és a magasabb vezető állású ügyészségi alkalmazottnak a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 57. § (1) bekezdésének megfelelő munkavégzése.

(3) Belföldi kiküldetés elrendelésére a munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezető jogosult. A főügyész ezt a jogkörét a járási és járási szintű (a továbbiakban együtt: járási) vezető ügyészre átruházhatja.

(4)[6] A legfőbb ügyész, továbbá - feladatkörében - a legfőbb ügyész helyettes a munkáltatói jogkörébe tartozókon kívül bármely ügyész és az ügyészségi nyomozás központi, illetve regionális feladatait teljesítő alügyész, ügyészségi fogalmazó, tisztviselő részére elrendelhet belföldi kiküldetést.

(5) Ha a belföldi kiküldetést nem az ügyészségi alkalmazott felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető rendeli el, erről a munkáltatói jogkör gyakorlóját egyidejűleg tájékoztatnia kell.

12. § (1) A kiküldetési rendelvényt a kiküldetést elrendelő, pénzügyi kötelezettségvállalásra feljogosított ügyészségi alkalmazott írja alá.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyészségi alkalmazott akadályoztatása, valamint a magasabb vezető állású ügyészségi alkalmazottaknak a 11. § (2) bekezdésében említett belföldi kiküldetése esetén a kiküldetési rendelvényt a helyettesítésre feljogosított ügyészségi alkalmazott írja alá.

(3) A 11. § (3) bekezdése alapján átruházott hatáskörben eljáró járási vezető ügyész a kiküldetési rendelvényt csak akkor írhatja alá, ha pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult.

13. § (1) A belföldi kiküldetés kiinduló pontjának - az ügyészségi alkalmazott választásától függően - lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy szolgálati helyét kell tekinteni. A belföldi kiküldetés elrendelésekor indokolt esetben ettől eltérő kiindulási pont is meghatározható, azonban ezt a kiküldetési utasításban fel kell tüntetni.

(2) A belföldi kiküldetés helyének területén a kiküldött helyi közösségi közlekedési járművet vehet igénybe. Ennek költségeit - bizonylat alapján - az ügyészség megtéríti.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók akkor is, ha az ügyészségi alkalmazott vonattal, helyközi autóbusszal vagy hajóval utazik, és a belföldi kiküldetés kiindulópontjától az indulási állomásig, illetve az érkezési állomástól a feladat elvégzésének helyéig vesz igénybe közösségi közlekedési járművet, ha ez részére tényleges kiadást jelent. Az utazás során törekedni kell a leggazdaságosabb megoldásra.

14. § (1) Szállásra, illetve szállásköltség megtérítésére az ügyészségi alkalmazott több napra elrendelt belföldi kiküldetés esetén, továbbá abban az esetben jogosult, ha a feladat teljesítésének napján lakóhelyére vagy tartózkodási helyére visszatérni nem tud.

(2) Az ügyészségi alkalmazott elsősorban a belföldi kiküldetés helyén lévő ügyészségi vendégszobában köteles megszállni, ennek hiányában más szállást is igénybe vehet. A szálláshely kiválasztása során törekedni kell a leggazdaságosabb megoldásra.

(3) A szállásköltséget számlával kell igazolni.

15. § (1) A saját személygépkocsinak a belföldi kiküldetés során történő használatáért az ügyészségi alkalmazott a 10. § szerint jogosult költségtérítésre.

(2) Ha az ügyészségi alkalmazott a belföldi kiküldetés során megbetegszik, és orvos igazolja, hogy feladatát teljesíteni, illetve lakóhelyére, tartózkodási helyére visszatérni nem képes, az ügyészség gondoskodik visszaszállításáról, illetve a visszaszállítás indokolt költségeit részére megtéríti.

6. A más településre való költözés költségeihez való hozzájárulás

16. § (1) A hivatali érdekből vagy pályázat alapján más településre áthelyezett ügyészségi alkalmazott kérelmére a legfőbb ügyész engedélyezheti az átköltözés költségeinek a megtérítését.

(2) Az átköltözéskor az ügyészségi alkalmazott az ingóságoknak a korábbi lakóhelyről az új lakóhelyre történő szállítása során felmerült és számlával igazolt indokolt, továbbá a 3. §-ban írtak szerint a saját, valamint a vele együtt átköltöző házastársa és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói utazási költségeinek megtérítését igényelheti.

7. A belföldi kiküldetés, illetve a más településre költözés során felmerülő költségek megtérítésének közös szabályai

17. § (1) A belföldi kiküldetés és a más településre költözés költségeinek fedezéséhez az előreláthatólag felmerülő költségeket meg nem haladó összegű előleg adható.

(2) Ha az ügyészségi alkalmazott a belföldi kiküldetést három munkanapon vagy az átköltözést harminc napon belül nem kezdi meg, a felvett előleget haladéktalanul vissza kell fizetnie.

(3) A felülvizsgálat céljából benyújtott számlára előleg nem folyósítható.

18. § (1) A belföldi kiküldetés befejezését követő három munkanapon, illetve az átköltözést követő nyolc napon belül a felszámítható költségekről a megfelelő bizonylatokkal együtt számlát (rendelvényt) kell benyújtani a kiküldetést vagy áthelyezést elrendelő, illetve a pályázat elfogadása esetén a kinevező szolgálati helye szerint illetékes gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egységhez.

(2) A felülvizsgált számla (rendelvény) végösszegéből a felvett útielőleg, illetve költözködési előleg összegét le kell vonni, és a levonás utáni járandóságot az ügyészségi alkalmazott részére három munkanapon belül ki kell fizetni. Ha a felvett útielőleg, illetve költözködési előleg a felülvizsgált számla (rendelvény) végösszegét meghaladja, a különbözetet az ügyészségi alkalmazott három munkanapon belül köteles visszafizetni.

8. Az utazási és szállásköltség megtérítésének további esetei

19. § (1)[7] Az ügyészségi alkalmazott kirendelése vagy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése érdekében történő megjelenése esetén felmerülő költségek megtérítésére a 13. § (1) bekezdését, a 14. § (2)-(3) bekezdését, a 15. §-t, valamint a 17-18. §-t kell megfelelően alkalmazni.

(2)[8] Az ügyészségi fogalmazó a szolgálati helyétől eltérő helységben folytatott joggyakorlata esetén az utazási és - a 14. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával - a szállásköltség megtérítésére jogosult.

(3) Ha az ügyészségi alkalmazott saját kezdeményezésére, a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével szakmai jellegű rendezvényen vesz részt (pl. Magyar Jogász Egylet, Magyar Kriminológiai Társaság rendezvényein történő részvétel, ügyészség által szervezett szakmai konferencián hallgatóként, illetve továbbképzésen nem a munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt megjelenés), részére az utazási és a szállásköltség megtérítését a legfőbb ügyész engedélyezheti.

9. Cafetéria-juttatás

20. § (1)[9] Az ügyész az Üjt. 71. §-a alapján cafetéria-juttatásra jogosult.

(2)[10] A teljes munkaidő háromnegyedét el nem érő részmunkaidőben foglalkoztatott ügyész a munkaidejének a teljes munkaidőhöz viszonyított arányában jogosult cafetéria-juttatásra.

(3)[11] Az ügyész által választható cafetéria-juttatások

a) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében meghatározott béren kívüli juttatások,

b) az a) pontban meghatározott juttatások kedvezményes adózású értékhatár fölötti része,

c) adómentes sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet,

d) kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj az adómentes mértékig,

e) adómentes bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás.

(4)[12] Az ügyész akkor kezdeményezheti a cafetéria-juttatásra vonatkozó választásának módosítását, ha a nyilatkozata szerinti juttatást, illetve szolgáltatást neki fel nem róható, nyomós okból nem tudja igénybe venni. A módosítást kezdeményező nyilatkozat az akadály felmerülését követő naptól számított tizenöt napon belül tehető meg. A módosítás jóváhagyására a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.

(5)[13] A cafetéria-juttatásra vonatkozó részletes rendelkezéseket tartalmazó cafetéria szabályzatot, továbbá az ügyészt megillető cafetéria-juttatás éves összegét a Gazdasági Főigazgatóság, valamint a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály előterjesztése alapján a legfőbb ügyész az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egyetértésével állapítja meg.

20/A. §[14] (1) Az alügyésznek és az ügyészségi fogalmazónak az Üjt. 119. §-a alapján, a tisztviselőnek, az írnoknak és a fizikai alkalmazottnak az Üjt. 150. § g) pontja alapján cafetéria-juttatás adható.

(2)[15] A nem ügyész ügyészségi alkalmazott nem jogosult cafetéria-juttatásra azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagilletményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.

(3) A nem ügyész ügyészségi alkalmazottnak adható cafetéria-juttatás éves összegét a központi költségvetésről szóló törvény keretei között a legfőbb ügyész határozza meg. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a nem ügyész ügyészségi alkalmazott szolgálati viszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a szolgálati viszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve - a nem ügyész ügyészségi alkalmazott választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi - vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a szolgálati viszony a nem ügyész ügyészségi alkalmazott halála miatt szűnik meg.

(5) A nem ügyész ügyészségi alkalmazott cafetéria-juttatására a 20. § (2)-(5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

10. Albérleti hozzájárulás

21. § (1) Az albérletben, más tulajdonában álló lakásban vagy kereskedelmi szálláshelyen életvitelszerűen, ideiglenes jelleggel lakó ügyészségi alkalmazott a lakhatási költségeihez - a 4. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával benyújtott kérelmére - hozzájárulásban részesíthető (a továbbiakban: albérleti hozzájárulás). A kérelemhez csatolni kell az érvényes bérleti, illetve albérleti szerződést.

(2)[16] Az egy jogosultnak egy hónapra a központi keretből adható albérleti hozzájárulás összegét és feltételeit a Gazdasági Főigazgatóság előterjesztésére a legfőbb ügyész évente állapítja meg az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egyetértésével, továbbá a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály véleményének figyelembevételével.

22. § (1) Az albérleti hozzájárulás iránti kérelmet

a)[17] a legfőbb ügyészségi alkalmazott, továbbá a fellebbviteli főügyész, a főügyész és az OKRI igazgatója esetében a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője,

b) az a) pontban nem említett ügyészségi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója bírálja el.

(2) A kérelem elbírálásánál a hivatali érdekre és a kérelmező szociális helyzetére is figyelemmel kell lenni.

(3)[18] A 21. § (2) bekezdése szerinti mértéket meghaladó, illetve a 21. § (1) bekezdése szerinti feltételektől eltérő - de legfeljebb az igazolt albérleti, illetve bérleti díjnak megfelelő - összegű albérleti hozzájárulást az ügyészségi alkalmazott kérelmére a legfőbb ügyész engedélyezhet. A kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményével a Személyügyi és Továbbképzési Főosztályra kell megküldeni.

23. § (1) Albérleti hozzájárulást legfeljebb egy évi időtartamra lehet megállapítani; a hozzájárulás folyósításának időtartama - az engedélyezés feltételeinek fennállása esetén - meghosszabbítható. A meghosszabbítás esetenként legfeljebb egy évi időtartamra történhet.

(2) Az ügyészségi alkalmazott a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés idejére a következő esetekben jogosult albérleti hozzájárulásra:

a) szülési szabadság,

b) keresőképtelenség vagy

c) a nem egészségügyi okú alkalmatlanság miatti felmentés és állásból való felfüggesztés kivételével az illetmény, átlagilletmény fizetésével járó távollét.

(3) Az albérleti hozzájárulásban részesülő ügyészségi alkalmazott haladéktalanul köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, illetve az engedélyezőnek, ha az albérleti hozzájárulás megállapításakor figyelembe vett valamely tényben vagy körülményben változás áll be.

(4) Az albérleti hozzájárulás megállapításáról szóló okirat egy példányát a Gazdasági Főigazgatóságnak meg kell küldeni.

11. Szociális segély

24. § (1) Az ügyészségi alkalmazott - részletesen kifejtett indokok alapján - szociális segélyt kérhet az 5. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával.

(2) A kérelemről

a)[19] a legfőbb ügyészségi alkalmazott esetében a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője,

b) az a) pontban nem említett ügyészségi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója az illetékes ügyészségi alkalmazotti tanács egyetértésével dönt.

(3)[20] A döntésre jogosult a döntésről szóló értesítésében kikötheti, hogy a szociális segély rendeltetésszerű felhasználását - a kiutalástól számított legalább 30 napon belül - számlával, bizonylattal vagy más ellenőrizhető módon igazolni kell. Azt a számlát és bizonylatot is el kell fogadni, amelyet a szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző legfeljebb 15 nappal korábban állítottak ki.

(3a)[21] A szociális segély kiutalását a Gazdasági Főigazgatóság közli a döntésre jogosulttal.

(3b)[22] Amennyiben a döntésre jogosult által közölt határidőben a szociális segélyben részesült ügyészségi alkalmazott nem tudja a számlát, a bizonylatot bemutatni, vagy a szociális segély rendeltetésszerű felhasználását más módon igazolni, egy alkalommal a határidő 15 nappal történő meghosszabbítását kérheti, mely kérelmet méltányosan kell elbírálni.

(4)[23] A szociális segélyezésre a tárgyévben felhasználható összeget a legfőbb ügyész a Gazdasági Főigazgatóság előterjesztése alapján, a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály véleményének figyelembevételével, az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsával és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveivel egyetértésben állapítja meg.

(5) A keret túllépését rendkívül indokolt esetben egyedi elbírálás alapján a legfőbb ügyész az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsával egyetértésben engedélyezheti.

(6)[24] Az (1)-(2) és (4)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a legfőbb ügyész eseti szociális juttatásban részesítheti az ügyészségi alkalmazottat.

24/A. §[25] (1) A nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazott - részletesen kifejtett indokok alapján - szociális segélyt kérhet az 5/A. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával.

(2) A nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazott által igényelt szociális segélyre a 24. § (2)-(5) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

12. Temetési segély

25. § (1)[26] Az ügyészségi alkalmazott és a nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazott - kérelmére - temetési segélyben részesíthető házastársa vagy egyeneságbeli rokona halála esetén.

(2) Az unoka, dédunoka, illetve a nagyszülő, dédszülő halála esetén a temetési segély akkor folyósítható, ha

a) az elhunyt és a segélyt igénylő közös háztartásban élt,

b) közöttük az egyeneságbeli rokon nem él, és

c)[27] az elhunytat az ügyészségi alkalmazott vagy a nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazott temettette el.

(3) A temetési segély igénylőjének igazolnia kell jogosultsága fennállását, így különösen az elhunyt halálát, házastársi vagy rokoni kapcsolatát, továbbá a (2) bekezdésben említett esetben az eltemettetést.

(4)[28] A temetési segély iránti kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy a nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazott utolsó szolgálati helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója bírálja el, és a feltételek igazolása előtt rendelkezhet a temetési segély megelőlegezéséről.

(5)[29] Az egy kérelmezőnek adható temetési segély összegét a Gazdasági Főigazgatóság előterjesztésére a legfőbb ügyész évente állapítja meg az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egyetértésével, továbbá a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály véleményének figyelembevételével.

25/A. §[30] (1) A nem ügyész ügyészségi alkalmazott közeli hozzátartozója, valamint a nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazott közeli hozzátartozója - kérelmére - temetési segélyben részesíthető a nem ügyész ügyészségi alkalmazott és a nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazott halála esetén.

(2) A nem ügyész ügyészségi alkalmazott, valamint a nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazott halála esetén a temetési segély akkor folyósítható, ha az elhunytat a segélyt igénylő temettette el.

(3) A temetési segély igénylőjének igazolnia kell jogosultsága fennállását, így különösen az elhunyt halálát, a közeli hozzátartozói kapcsolatát, továbbá azt, hogy az elhunytat az igénylő temettette el.

(4) A temetési segély iránti kérelmet az elhunyt utolsó szolgálati helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója bírálja el, és a feltételek igazolása előtt rendelkezhet a temetési segély megelőlegezéséről.

(5) A segély összegére a 25. § (5) bekezdését kell alkalmazni.

13. Illetményelőleg

26. § (1) Az ügyészségi alkalmazott indokainak megjelölésével, évente egy vagy több alkalommal, de együttesen legfeljebb az egy ügyészségi alkalmazott részére folyósítható összeg erejéig kamatmentesen visszafizetendő illetményelőleget kérhet a 6. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával. Az illetményelőleget legfeljebb hat hónap alatt kell visszafizetni.

(2) Az egy ügyészségi alkalmazott részére folyósítható illetményelőleg legmagasabb összegét és a visszafizetés feltételeit a Gazdasági Főigazgatóság vezetője az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szervei véleményének figyelembevételével évente határozza meg.

(3) Az illetményelőleg iránti kérelmet szolgálati úton a Gazdasági Főigazgatóságnak kell megküldeni. Több kérelem felterjesztése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítés sorrendjére javaslatot tehet.

(4)[31] A kérelmek elbírálásáról a Legfőbb Ügyészségen működő bizottság dönt, melynek tagjai a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály képviselője, valamint az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egy-egy képviselettel megbízott tagja. A bizottság működésének szabályait maga állapítja meg.

27. § (1) Az ügyészségi fogalmazónak az alügyészi kinevezéshez szükséges pályaalkalmassági vizsgálat költségéhez egy alkalommal, kamatmentesen visszafizetendő illetményelőleg jár, ha nincs illetményelőleg-tartozása, vagy azt két hónap alatt visszafizeti. Az előleg a 7. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával kérhető.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az illetményelőleg iránti kérelmet a Gazdasági Főigazgatóságnak továbbítja. Az illetményelőleg összegét a kérelmező részére a Gazdasági Főigazgatóság teljesítéséig a szolgálati hely szerint illetékes gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egység megelőlegezheti.

(3) A kérelmet a Gazdasági Főigazgatóság soron kívül teljesíti.

(4) Az illetményelőleget a folyósítását követő negyedik és ötödik hónapban két egyenlő részletben kell visszafizetni.

28. § (1) Az ügyészségi alkalmazottnak az illetményelőleg kérelmében nyilatkoznia kell, hogy ügyészségi szolgálati viszonyának neki felróható okból vagy saját kezdeményezésére történő megszűnése vagy megszüntetése esetén illetményelőlegtartozását egy összegben, legkésőbb a szolgálati viszonyának megszűnése napján visszafizeti, illetve ennek hiányában hozzájárul az esedékes illetményéből történő levonáshoz.

(2) Az illetményelőleg iránti kérelmekről, a folyósított illetményelőlegekről, illetve az ügyészségi alkalmazottak visszafizetéseiről és tartozásairól a Gazdasági Főigazgatóság nyilvántartást vezet.

14. A hivatali öltözék

29. § Az ügyészség az ügyészségi alkalmazott hivatali öltözködését költségtérítéssel támogathatja. A támogatásról a legfőbb ügyész dönt.

15. Munka- és formaruha juttatás

30. § (1) A fizikai alkalmazottnak a munkáltatói jogkör gyakorlója a működési keret terhére forma- és munkaruhát, valamint tartozékait (a továbbiakban együtt: munkaruházat) a végzett tevékenység figyelembevételével meghatározott időszakra (a továbbiakban: kihordási idő) adhat.

(2) A munkaruházat juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a kihordás idejét és a beszerzésre fordítható összeg maximumát a 8. és 9. melléklet tartalmazza.

(3) Ha a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya határozott időre létesült, részére munkaruházat csak abban az esetben jár, ha a kihordási idő nem haladja meg a határozott időre létesített jogviszony időtartamát.

(4)[32]

31. § (1) A munkaruházatot az ügyészség természetben biztosítja.

(2) A 8. és 9. mellékletben felsorolt munkakörök alapján a munkaruházat juttatásra jogosult személyek körét a Legfőbb Ügyészség gazdálkodási szabályaiban meghatározott részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egység vezetője határozza meg.

(3) A munkaruházat beszerzése a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egység gazdasági feladatait ellátó egységének a feladata.

32. § (1) A munkaruházat viselése a munkaköri feladat ellátása közben kötelező, ennek betartását a munkáltatói jogkör gyakorlója ellenőrizheti.

(2) A munkaruházat a kihordási idő elteltéig az ügyészség vagyonkezelésébe tartozik, azt követően térítésmentesen a fizikai alkalmazott tulajdonába kerül.

(3) Ha a munkaruházatra jogosult ügyészségi alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya a kihordási idő letelte előtt megszűnik (kivéve a nyugdíjazás vagy halál miatt bekövetkező megszűnést), köteles a részére biztosított munkaruházat értékének a kihordási időből még hátralévő arányos részét visszatéríteni. Ugyanígy kell eljárni, ha az ügyészségi alkalmazott munka- és formaruházatra való jogosultsága munkakörének változása miatt megszűnik.

33. § (1) A fizikai alkalmazott a személyre szólóan kiadott munkaruházat tisztításáról, karbantartásáról, állagmegóvásáról a saját költségén köteles gondoskodni.

(2) Ha a munkaruházat a rendeltetésszerű használat során megrongálódik, leselejtezhető, pótlását a szervezeti egység vezetője engedélyezi.

(3) Ha a munkaruházat a fizikai alkalmazottnak felróhatóan rongálódik meg vagy válik használhatatlanná, pótlásáról a fizikai alkalmazott a saját költségén köteles gondoskodni.

15/A.[33]

33/A. §[34]

16. A Továbbképzési Központ és a vendégszobák hasznosítása és igénybevétele[35]

34. § (1)[36] Az ügyészség az ügyészségi alkalmazottak pihenésének elősegítése érdekében a Továbbképzési Központot rekreációs célokra is hasznosítja.

(2) Az ügyészség a szolgálati helyen kívüli munkavégzés feltételeinek biztosítása érdekében és üdülés céljára vendégszobákat tart fenn.

(3)[37] A Továbbképzési Központot és a vendégszobákat elsősorban az ügyészségi alkalmazottak és az ügyészségtől nyugdíjazottak, továbbá közeli hozzátartozóik és élettársaik, valamint - viszonossági alapon - a más igazságügyi szervvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók vehetik igénybe.

35. § (1)[38] A Továbbképzési Központ és a vendégszobák fenntartásának, üzemeltetésének költségeit részben az ügyészség költségvetéséből, részben az igénybe vevők térítési díjaiból kell fedezni. A Továbbképzési Központ az ügyészségi alkalmazottak tanácsának egyetértésével, az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szervei, továbbá a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály véleményének figyelembevételével - a szabad kapacitás terhére -részben vagy egészben bérbe adható.

(2)[39] A Továbbképzési Központ és a vendégszobák igénybevételéért fizetendő térítési díjat, valamint a bérbeadás feltételeit a legfőbb ügyész a Gazdasági Főigazgatóság vezetőjének előterjesztése alapján, az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egyetértésével, továbbá a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály véleményének figyelembevételével állapítja meg minden év április 15. napjáig.

(3) A térítési díjak megállapításánál irányadó szempont, hogy

a)[40] differenciáltak legyenek a Továbbképzési Központ szobái és a vendégszobák minősége (fekvés, felszereltség, külön szolgáltatások igénybevételének lehetősége) szerint, továbbá az üdülési főidényre figyelemmel,

b)[41] a Továbbképzési Központot és a vendégszobákat[42]

ba) az önköltséggel azonos térítési díj ellenében az ügyészségi alkalmazott, az ügyészségi nyugdíjas, valamint - a testvér kivételével - az említettek 14. életév feletti közeli hozzátartozója és élettársa,

bb) térítésmentesen az ügyészségi alkalmazottnak vagy az ügyészségi nyugdíjasnak - a testvér kivételével -a 14. életév alatti közeli hozzátartozója

vehesse igénybe,

c)[43] abban az esetben, ha a beutalt az üdülést meg sem kezdi, vagy a Továbbképzési Központba a beutalás kezdő napjánál később érkezik, illetve a Továbbképzési Központot a turnus vége előtt elhagyja, részére a térítési díj teljes vagy részbeni visszafizetése akkor lehet indokolt, ha őt az üdülés teljes vagy részbeni meghiúsulásáért felelősség nem terheli.

36. § (1)[44] A Továbbképzési Központ rekreációs célra kizárólag a továbbképzési időszakon kívül használható.

(2)[45] A Továbbképzési Központ igénybevételének részletes feltételeit a 37. §-ban meghatározott üdültetési bizottság a Gazdasági Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben évente állapítja meg, és erről az ügyészségi alkalmazottakat tájékoztatja.

37. § (1)[46] A Továbbképzési Központba az üdülési idényen belül kialakított turnusokra történő jelentkezést a Legfőbb Ügyészségen létrehozott üdültetési bizottság bírálja el.

(2)[47] A bizottság elnökét, elnökhelyettesét és egy tagját a legfőbb ügyész bízza meg határozott vagy határozatlan időre. A bizottságba az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szervei további egy-egy tagot delegálhatnak.

(3) A bizottság működésének szabályait maga állapítja meg.

38. § (1) A vendégszobák elsősorban a kiküldetésben és kirendelésben lévő ügyészségi alkalmazottak elszállásolását szolgálják. Amennyiben ilyen célra nincsenek igénybe véve, úgy térítési díj ellenében üdülési vagy más célra is hasznosíthatók. A legfőbb ügyész a más célú hasznosítás esetén - hivatali érdekből - a térítési díj fizetésétől eltekinthet.

(2) A vendégszobák igénybevételének szabályait a vendégszoba fekvése szerint illetékes főügyész állapítja meg.

(3) A vendégszobák hasznosításával kapcsolatos teendők ellátása a főügyész által kijelölt ügyészségi alkalmazott feladata.

17. Az ügyészség gépjárműveinek és technikai eszközeinek hivatali és magáncélú használata

39. § (1)[48] A legfőbb ügyész a főosztályvezető ügyész, a főosztályvezető, a legfőbb ügyészségi önálló osztályvezető ügyész és osztályvezető, az Eurojust magyar nemzeti tagja, a fellebbviteli főügyész, a főügyész és az OKRI igazgatója részére az ügyészség vagyonkezelésében álló személygépkocsi személyes használatát engedélyezheti hivatali és magáncélra. Ennek során hivatali célú használatnak minősítheti a pályázat útján elnyert állás betöltéséhez szükséges munkába járást.

(2) Az ügyészségi alkalmazott az ügyészség vagyonkezelésében álló gépjárművet és technikai eszközt magáncélra a Gazdasági Főigazgatóság vezetőjének előterjesztése alapján a legfőbb ügyész által megállapított, évente felülvizsgált feltételekkel és térítés ellenében használhatja.

18. A személyes gépkocsihasználat keretében biztosított személygépkocsi költségeinek viselése

40. § (1)[49] Az Üjt. 58. § (2) bekezdése, 108/C. § (1) bekezdése és a kúriai vezetői juttatások jogosultsági feltételeiről szóló jogszabály alapján személyes gépkocsihasználatra jogosult ügyészségi alkalmazottak részére, ennek keretében biztosított személygépkocsikkal kapcsolatos összes költséget - ideértve a külföldi, magáncélú használat költségeit is -az ügyészség viseli, illetve a jogosult részére bizonylat alapján megtéríti.

(2) A személyes gépkocsihasználat keretében biztosított személygépkocsikkal összefüggő teendőket a Gazdasági Főigazgatóság látja el.

19. Az ügyészség vagyonkezelésében álló járművek külföldre vitele

41. §[50] Az ügyészségi alkalmazott az ügyészség vagyonkezelésében álló járművel Magyarország területét csak hozzájárulás birtokában hagyhatja el. A hozzájárulást - a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes és a főtitkár részére hivatalból, más esetben kérelem alapján - a Gazdasági Főigazgatóság adja ki.

20. Rendezvények költségeihez történő hozzájárulás

42. §[51] Az ügyészség a nem általa szervezett, de feladatainak ellátásához kapcsolódó egyes rendezvények költségeihez a lehetőségeihez mérten és a rendezvény jellege által indokolt mértékben hozzájárulhat. A hozzájárulásról, illetve annak összegéről a legfőbb ügyész az Igazgatási Önálló Osztály, továbbá a Gazdasági Főigazgatóság véleményét figyelembe véve dönt.

21. Jogorvoslat

43. § (1)[52] A kérelmező, illetve a jogosult a legfőbb ügyésztől kérheti a személyi juttatás iránti kérelem ügyében hozott döntés felülvizsgálatát, ha az Üjt. 106. § (2) bekezdése kizárja a jogvita kezdeményezését. Nem kezdeményezhető a Továbbképzési Központba történő beutalás, a vendégszoba igénybevétele és az illetményelőleg folyósítása tárgyában hozott döntés felülvizsgálata.

(2)[53] A felülvizsgálati kérelmet a Személyügyi és Továbbképzési Főosztályhoz kell benyújtani.

22. Záró rendelkezések

44. § A főügyész az utasításban biztosított döntési jogkörét az ügyrendben a főügyészhelyettesre átruházhatja.

45. § Felhatalmazást kap a Gazdasági Főigazgatóság vezetője, hogy az utasításban szabályozott juttatások és költségtérítések mértékét, illetve díjait évente az érintettek tudomására hozza, továbbá az utasítás végrehajtásához szükséges nyilvántartási és elszámolási szabályokat megállapítsa.

46. § Ez az utasítás 2017. január 1-jén lép hatályba.

47. §[54] (1) Az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseiről és juttatásairól szóló 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasítás módosításáról szóló 15/2024. (IX. 19.) LÜ utasítás hatálybalépése előtt juttatott MÁV-START Klub Bónusz kártya érvényességi idejének lejártáig az ügyészségi alkalmazottat a juttatás a 3. § (1) bekezdése szerinti költségtérítés helyett illeti meg a költségtérítésre való jogosultság fennállásáig.

(2) A MÁV-START Klub Bónusz kártya juttatásnak a költségtérítésre való jogosultság megszűnését követő időszak naptári napjaira számított időarányos részét az ügyészségi alkalmazott köteles megtéríteni. A szolgálati viszony megszűnése esetén az elszámolás legkésőbb az utolsó munkában töltött napon esedékes.

(3) Amennyiben az ügyészségi alkalmazott a MÁV-START Klub Bónusz kártya juttatás ellenére mégis igénybe veszi a 3. § (1) bekezdése szerinti költségtérítést, úgy a juttatásnak az igénybe vett költségtérítéssel érintett időszak naptári napjaira számított időarányos részét köteles megtéríteni.

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész

1. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz[55]

2. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz[56]

3. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz

4. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz

5. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz

5/A. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz[57]

6. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz

7. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz

8. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz[58]

Munkaruházat juttatásra jogosító munkakörök

9. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz[59]

Formaruházat juttatásra jogosító munkakörök

10. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz[60]