BH 2020.12.355 Az indokolási kötelezettség megsértése 2018. július 1-től nem felülvizsgálati ok. A védekezési taktika mikéntje a védelem belső ügye, így nem képezheti felülvizsgálat tárgyát, hogy a terhelt a védő védekezési tanácsát követve teljeskörűen tagadta a felrótt bűncselekmény elkövetését. A bűnösség megállapítása felülvizsgálatban nem támadható az irányadó tényállás tilalmazott támadásán keresztül [Be. 43. § (1) bek., 608. § (1) bek., 648. §, 649. § (1)-(2) bek., 650. § (2) bek., 659. § (1) bek., 870. § (3) bek.].

Pertörténet:

Győri Törvényszék B.411/2016/21., Győri Ítélőtábla Bf.15/2018/9., Kúria Bfv.709/2020. (*BH 2020.12.355*)

***********

[1] A törvényszék a 2017. december 8. napján tartott tárgyaláson kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki tizennyolcadik életévét be nem töltött, nevelése, felügyelete alatt álló személy sérelmére, akaratnyilvánításra képtelen állapotát felhasználva elkövetett szexuális erőszak bűntettében [Btk. 197. § (1) bek. b) pont, (3) bek. a) pont és b) pont II. ford., (4) bek. b) pont].

[2] Ezért őt 9 év fegyházbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá a bűnügyi költségről.

[3] A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt ítélőtábla a 2018. április 5. napján tartott zárt ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a szabadságvesztést 7 év 6 hónapra és a közügyektől eltiltást 7 évre enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 648. § b) pontját megjelölve: az indokolási kötelezettség megsértése, kizárt védő eljárása és a bűnösség törvénysértő megállapítása miatt, hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás érdekében.

[5] A felülvizsgálati indítvány indokai szerint az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, mivel az elsőfokú és másodfokú bíróság nem vizsgálta, és az eljárás során semmilyen módon nem ellenőrizte a sértett vallomását, elfogadták minden állítását, nem szembesítették a tényekkel, nem kutattak fel tanúkat és nem szereztek be megfelelő szakértői véleményeket.

[6] A Be. 3. § (1) bekezdése ellenére nem kapott hatékony védelmet, ugyanis meghatalmazott védője tanácsára tagadott mindent a vallomásában, így azt is, hogy egyáltalán a sértettet elkísérte volna a városba a szórakozóhelyekre. Az eljárás lezárása után jutott tudomására, hogy a védője kapcsolatban volt a sértett anyjának rokonságával, akiknek korábban a védője volt. Ha erről tudott volna, nem bízta volna meg a védelme ellátásával. A védő ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett, illetve ügyvédi visszaélés bűntette miatt is feljelentést tett.

[7] Ezt meghaladóan a bűnösség megállapítását is kifogásolta. A tényállásban írt cselekmények megtörténtét vitatta, az alapügyben előadott védekezéséhez képest eltérő tartalmú védekezést terjesztett elő. Eszerint szórakozóhelyeken volt a sértettel, akivel hazamenet bementek az irodájába, ahol az alkohol hatása alatt nem álló sértett őt ölelgette és csókolgatta.

[8] A terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt.

[9] A terhelt az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozott.

[10] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 416. § (1) bekezdés c) pontja, illetőleg a korábbi Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontja alapján felülvizsgálatnak volt helye, ha - többek között - a bűnösség megállapítása, a bűncselekmény minősítése, a büntetés kiszabása tekintetében a bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

[11] A 2018. július 1. napjától hatályos Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában felhívott Be. 608. § (1) bekezdésében viszont már nem szerepel a felülvizsgálati okok között az indokolási kötelezettség felülbírálatra alkalmatlanságot eredményező megsértése.

[12] A hivatkozott okot a jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény átmeneti rendelkezéssel a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is felszámolta: a korábbi jogszabály alapján előterjesztett panasz, felülbírálati indítvány, fellebbezés vagy egyéb indítvány elbírálását e törvény hatálybalépése után a nyomozó hatóság, az ügyészség, illetve a bíróság mellőzi, és erről az előterjesztőt tájékoztatja, ha e törvény alapján nincs helye panasz, felülbírálati indítvány, fellebbezés vagy egyéb indítvány előterjesztésének, vagy annak címzettje e törvény alapján nem jogosult a döntésre [Be. 870. § (3) bek.].

[13] A hatályos büntetőeljárási törvény az indokolási kötelezettség megsértése körében már kizárólag akkor enged felülvizsgálatot, illetőleg engedi felülvizsgálati indítvány előterjesztését, amennyiben az elsőfokú ítélet (jelen esetben a jogerős ítélet) indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes [Be. 608. § (1) bek. f) pont, 648. § b) pont, 649. § (2) bek. d) pont; azonos tartalommal: korábbi Be. 373. § (1) bek. III.b) pont, 416. § (1) bek. c) pont]. Ilyen konkretizált hivatkozása viszont a felülvizsgálati indítványnak nincs, s ilyet a Kúria sem észlelt.

[14] Az indokolási kötelezettség megsértésére alapított, 2018. július 1. napja előtt benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálását a Kúria a Be. 870. § (3) bekezdése alapján mellőzi (BH 2019.6.). Ezzel szemben a már nem létező felülvizsgálati okra hivatkozó 2018. július 1. napja után előterjesztett felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt (BH 2019.196.)

[15] A terhelt lényegében kizárt védő eljárására hivatkozott, midőn tartalmilag azt állította, hogy védője az érdekével ellentétes magatartást tanúsított, mivel a sértett anyjának rokonsága érdekében már eljárt védőként, s számára a teljes tagadásra vonatkozó tanácsot adott.

[16] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az eljárási szabálysértés miatt helye van [Be. 648. § b) pont]. Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg [Be. 649. § (2) bek. d) pont].

[17] A Be. 608. § (1) bekezdés - szóba jöhető - d) pontja alapján abszolút (feltétlen) eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező.

[18] Nem lehet védő, aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a terheltével ellentétes [Be. 43. § (1) bek. c) pont]. Ez abszolút kizárási ok, s a terhelt az első fordulatban meghatározott ok meglétét állította.

[19] Az azonban, hogy a védő milyen védekezési tanácsot ad a terhelt számára, a védelem belső ügye, vagyis azt a bíróság nem vizsgálhatja. Ennélfogva az is közömbös, hogy a védő korábban milyen, egyébiránt alá sem támasztott kapcsolatban állott a sértett anyjának rokonságával. Arról nem is beszélve, hogy a terheltet védőjének védekezési tanácsa nem köti, annak negálásáról vagy akceptálásáról egyaránt maga dönt. Ugyancsak irreleváns, hogy a terhelt utóbb különféle eljárásokat kezdeményezett a védőjével szemben.