BH 2017.3.86 Ha valaki közszereplő kísérőjeként olyan eseményen vesz részt, amelyet közpénzből finanszíroznak, számolhat azzal, hogy arról a sajtó - akár képmásának felhasználásával - beszámolhat. Ilyenkor egyedileg szükséges a sajtószabadsághoz (a véleménynyilvánítás szabadságához) fűződő jog érvényesülését összevetni az egyén képmás védelméhez fűződő jogának érvényesülésével [Alaptörvény IX. cikk (1)-(2) és (4) bekezdés, 2010. évi CIV. tv. 4. § (1) és (3) bekezdés, 10. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesek a Gój Motoros Egyesület néhány tagjának hozzátartozói, akik párjukat kísérték el Brüsszelbe. Az utazás előzménye az volt, hogy az egyesület elnöke, és Sz. T. európai parlamenti képviselő egyfajta fogadást kötöttek, amely fogadást az egyesület elnöke nyert meg. Ezt követően egyeztetések zajlottak, amelynek eredményeként Sz. T. vállalta, hogy az egyesület néhány tagját és hozzátartozóikat vendégül látja Brüsszelben. A fogadás teljesítése keretében a felperesek párjaikkal együtt meglátogatták az Európai Parlament épületét és a látogatásról őket is megörökítő fényképek keletkeztek. A felpereseket is ábrázoló fényképek felkerültek a Gój Motoros Egyesület Facebook-oldalára. Az egyesület elnöke Magyarországon az eseményről részletes beszámolót jelentetett meg az interneten. Az eset Magyarországon azért keltett feltűnést, mert adatok merültek fel arra, hogy Sz. T. a vendéglátás költségeit az európai parlamenti képviselők számára az Európai Parlament által, az ilyen állampolgári látogatásokra biztosított keretből finanszírozta.

[2] Az esetről beszámolt az I. rendű alperes által üzemeltetett atlatszo.hu internetes portál 2014. szeptember 30-án. Ugyanezen a napon jelent meg az adott témakörben írás a II. rendű alperes által üzemeltetett www.444.hu honlapon. Mindkét cikket olyan fénykép illusztrálta, amely a felpereseket is felismerhetően ábrázolta az Európai Parlamentben tett látogatás alkalmával.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A felperesek kereseti kérelmükben annak megállapítását kérték, hogy az alperesek azzal, hogy felismerhető képmásukat híreik illusztrációjaként a felperesek hozzájárulása nélkül közölték, megsértették a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogukat. A felperesek kérték, hogy a bíróság mindkét alperest kötelezze a jogsértés abbahagyására, tiltsa el őket a további jogsértéstől. Kérték továbbá az alpereseket kötelezni a közlemények jogsértő jellegétől való megfosztásra. Kérték továbbá, hogy az alpereseket az egyes felperesek részére az alperesenként külön-külön, 300 000-300 000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezze a bíróság. Ebben a körben előadták, hogy a képek internetes megjelenéséből hátrányuk keletkezett. A felperesek előadták, hogy a képek megjelenése miatt magyarázkodásra kényszerültek lakókörnyezetükben.

[4] Az I. rendű alperes kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a per tárgyát képező fényképfelvétel az Európai Parlament épületében készült akkor, amikor többek között a felpereseket Sz. T. európai parlamenti képviselő vendégül látta. Miután pedig a látogatás finanszírozása végül is közpénzből történt, a megörökített esemény nyilvános közéleti szereplésnek minősül, amelyről készült felvétel közzétételéhez nincs szükség az érintett személy hozzájárulására. Hivatkozott arra is, hogy a fénykép nyilvános helyen készült, a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik, amely a jelen kor eseményeiről való szabad tájékoztatáshoz kötődik.

[5] A II. rendű alperes ellenkérelmében ugyancsak a kereset elutasítását kérte. A felperes álláspontja szerint is nyilvános közszereplés történt, ezért a fénykép közzétételéhez nem volt szükség a felperesek hozzájárulására. Hangsúlyozta, hogy a kép egy olyan utazás alkalmával készült, amelynek finanszírozására az uniós költségvetés terhére, vagyis közpénzből került sor. Álláspontja szerint a sajtó kötelessége beszámolni a közpénz elköltésének mikéntjéről. A II. rendű alperes hivatkozott arra is, hogy a fénykép elkészítéséhez a felperesek nem vitatottan hozzájárultak, hiszen a fotók a Facebookon közzétételre kerültek.

Az első- és másodfokú ítélet

[6] Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetének nagyobb részt helyt adott. Megállapította, hogy az I. rendű alperes azzal, hogy az atlatszo.hu internetes portalon megjelent cikk illusztrációjaként a II. és III. rendű felpereseket is ábrázoló fényképfelvételt közölt a felperesek hozzájárulása nélkül, megsértette az I., II., III. rendű felperesek képmáshoz való jogát. Megállapította azt is, hogy a II. rendű alperes azzal, hogy a kiadásában megjelenő 444.hu internetes portálon megjelent cikk illusztrációjaként az I., II., III. rendű felpereseket is ábrázoló képfelvételt közölt a felperesek hozzájárulása nélkül, megsértette az I., II., III. rendű felperesek képmáshoz való jogát. A bíróság az alpereseket eltiltotta a további jogsértéstől. Kötelezte őket, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a cikk illusztrációjaként közölt jogsértő képfelvételt a honlapjukról távolítsák el. Kötelezte továbbá az I-II. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az I., II., III. rendű felpereseknek személyenként 200 000 forintot. Az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a kérdéses fényképek közzétételéhez mindenképpen a felperesek hozzájárulására lett volna szükség, mert a felperesek nem minősülnek közszereplőnek egy olyan parlamenti látogatás alkalmával, amelyre nem politikai célból és nem nyilvános eseményen került sor, még akkor sem, ha a látogatás egy politikai közszereplő meghívása alapján történt. A felperesek hozzátartozóként turisztikai célból kísérték el hozzátartozóikat a kirándulásra, amelynek része volt az Európai Parlament megtekintése. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy a felpereseknek nem volt tudomásuk arról, hogy a brüsszeli tartózkodás költségének fedezésére közpénzből került sor.

[7] Az elsőfokú bíróság nem fogadta el azt a védekezést sem, hogy önmagában az a körülmény, hogy a képet feltették a Gój Motorosok Egyesületének internetes honlapjára és ezáltal az bárki számára hozzáférhető volt, a felperesek hozzájárulását megadottnak kell tekinteni arra nézve, hogy a kép más honlapon is megjelenjék. A fényképfelvétel elkészítéséhez adott hozzájárulás nem jelenti azt, hogy egyben a felhasználás engedélyezése is megtörtént. Kiemelte azt is, hogy egyébként a fénykép elkészítéséhez adott hozzájárulás nem az alperes munkatársai irányába történt. Az ilyen módon megállapított jogsértések jogkövetkezményeit illetően a bíróság rendelkezett az objektív jogkövetkezmények alkalmazásáról (eltiltás, abbahagyásra kötelezés, eltávolításra kötelezés).

[8] Az elsőfokú bíróság sérelemdíj megfizetésére is kötelezte az alpereseket, mert a felperesek személyes előadására is figyelemmel megállapíthatónak találta, hogy a felpereseket érdemi hátrány is érte, amikor közvetlen környezetükben magánéletüket és társadalmi helyzetüket is érintő negatív változás következett be, magyarázkodásra kényszerültek, magánéletüket, munkájukat befolyásolta a perbeli közlés. A sérelemdíj összegszerűségét az elsőfokú bíróság mérlegeléssel állapította meg.