A Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25597/2011/8. számú határozata a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyben hozott határozatának megváltoztatása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 235. §, 253. §, 259. §, 1969. évi IX. törvény 1. §, 40. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pkf.25.597/2011/8.

A Fővárosi Ítélőtábla az S.B.G.&K. Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: Dr. Szamosi Katalin ügyvéd) által képviselt felperes neve (...) kérelmezőnek a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegybejelentést elutasító határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Bíróság 2011. január 28. napján kelt, 1.Pk.25.513/2010/6. számú végzése ellen a kérelmező 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság végzésével elutasította a kérelmezőnek a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) védjegybejelentést elutasító ...... számú határozatával szemben előterjesztett megváltoztatási kérelmét.

Osztotta a Hivatal álláspontját, miszerint az ... 24. napján bejelentett "BUD" szó a Nizzai Megállapodás 32. osztályába tartozó ale és porter sörök; ásványvizek és szénsavas vizek, valamint más alkoholmentes italok; szirupok és más készítmények italok előállításához termékek tekintetében nem részesíthető védjegyoltalomban, mivel a védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény (Vt.) 3. § (3) bekezdésének c) pontja szerint a megjelölés összetéveszthető a korábbi elsőbbségű ... nemzetközi lajstromszámú, ugyancsak a 32. osztályban oltalom alatt álló "BUDWEISER" szóvédjeggyel.

Rögzítette, hogy a hiavatali eljárásban ezen kívül más lajstromozást gátló okok, egyéb ellentartott védjegyek, továbbá eredetmegjelölések is a vizsgálat tárgyát képezték, azonban a megváltoztatási kérelem alapján indult bírósági eljárásban már csak a B... cseh cég által ellentartott... lajstromszámú "BUD" és ... lajstromszámú "BUDWEISER BUDVAR" ábrás-, illetve ... lajstromszámú "BUDWEISER" szóvédjegyek körében kellett vizsgálódni.

A ... nemzetközi lajstromszámú "BUD" ábrás védjegy esetében, amelynek oltalma a kérelmező által indított használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárás folytán ... 29-i hatállyal megszűnt, az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem tekinthető korábbi akadályozó jognak. Érvelése szerint, noha a felhívott védjegy oltalma a lajstromozás elbírálása szempontjából releváns bejelentési napon fennállt, ám a védjegybejelentést megelőző huzamosan elmulasztott használatra figyelemmel később megszűnt, aminek következtében nemcsak a konkrét összetéveszthetőség, de annak legcsekélyebb veszélye sem fenyeget. A ... nemzetközi lajstromszámú "BUDWEISER BUDVAR" ábrás védjegyet ugyancsak nem találta akadályozó jognak arra tekintettel, hogy elsőbbségi időpontja ...19., ami jóval későbbi a kérelmezői megjelölés bejelentési napjánál.

Az ellentartott harmadik védjegy, a ... nemzetközi lajstromszámú "BUDWEISER" szóvédjegy tekintetében azonban az elsőfokú bíróság érdemben vizsgálta az összetéveszthetőséget. A két szómegjelölést vizsgálva vizuálisan erőteljes hasonlóságnak találta, hogy a védjegy első három betűje teljes egészében azonos a megjelöléssel, bár a védjegy több betűből és szótagból áll, hosszabb, mint a megjelölés. A fonetikai összehasonlítás során rámutatott, miszerint az idegen nyelvet nem beszélők, illetőleg azok, akik a megjelölés amerikai eredetével nincsenek tisztában a "BUD" szót hasonlóan ejtik a "BUDWEISER" védjegy első szótagjával, akik pedig ismerik a két megjelölés eredetét, azok az eltérő kiejtéssel (bád-budveizer) is tisztában vannak, ekként a kiejtésben hasonlóság található. Konceptuális és szemantikai szempontból nem talált kapcsolatot a fantáziaszónak minősülő "BUD" és a "BUDWEISER" helységnév között, utalva az ügy előzményének tekintett ... számú "BUD" eredetmegjelölés ellen indított törlési eljárásban született ítélőtáblai és legfelsőbb bírósági döntések indokolására. Összességében arra jutott, hogy bár vizuális és fonetikai szempontból fellelhető hasonlóság, konceptuális szempontból azonban az teljességgel hiányzik, ezért az összetéveszthetőséget nem látta megállapíthatónak.

Mivel azonban mindkét árujegyzék tartalmazza a söröket, így az érintett termékek nem csupán hasonlóak, de azonosak is, ezért - utalva az Európai Bíróság C-342/97. számú Lloyd-ügyben kifejtett indokolására - arra az eredményre jutott, hogy a védjegy és a megjelölés közti kisebb fokú hasonlóság ellenére az összetéveszthetőség fennáll.

A kérelmező fellebbezésében a végzés megváltoztatásával a "BUD" szóbeli megjelölés lajstromozását kérte.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon jutott arra az eredményre, hogy a megjelölés az összetéveszthetőségig hasonlít az anterior védjegyhez. A végzés indokolása ellentétes a Vt. 3. § (3) bekezdésének c) pontjával, ami két lépcsős vizsgálatot kívánt meg, és már a megjelölések szintjén is megkívánta az összetéveszthetőséget. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság 1997. előtt közzétett eseti döntéseire, amelyekben külön került elemzésre a megjelölések összetéveszthetősége, továbbá hangsúlyozta, hogy a bejelentéskori szabályozás nem ismerte az asszociációs kapcsolat lehetőségét. Mivel pedig az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a megjelölések között nem áll fenn összetéveszthetőség, ezért a "BUD" szó nincs kizárva az oltalomból, hiszen hiányzik az egyik törvényi feltétel. Kifejtette, hogy a megjelölések között nemhogy összetéveszthetőségig való hasonlóság, de összességében konceptuális, vizuális és fonetikai hasonlóság sem állapítható meg, sőt az eljárt bíróság által feltárt különbözőségek alapján még a kisebb fokú hasonlóság hiánya is megállapítható. Ezt alátámasztja a Hivatal módszertani útmutatója is, melyben megfogalmazott kritériumok közül egyedül a szavak kezdete tekintetében mutatkozik az adott esetben hasonlóság, az összes többi szempont tekintetében különbség állapítható meg. Hivatkozott rá, hogy az összbenyomásnak döntő jelentőséget tulajdonító európai joggyakorlat alapján nem ragadható és hasonlítható össze az ellentartott megjelölések egy-egy eleme, hanem azok egészét kell vizsgálni, a hasonlóság értékelése csak akkor végezhető el kizárólag a domináns elemet alapul véve, ha a védjegy összes többi eleme elhanyagolható. A "BUDWEISER" és "BUD" szavak között az első három betűben átfedés mutatkozik, azonban ez nem vezet automatikusan a megjelölések hasonlóságának megállapításához, ugyanis az összbenyomásuk eltérő képet mutat. A fonetikai aspektust elemezve kifejtette, hogy az angol nyelv magyarországi elterjedtsége folytán a fogyasztók nagy többsége tisztában van a két szó eltérő kiejtésével. Hangsúlyozta, hogy a magyar nyelv első hangsúlyos szabályát az idegen szavak körében nem lehet automatikusan figyelembe venni, különösen olyan esetben, amikor az első szótag önmagában nem hordoz tartalmat, de egyébként is ez a szabály semmilyen körülmények között nem vezethet a hasonlóság egyértelmű megállapításához valamely egy-, illetőleg háromtagú szó egybevetésénél. Kitekintést nyújtva az Európai Bíróság és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal gyakorlatára hivatkozott 26 ügyre, melyeket kivonatban csatolt is, közülük külön kiemelte a MAX, BIO, SUN, PROA és DOMO eseteket. Továbbá utalt a Fővárosi Ítélőtábla LUX/DERBYLUX ügyben hozott döntésére. Mindezek alapján a konceptuális hasonlóság hiányán túl az is kimondható, hogy átfogóan értékelve, vizuális és fonetikai szempontból sem állapítható meg a megjelölés és a védjegy között hasonlóság.