A Kúria Mfv.10976/2011/4. számú precedensképes határozata kinevezés módosítása tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 63. §, 66. §] Bírók: Stark Marianna, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina, Tánczos Rita

A határozat elvi tartalma:

A tanulmányi szerződés azon rendelkezése, hogy a diploma megszerzését követő 3 éves időtartamig a közalkalmazott a munkáltató által meghatározott, végzettségének megfelelő beosztásban dolgozik, nem keletkeztet jogosultságot a magasabb beosztás felajánlására és a kinevezés módosítására.

BH 2013/4/103. 1992. XXII. Tv. 110. §, 1992. XXII. Tv. 111. §, 1992. XXII. Tv. 112. §, 1992. XXII. Tv. 113. §, 1992. XXII. Tv. 114. §, 1992. XXII. Tv. 115. §, 1992. XXII. Tv. 116. §,

***********

Mfv.II.10.976/2011/4.szám

A Kúria a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (ügyintéző: dr. ... jogtanácsos) által képviselt felperesnek - a dr. ... jogtanácsos által képviselt Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen kinevezés módosítása iránt a Szekszárdi Munkaügyi Bíróságnál 1.M.47/2011. szám alatt megindított és másodfokon a Tolna Megyei Bíróság 10.Mf.20.025/2011/5. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t

A Kúria a Tolna Megyei Bíróság 10.Mf.20.025/2011/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000,- Ft (Tízezer forint) felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

I n d o k o l á s

Az alperessel közalkalmazotti jogviszonyban álló, a ... Rendőrkapitányság állományában előadói beosztásban dolgozó felperes 1994-ben tanulmányokat kezdett a ... Tanítóképző Főiskola 3 éves időtartamú művelődésszervezői szakán. A peres felek 1995. december 7-én tanulmányi szerződést kötöttek az 1995. szeptembertől 1997. június 30-ig terjedő 4 félév tanulmányi időre.

A tanulmányi szerződésben az alperes vállalta, hogy a fenti időtartamban a felperes tandíját tanulmányi eredményétől függő mértékben megfizeti, a menetlevelek alapján útiköltséget, valamint a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítja, amelyre illetményt térít. A tanulmányi szerződés 2. pontjában a felperes arra vállalt kötelezettséget, hogy tanulmányi- és vizsgakötelezettségének legjobb tudása szerint eleget tesz, majd annak befejezésétől - a képesítést tanúsító oklevél megszerzésétől - számított 3 évi időtartamig az alperes vezetője által meghatározott végzettségének megfelelő beosztásban dolgozik.

A felperes 1997. július 8-án fejezte be tanulmányait, amelyet július 17-én közölt a munkáltatójával. Ezt követően több ízben - 1997, 1999, 2002, 2004. és 2010. évben - kérte a főelőadói munkakörbe helyezését,egyúttal F fizetési osztályba sorolását. Kérelmeit az alperes arra hivatkozással utasította el, hogy a közalkalmazottat a munkaköre szerinti fizetési osztályban előírt legmagasabb végzettség alapján kell besorolni, amely a felperes esetében az előadói munkakörhöz előírt, legfeljebb D fizetési osztály. Utalt arra, hogy az alperes nem rendelkezik olyan közalkalmazotti beosztással, amely művelődésszervező végzettségéhez kötött.

A felperes eljárást indított az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt, amely kérelmét elutasította rámutatva arra, hogy a felperessel kötött tanulmányi szerződésben sem a jelenlegi, sem a jogelőd munkáltató nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a felperest a megszerzett képzettségének megfelelő munkakörben fogja foglalkoztatni.

A felperes a munkaügyi bíróságon előterjesztett keresetében a végzettségének megfelelő főelőadói beosztásba való kinevezésére kérte kötelezni az alperest, továbbá kérte annak megállapítását, hogy a munkáltató 1997. július 17-étől jogsértően járt el.

Álláspontja szerint az 1995. december 7-én megkötött tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettsége - amely szerint a tanulmányok befejezését követően végzettségének megfelelő beosztásban dolgozik - egyben jogosultság is volt a számára, ezért a magasabb beosztásra várománya keletkezett. A szerződés értelmében a munkáltatót terhelte a vállalt kötelezettség teljesítése. Megítélése szerint az ORFK akkori személyügyi szolgálatvezetőjének átirata álláspontját támasztotta alá.

Az alperes a kereset elutasítását arra hivatkozással kérte, hogy a tanulmányi szerződésben foglalt, a felperest terhelő kötelezettségvállalás nem jelentett jogosultságot a magasabb beosztásba történő kinevezésre. A szerződésben a munkáltató a tandíj teljes vagy részösszege és az útiköltség megfizetését, továbbá a szabadidő biztosítását vállalta, azonban a főelőadói beosztásba helyezést nem. Önmagában a felsőfokú végzettség megszerzése nem adott alapot az új munkakörben történő kinevezésre, valamint a magasabb fizetési osztályba történő besorolásra sem.

A Szekszárdi Munkaügyi Bíróság az 1.M.47/2011/7. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.

Rámutatott arra, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) által a tanulmányi szerződésre alkalmazni rendelt 1992. évi XXII. törvény (Mt.) a munkáltató terhére nem állapít meg a tanulmányok befejezését követően kötelezettséget. A Kjt. nem rendeli alkalmazni az Mt-nek azt a szabályát, amelynek értelmében a felek megállapodása a munkavállalóra kedvezőbb feltétellel eltérhet, ezért az alperes nem is vállalhatott a jogszabály kizáró rendelkezése folytán a tanulmányok befejezését követő időtartamra kötelezettséget a felsőfokú végzettségnek megfelelő foglalkoztatásra, de ilyen kitételt a tanulmányi szerződés sem tartalmazott. A felperes arra vállalt kötelezettséget, hogy az alperes által meghatározott beosztásban dolgozik, besorolása ezért ennek megfelelő volt.

A felperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetnek történő helyt adást kérte és a keresetben foglaltakon túlmenően a 2003. évi CXXV. törvény (Esélytörvény) rendelkezéseinek megsértésére is hivatkozott.