A Debreceni Ítélőtábla Pf.20309/2011/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (ÖRÖKLÉSI szerződés érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 26. §, 81. §, 123. §, 164. §, 215. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 13. §, 16. §, 207. §, 237. §, 656. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 46. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Kocsis Ottília, Madarász Anna, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.309/2011/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Bakos Geyza ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve,címe felperesnek - a Dr. Vass János ügyvéd ügyintézése mellett a Vass és Vass Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt I.rendű alperes I. rendű és II.rendű alperes II. rendű (mindketten: cím) alperesek ellen öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 8.P.20.022/2010/35. sorszám alatt hozott ítélete ellen a felperes által 37. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a felperes által az alpereseknek fizetendő perköltség összegét 822 350 (Nyolcszázhuszonkettőezer-háromszázötven) forint általános forgalmi adót is tartalmazó összegre felemeli.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek, mint együttes jogosultaknak 3 750 (Háromezer-hétszázötven) forint általános forgalmi adót tartalmazó 18 750 (Tizennyolcezer-hétszázötven) forint fellebbezési eljárási költséget és térítsen meg az államnak külön felhívásra 36 000 (Harminchatezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A felperes a 2008. szeptember 12-én elhunyt N. I. (szerződéses örökhagyó) gyermeke, a II. rendű alperes a néhai testvére, az I. rendű alperes (szerződéses örökös) pedig a II. rendű alperes gyermeke. A II. rendű alperes 1971-ben S.országban telepedett le, 1978-tól évente több alkalommal látogatták egymást testvérével.

N. I. a nagyszüleitől 1978-ban tartás címen szerezte a h.-i ..84 helyrajzi számú, lakóház, udvar, gazdasági épületként nyilvántartott, H., B. utca ... szám alatti ingatlant. Az ingatlanon a feleségével fizető vendéglátás céljára is hasznosítható lakóépületet építettek, és itt éltek az életközösségük fennállása alatt. Az ingatlanra N. I. - az építkezés alatt, és a lakás berendezési tárgyainak beszerzéséhez nyújtott anyagi támogatás ellentételezéseként - 1998. december 28-án kötött szerződéssel a II. rendű alperes javára holtig tartó haszonélvezetet engedett.

N. I. házassága megromlott, a házastársak életközössége 1998. december 14-én, a feleség és a gyermekek elköltözésével megszakadt. 2000 végére megszűnt a kapcsolata a gyermekekkel is. Házasságát, a felesége 1999. január 14-én benyújtott keresete alapján, a H.-i Városi Bíróság 2003. december 4-én hozott felbontotta. A felesége a házasságuk megromlása okaként arra hivatkozott, hogy a férje a gondok elől az italhoz menekült, kártyára és nyerő automatákra fordította minden pénzét, a család megélhetését kizárólag a fizetővendéglátás biztosította.

A házasság felbontásán túl az apasági vélelmének megdöntése és házastársi vagyonközösség megosztása iránt folyó eljárásban a bíróság 2004. november 25-én hozott részítéletében megállapította, hogy az O. G. utónevű gyermeknek nem N. I. az apja. A per a házassági vagyonközösség megosztása nélkül szüneteléssel szűnt meg, a házastársi vagyonközösséget 2005. február 2-án szerződésben számolták fel. Ebben N. I. vállalta a B. utcai ingatlant terhelő követelések és közös tartozások, rezsiköltségek kifizetését és volt házastársa részére 2005. február 7-ig 8 527 000 forint - a II. rendű alperes által annak ügyvédi letétbehelyezésével történő - megfizetését.

N. I. a házassági életközösség fennállása alatt mezőgazdasági tevékenységet folytatott, a gazdasági társaság1 1992. szeptember 16-i létrehozását követően annak keretében is. A 2000. évben kezdődő italozó életmódja akadályozta a tartósan munkavégzésben, jövedelemszerző tevékenység folytatásában, megszűnt a gazdasági társaság1 működése is. Jövedelme csak a csökkenő és rendszertelen bevételű fizető vendéglátásból származott. Vállalt késköszörülést és húsfüstölést is, azonban csak az utóbbi szolgáltatását vették igénybe, elsősorban ismerősei. 2000. szeptember 13. és 2001. szeptember 1. között a gazdasági társaság2 alkalmazásában állt, ez időszakban szerzett összes jövedelme 223 180 forint volt. 2003. október 15-én bérbe adta a B. utcai ingatlan pinceszinti helyiségét, de a bérlővel a viszonya megromlott, az ott tervezett üzlet megnyitására már nem került sor, elszámolási vitájuk miatt közöttük peres eljárás volt folyamatban.

N. I.-nak, részben életmódja miatt, egyre több egészségi problémája jelentkezett. 2002. februárban stroke, március 20. és április 5. között mozgásszervi problémái miatt állt kórházi kezelés alatt. 2003. március 11. és 17. között töréses sérülései miatt, 2003. augusztus 30-án gyomorműtét, 2004. és 2005. évben mozgásszervi megbetegedések miatt feküdt kórházban.

N. I. és a II. rendű alperes édesapja 2003. november 30-án hunyt el, N. I. örökrészét, két h.-i ingatlan ½ tulajdoni hányadát a közjegyző az I. rendű alperesnek adta át ajándékozás jogcímén. N. I. és a II. rendű alperes a 2004. július 9-én kötött szerződésükben a II. rendű alperes által nyújtott 12 000 000 forint kölcsön biztosítékaként a B. utcai ingatlanon jelzálogjogot alapítottak.

2004. július 10-én szerződéses örökhagyóként N. I., szerződéses örökösként az I. rendű, akkor még kiskorú alperes (született: 1990. február 13.), a II. rendű alperes pedig a szerződéses örökös képviseletében, mint törvényes képviselő és mint teljesítési segéd öröklési szerződést kötöttek.

A szerződés 1. pontjában rögzítésre került, hogy az örökhagyó agyinfarktus utáni állapotban van és ezen túl is több súlyos betegsége van, egészségi állapotánál fogva és alacsony jövedelme miatt tartásra és gondozásra szorul. A szerződés 2. pontjában a szerződéses örökös és a teljesítési segéd, szükség esetén megbízott személyek igénybevételével, arra vállaltak kötelezettséget, hogy az örökhagyót élete végéig eltartják, gondozzák, ápolják és bekövetkező halála esetén illő módon eltemettetik. A szerződéses örökös kötelezettségvállalása szerint az örökhagyó részére napi háromszori étkezést biztosít, melyből az egyik főétkezésnek meleg ételnek kell lennie, gondoskodik a háztartási munkák, úgymint mosás, vasalás, takarítás, szükséges bevásárlás elvégzéséről, valamint az örökhagyó gyógyszereinek beszerzéséről, biztosítja az örökhagyó orvosi ellátás keretében történő gyógykezeltetését, valamint ápolását, gondozását, kórházi kezelés alkalmával történő látogatását.

A szerződésben kikötöttek szerint a szerződéses örökös szolgáltatása vagylagos, bármely időszakra szabad választása szerint a természetbeni tartás, gondozás és ápolás helyett a szolgáltatást havi 60 000 forint életjáradék formájában is nyújthatja.