BH 2013.4.103 Ha a tanulmányi szerződésben a közalkalmazott a tanulmányok befejezése után meghatározott időtartamra a közalkalmazotti jogviszonya fenntartását vállalta, ez önmagában nem keletkeztet kötelezettséget a munkáltató részéről a felsőfokú tanulmányok szerinti magasabb munkakörben foglalkoztatásra és ennek megfelelően magasabb fizetési osztályba sorolásra [1992. évi XXII. tv. 110-116. §-ok].

Az alperessel közalkalmazotti jogviszonyban álló, előadói beosztásban dolgozó felperes tanulmányokat kezdett a T. Főiskola 3 éves időtartamú művelődésszervezői szakán. A peres felek tanulmányi szerződést kötöttek. A tanulmányi szerződésben az alperes vállalta, hogy a fenti időtartamban a felperes tandíját tanulmányi eredményétől függő mértékben megfizeti, a menetlevelek alapján útiköltséget, valamint a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítja, amelyre illetményt térít. A tanulmányi szerződés 2. pontjában a felperes arra vállalt kötelezettséget, hogy tanulmányi- és vizsgakötelezettségének legjobb tudása szerint eleget tesz, majd annak befejezésétől - a képesítést tanúsító oklevél megszerzésétől - számított 3 évi időtartamig az alperes vezetője által meghatározott végzettségének megfelelő beosztásban dolgozik.

A felperes keresetében a végzettségének megfelelő főelőadói beosztásba való kinevezésére kérte kötelezni az alperest.

Álláspontja szerint a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettsége - amely szerint a tanulmányok befejezését követően végzettségének megfelelő beosztásban dolgozik - egyben jogosultság is volt a számára, ezért a magasabb beosztásra várománya keletkezett.

A másodfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az eljárt bíróságok álláspontja szerint a megkötött tanulmányi szerződésben foglaltak alapján az alperesre nem hárult kötelezettség arra nézve, hogy a tanulmányok befejezését követően a felperest főelőadói beosztásban és magasabb fizetési osztályba történő besorolással foglalkoztassa.

A felperes a felülvizsgálati kérelmében a kereseti kérelemnek történő helyt adást indítványozta. Kérte, hogy a Kúria kötelezze az alperest főelőadói beosztásba való kinevezésre, továbbá arra, hogy őt a Kjt. 63. § (1) bekezdése alapján "F" fizetési osztályba sorolja át.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Az eljáró bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a Kjt. 2. § (3) bekezdése által alkalmazni rendelt Mt. 110-116. §-ában meghatározott, a tanulmányi szerződésre vonatkozó szabályok szerint a szerződésből eredően a munkáltatónak a munkavállaló (közalkalmazott) irányába a tanulmányok folytatása alatt, a munkavállalónak (közalkalmazottnak) pedig annak befejezését követően áll fenn kötelezettsége. A felek által megkötött tanulmányi szerződés szerint a felperes vállalt kötelezettséget arra, hogy a tanulmányai befejezésétől számított 3 évi időtartamig az alperes vezetője által meghatározott végzettségének megfelelő beosztásban dolgozik. Ez a szerződési rendelkezés - a felperes állításával szemben - nem keletkeztetett jogosultságot a magasabb beosztás felajánlására és a kinevezés módosítására, csupán a tanulmányi szerződés fennállása alatt nyújtott munkáltatói támogatás ellentételezéseként, a felperes meghatározott ideig való közalkalmazotti jogviszonya fenntartásának kötelezettségét deklarálta. A munkáltató ilyen irányú kötelezettsége sem a felek által megkötött szerződésből, sem az Mt. vonatkozó rendelkezéseiből nem következett.

A fentiek alapján a felperes bizonyítási indítványát az eljáró bíróságok helytállóan utasították el, mert a felperes végzettségének megfelelő, betöltetlen munkakörök vizsgálata nem minősült a Pp. 163. § (1) bekezdése szerinti olyan bizonyítandó ténynek, amely a per eldöntéséhez szükséges.

A felperes alaptalanul hivatkozott a munkáltató diszkriminatív magatartására is. A 2003. évi CXXV. törvény (Esélytörvény) bizonyítási szabályai szerint ugyanis a jogsérelmet szenvedett félnek azt kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte és rendelkezett a törvényben meghatározott tulajdonsággal. (Esélytörvény 19. § ) Ennek megtörténte esetén a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy a valószínűsített körülmények nem állnak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében arra nem volt köteles.

A perben a felperes nem jelölt meg olyan, a közalkalmazotti jogviszonyával össze nem függő körülményt, amely miatt hátrányos megkülönböztetés érte. Önmagában az a körülmény, hogy a munkáltató a végzettség megszerzését követően nem ajánlott fel a felperes részére magasabb beosztást és nem sorolta őt magasabb fizetési osztályba, a hátrányos megkülönböztetés megsértésének megállapítására nem alkalmas.

(Kúria Mfv. II. 10.976/2011.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria a Tolna Megyei Bíróság 10.Mf.20.025/2011/5. számú jogerős ítélete ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t

A Kúria a Tolna Megyei Bíróság 10.Mf.20.025/2011/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000,- Ft (Tízezer forint) felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

I n d o k o l á s

Az alperessel közalkalmazotti jogviszonyban álló, a Sz-i Rendőrkapitányság állományában előadói beosztásban dolgozó felperes 1994-ben tanulmányokat kezdett a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola 3 éves időtartamú művelődésszervezői szakán. A peres felek 1995. december 7-én tanulmányi szerződést kötöttek az 1995. szeptembertől 1997. június 30-ig terjedő 4 félév tanulmányi időre.

A tanulmányi szerződésben az alperes vállalta, hogy a fenti időtartamban a felperes tandíját tanulmányi eredményétől függő mértékben megfizeti, a menetlevelek alapján útiköltséget, valamint a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítja, amelyre illetményt térít. A tanulmányi szerződés 2. pontjában a felperes arra vállalt kötelezettséget, hogy tanulmányi- és vizsgakötelezettségének legjobb tudása szerint eleget tesz, majd annak befejezésétől - a képesítést tanúsító oklevél megszerzésétől - számított 3 évi időtartamig az alperes vezetője által meghatározott végzettségének megfelelő beosztásban dolgozik.

A felperes 1997. július 8-án fejezte be tanulmányait, amelyet július 17-én közölt a munkáltatójával. Ezt követően több ízben - 1997, 1999, 2002, 2004. és 2010. évben - kérte a főelőadói munkakörbe helyezését,egyúttal F fizetési osztályba sorolását. Kérelmeit az alperes arra hivatkozással utasította el, hogy a közalkalmazottat a munkaköre szerinti fizetési osztályban előírt legmagasabb végzettség alapján kell besorolni, amely a felperes esetében az előadói munkakörhöz előírt, legfeljebb D fizetési osztály. Utalt arra, hogy az alperes nem rendelkezik olyan közalkalmazotti beosztással, amely művelődésszervező végzettségéhez kötött.

A felperes eljárást indított az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt, amely kérelmét elutasította rámutatva arra, hogy a felperessel kötött tanulmányi szerződésben sem a jelenlegi, sem a jogelőd munkáltató nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a felperest a megszerzett képzettségének megfelelő munkakörben fogja foglalkoztatni.