BH 2019.1.6 Az indokolási kötelezettség megsértésére alapított felülvizsgálati indítvány elbírálását a Kúria 2018. július 1. napját követően mellőzi [Be. 608. § (1) bek., 649. § (2) bek., 870. § (3) bek.].

[1] A járásbíróság a 2016. február 8. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki 50 rendbeli - 2 esetben folytatólagosan, 3 esetben társtettesként elkövetett - csalás bűntettében [5 rendbeli 2012. évi C. tv. (Btk.) 373. § (1) bek., (2) bek. bc) alpont, (5) bek. b) pont; 20 rendbeli Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. bc) alpont, (4) bek. b) pont; 25 rendbeli Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. bc) alpont, (3) bek. b) pont], 10 rendbeli csalás vétségében [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. bc) alpont], 4 rendbeli - 1 esetben társtettesként elkövetett - sikkasztás bűntettében [1 rendbeli Btk. 372. § (1) bek., (2) bek. bc) alpont, (4) bek. b) pont; 3 rendbeli Btk. 372. § (1) bek., (2) bek. bc) alpont, (3) bek. b) pont], hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §) és számvitel rendje megsértésének bűntettében [Btk. 403. § (1) bek. b) pont].

[2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 5 év 8 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 6 év közügyektől eltiltásra és 4 év utazásszervezési tevékenység foglalkozástól eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartás beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről, a polgári jogi igényekről és a bűnügyi költségről.

[3] A védő fellebbezése alapján eljárt törvényszék a 2017. november 7. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet az I. r. terhelt tekintetében megváltoztatta: az 50 rendbeliként értékelt csalás bűntettét 48 rendbeli - 5 esetben folytatólagosan, 3 esetben társtettesként elkövetett - csalás bűntettének [5 rendbeli Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. bc) alpont, (5) bek. b) pont; 19 rendbeli Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. bc) alpont, (4) bek. b) pont; 24 rendbeli Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. bc) alpont, (3) bek. b) pont] minősítette, rendelkezett további lefoglalt bűnjelekről, a polgári jogi igényekről szóló rendelkezések korrigálásáról, további polgári jogi igényekről és 2 745 861 forint vagyonelkobzást rendelt el. Egyebekben az elsőfokú ítéletet az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.

[4] Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által részben kiegészített és helyesbített - a felülvizsgálati indítvánnyal sérelmezett csalási cselekményekre vonatkozó - tényállás lényege a következő:

[5] Az I. r. terhelt 2006. december 11. és 2011. december 7. napjai között - részben a II. r. terhelttel együttműködve - az irányítása alá tartozó különféle cégek nevében úgy kötött különféle (kölcsön-, valamint szolgáltatási, utazási, folyószámlahitel-, adásvételi, virtuálisiroda-, közvetítői, személyszállítási, szállítmányozási, utasbiztosítási, ügynöki, bizományosi) szerződéseket, hogy a szerződéskötéskor eleve nem állt szándékában a teljes, esetenként részbeni teljesítés (megfizetés), illetőleg arra eleve nem is volt reális lehetősége.

[6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt az 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) 416. § (1) bekezdés a) pont 3. fordulata, valamint a b) és c) pontja alapján: a csalási cselekményekben a bűnösség törvénysértő megállapítása, a bűncselekmények törvénysértő minősítése folytán törvénysértő büntetés kiszabása, valamint az indokolási kötelezettség megsértése miatt, hatályon kívül helyezés és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.

[7] A védő szerint az vezetett a csalási cselekményekben a bűnösség törvénysértő megállapításához és a bűncselekmény törvénysértő minősítése folytán törvénysértő büntetés kiszabásához, hogy a tényállás megalapozatlan. Teljes körű tisztázása elmaradt, a megállapított tényállás hibás, részben iratellenes és részben helytelen tényekből helytelen következtetéseket tartalmaz. Helytelenül tartalmazza a sértetteket ért kárt. Nem tartalmazza, hogy miben állt az I. r. terhelt tévedésbe ejtő magatartása. Néhány tényállási pont áttekintésével - és egyben átértékelésével - elszámolási vitát, szerződésszerű teljesítést, vagy a lejárat előtti részbeni teljesítés alapján a teljesítési szándék meglétét állította, valamint azt, hogy a bíróság a tényállás megállapításakor nem vette figyelembe a megállapítottakat cáfoló, azokkal ellentétes bizonyítékokat. Hiányzik annak a tisztázása is, hogy mikor következett be, amikor már nem volt reális esély a tartozások kifizetésére. Ezt a könyvszakértő nem tudta megállapítani. Nem lett a könyvszakértő elé tárva az egyik tanú által becsatolt további könyvelési anyag, és a szakvélemény kiegészítése elmaradt. Ekként nem állapítható meg az I. r. terhelt jogtalan haszonszerzési célzata.

[8] Az elsőfokú bíróság nem adta indokát a védelem által előterjesztett számos bizonyítási indítvány elutasításának. A védő szerint a másodfokú bíróság megsértette az indokolási kötelezettségét. A védő ezt az állítását külön nem indokolta meg. Feltehetően ide értette a tényállást támadó érveit.

[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.

[10] Elöljáróban utalt arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban a megállapított tényállás az irányadó, ezért a tényállás megalapozatlanságával összefüggő érvelés nem alapozza meg az érdemi felülvizsgálatot. Úgyszintén nem kerülhet sor felülvizsgálatra a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott abszolút jellegű eljárási szabálysértéseket meghaladó körben.

[11] Az indokolási kötelezettség megsértése sem valósult meg. Ezen kötelezettségének az elsőfokú bíróság eleget tett, majd azt a másodfokú bíróság kiegészítette. Ennek lényege annak megokolása, hogy hiányzott az I. r. terhelt fizetési készsége és képessége is. Az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozás valójában a bizonyítékok bírói mérlegelésének meg nem engedett támadását jelenti.

[12] A Legfőbb Ügyészség szerint a csalási cselekményeket érintően alaptalanul vitatja a védő az I. r. terhelt bűnösségének megállapítást. Az irányadó tényállás valamennyi pontja tartalmazza azt, hogy az I. r. terheltnek a szerződések (megállapodások) megkötésekor sem állt szándékában a teljesítés. Ezen túlmenően hiányzott a teljesítési képessége is. Ebből következően az I. r. terhelt eleve jogtalan haszonszerzési célzattal a vele szerződő (megállapodó) feleket tévedésbe ejtette, mely magatartásának eredményeként következett be a tényállási pontonként megjelölt kár.

[13] A Legfőbb Ügyészség az ítéletek jogi indokolását részben hiányosnak, illetőleg tévesnek találta.

[14] Kifejtette, hogy amennyiben az elkövetőnek már a kölcsön felvételekor hiányzik a teljesítési szándéka, elköveti a csalást. Önmagában az a tény viszont, hogy az adós a kölcsönt időben visszafizetni nem tudja, nem alapozza meg a csalás bűncselekményében a bűnösségét. Bizonyítani kell, hogy a kölcsönösszeg felvételekor is ez volt a szándéka. Általában erre enged következtetni, ha az elkövetőt számos nagy összegű - a kölcsönadó elől elhallgatott - tartozás terheli és jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján a teljesítésnek nincs realitása (BH 1999.104., 2000.6., 2011.58.).