BH 2022.4.91 A védő nem hivatkozhat olyan jog gyakorlásának elmulasztására, amely számára biztosítva volt, és amelynek megtétele védői kötelezettségeinél fogva kötelező volt. Az, hogy a bíróság a nyomozás során lefolytatott bizonyítást, a beszerzett bizonyítékok felhasználását, a bizonyítékok törvényességének vizsgálatát, azok kirekesztését nem a védő által kívánatosnak tartott módon és mértékben végezte el, illetve a védő által hivatkozott, attól eltérő jogi álláspontra helyezkedett ezen kérdésekben, nem szolgálhat a pártatlanság hiányának megállapítása alapjául. A bírónak ugyanis nem csak joga, de kötelezettsége is, hogy annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről döntsön, aki ellen vádat emeltek, köteles a vádat kimeríteni arra figyelemmel, hogy a büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. A bíróság dönt büntetőügyben [1998. évi XIX. tv. (korábbi Be.) 1. §, 2. § (3)-(4) bek.; Be. 5. §, 6. § (1)-(3) bek., 14. § (1) bek. e) pont; Magyarország Alaptörvénye 26. cikk (1) bek., 25. cikk (2) bek.].

[1] A járásbíróság a 2017. június hó 23. napján meghozott ítéletében az V. r. terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 353. § (1) bek., (2) bek. b) pont, (3) bek. d) pont], ezért őt, mint bűnszervezetben elkövetőt 3 év 10 hónap szabadságvesztésre és 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatát az V. r. terhelt vonatkozásában fegyházban határozta meg, és megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A pénzbüntetés napi tételének összegét 1500 forintban állapította meg. Az így kiszabott 450 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni a bíróság rendelkezése szerint. A bíróság az V. r. terhelttől lefoglalt 4500 euró összegre vagyonelkobzást rendelt el, a lefoglalt bűnjelek közül a 11-17. tételszám alatti bűnjelek lefoglalását megszüntette és az V. r. terheltnek kiadni rendelte.

A bíróság az V. r. terheltet kötelezte az I., a III. és a X. r. vádlottakkal egyetemlegesen 30 000 forint,

a X. r. vádlottal egyetemlegesen 129 600 forint, míg az I., a II., a III., a IV., a VI., a VII., a VIII., a IX., a X., a XI., a XII., a XIII., a XIV., a XV. és a XVI. r. terheltekkel egyetemlegesen 749 948 forint bűnügyi költség megfizetésére.

[2] Az ügyben másodfokon eljárt törvényszék 2018. január 18. napján kelt ítéletét - egyebek mellett az V. r. terhelt és védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány alapján - a Kúria a 2019. február 26. napján meghozott Bfv.III.1.010/2018/47. szám alatti végzésével az V. r. terheltre vonatkozó részében is hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

[3] A törvényszék a megismételt eljárásban 2019. november 15. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az V. r. terhelt vonatkozásában annyiban változtatta meg, hogy a szabadságvesztés-büntetésének tartamát 3 év 6 hónapra enyhítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az V. r. terhelt vonatkozásában helybenhagyta.

[4] A jogerős ügydöntő határozattal szemben 2020. november 25. napján a járásbíróságon benyújtott, a Kúriára 2020. december 4. napján érkezett beadványában az V. r. terhelt meghatalmazott védője felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Be. 648. § b) és a) pontja alapján - figyelemmel a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjára és az (1) bekezdés a) és b) pontjára - a felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős határozat hatályon kívül helyezése és a hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező bíróság új eljárásra utasítása [Be. 663. § (2) bek. vagy 663. § (1) bek. a) és b) pont], illetve a megtámadott jogerős határozat megváltoztatása és a törvénynek megfelelő határozat hozatala érdekében [Be. 662. § (2) bek.].

[5] A felülvizsgálati indítványát a védő lényegében elsősorban a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjára alapozta, ezen belül elsődlegesen a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra, másodsorban a Be. 608. § (1) bekezdés b) pontjára. Harmadlagosan a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára és b) pont ba) alpontjára alapította amiatt, hogy a jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság az V. r. terhelt bűnösségét a bűnszervezet törvénysértő megállapítására figyelemmel a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg, továbbá a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével törvénysértő büntetést és intézkedést szabott ki, ami az V. r. terhelttel szemben kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés tényében, mértékében, végrehajtási fokozatában, szabadulási kedvezmény megvonásában, pénzbüntetés alkalmazásában, valamint a vagyonelkobzás elrendelésében nyilvánul meg.

[6] A felülvizsgálati indítványban megjelölt elsődleges kérelme az volt, hogy a Be. 648. § b) pontja alapján a jogerős határozatot a Be. 663. § (2) bekezdése szerint az elsőfokú határozatra is kiterjedően [a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja és 608. § (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel] a Kúria helyezze hatályon kívül, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.

[7] A felülvizsgálati indítvány indokolásának lényege ebben a körben, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tárgyalást olyan személyek, a bűnszervezetben elkövetéssel vádolt IV-XI. r. terheltek távollétében folytatta le, akiknek jelenléte a tárgyaláson kötelező lett volna. Álláspontja szerint annak ellenére, hogy az elsőfokú bíróság az első tárgyalási napon, 2017. február 14-én az érintett terhelteket egyenként kioktatta a távollétes eljárás lehetőségeiről és szabályairól, az nem volt elég részletes, a védők kézbesítési megbízást, illetve az érintett terheltek tárgyalási jegyzőkönyvet nem kaptak. Álláspontja szerint, mivel a terheltek a bűncselekményt bűnszervezetben követték el, ezért az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 535. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson lemondás alapján folytatott eljárásra nem kerülhetett sor. A védő a jelenleg hatályos Be. 430. § (1)-(7) bekezdésében foglaltakra hivatkozott, álláspontja szerint a Be. 430. §-ának szabályai nem teljesültek, mert az érintett terheltek kézbesítési megbízást védőiknek nem adtak, a tárgyalási jegyzőkönyvek nem tartalmazzák a Be. 430. § (3) bekezdésében foglalt figyelmeztetést. A védő ezzel kapcsolatban arra is hivatkozott, hogy emiatt a tárgyalási jegyzőkönyvek felvétele az akkor hatályos korábbi Be. 78. § (4) bekezdése által tiltott módon, a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával történt, ezért a bűnösség bizonyítékaként ezen okból ugyancsak nem értékelhetők és nem használhatók fel. Ezen ok alapján azt is kérte megvizsgálni, hogy az V. r. terhelt személyével szemben fennáll-e a büntetőeljárás megszüntetésének a lehetősége, amennyiben igen, úgy indítványozta az eljárást vele szemben megszüntetni.