A Győri Ítélőtábla Pf.20286/2017/28. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 3. §, 50. §, 78. §, 84. §, 87. §, 123. §, 130. §, 152. §, 157. §, 247. §, 254. §] Bírók: Havasiné dr. Orbán Mária, Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig, Vass Mária

A Győri Ítélőtábla

Pf.V.20.286/2017/28/I.szám

A Győri Ítélőtábla dr.Veisz Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek az Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztálya által képviselt I.r. és a II.r. alperesek ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt a Székesfehérvári Törvényszék előtt folyamatba tett perében Székesfehérvárott, 2017.évi május hó 3.napján 27.P.20.709/2016/15.szám alatt hozott ítélet ellen a felperes részéről 16., 22. és 28.sorszám, az alperes részéről 18.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Megállapítja, hogy a felperes a fellebbezési eljárásban teljes mértékben pervesztes lett, a pártfogó ügyvédi díjat az állam viseli.

A feljegyzett fellebbezési illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A Székesfehérvári Törvényszék a fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes kereseti kérelmét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek 18.000 forint perköltséget.

Az irányadó tényállás szerint a 2004.évben indult alapperben a felperes a ... vel fennálló élettársi vagyonközösségből eredő igényeit érvényesítette az örökösökkel szemben (PKKB 30.P.85.025/2004., Fővárosi Bíróság 24.P.22.699/2005., egyesítve ehhez a P.21.542/2007., II.rendű alperes neve 1.Pf.21.866/2011.).

A közjegyző a 2002.november 4-én elhunyt ... hagyatékát a testvér, azaz a 2003. március 4-én elhalálozott ... hagyatékának adta át, amelynek végrendeleti örökösei, ... és ..., vagyis az alapper alperesei voltak.

A több éves pertartam alatt nagy részben pártfogó ügyvédi képviselettel eljáró felperes a többször módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy 1989.április 20-tól 2002.november 4-ig a ...vel élt élettársi kapcsolatban. Az ennek időtartama alatt közösen szerzett, de élettársa nevén nyilvántartott ... utcai ingatlan 9/10 tulajdoni hányadát megszerezte, és kérte tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését. Az alapperben előterjesztett kereseti kérelme kiterjedt a tulajdonába adni kért ingatlanrész után érvényesített elmaradt haszonra, ingóságok kiadására, élettársának vállalkozásában elvégzett munka ellenértékére, az élettársa érdi házára fordított költségek megtérítésére, és egyéb igényekre is.

Az ügyben az I.r. alperes által 24.P.22.699/2005/77.sorszám alatt hozott részítéletet a II.rendű alperes neve, azaz jelen per II.r. alperese 1.Pf.21.866/2011/14.számú részítéletével helybenhagyta.

A jogerős ítéletek kifejtették, hogy az élettársi vagyonközösségből eredő igények körében a részítélet meghozatalának feltételei fennálltak. Az alapper tárgyát képező ... utcai ingatlan tekintetében a felperes 12/100 részben szerzett tulajdonjogot. A felperes részítélettel érintett körben előterjesztett egyéb kereseti kérelmeit az eljárt bíróságok elutasították.

A jogerős ítéletek részletesen levezették a tulajdoni igény részbeni megalapozottságának indokait. Megállapították az élettársi kapcsolat fennálltának tényét, időtartamát, az élettársak közti szerzési arányt akként, hogy az élettársak a közös szerzéshez egymás közt egyenlő arányban járultak hozzá. Kitértek arra, hogy az elhunyt élettárs által korábban bérelt ingatlan megvásárlása során a tulajdonjog keletkezése a vétel időpontjára datálódik. A bérleti jog értékét a bérlő élettárs saját szerzési hozzájárulásaként kell számításba venni. A vételár részletekben való teljesítése tulajdonjogot a felperes javára nem eredményez.

A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.II.21.190/2012/19.számú részítéletével a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta.

Akként foglalt állást, hogy az eljárt bíróságok az indokolási kötelezettségüknek eleget tettek, a tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével megalapozottan állították fel, és hivatkoztak az érdemi döntés alapjául szolgáló jogszabályokra is.

A Kúria rámutatott, hogy az eljárt bíróságok nem sértették a kérelemhez kötöttség elvét. Ez utóbbi nem jelenti a fél által megjelölt jogcímhez való kötöttséget is, így nem értelmezhető a kereset bíróság általi megváltoztatásaként az, hogy a bíróság az élettársi közös vagyon megosztása iránti igénytől elkülöníthető, egyéb elszámolási igényeket miként minősíti.

Az eljárt bíróságok a felperes keresetét helyesen, annak tartalma szerint értékelték: a felperes keresete az ...vel való élettársi együttélésük során szerzett közös vagyon megosztására, illetőleg az ingatlan-nyilvántartáson kívül megszerzett tulajdonjoga bejegyzésének a tűrésére irányuló un.jogalakítási kereset volt.

A teljesítés követelésének lehetősége a megállapítási kereset előterjesztését akkor is kizárja, ha egyébként a kért megállapítás az ellenérdekű féllel szembeni jogok megóvása végett szükséges lenne.

A Kúria rámutatott, hogy a felek közti élettársi vagyonközösséget - a felperes érvelésével szemben - nem "az eljárt bíróságok szüntették meg", hanem az élettárs, azaz ... halála.

A felperes a jelen eljárásban előterjesztett kereseti kérelmében egyetemlegesen kérte kötelezni az alpereseket 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére, vagyoni kártérítésként pedig az élettársi közös szerzeményű, ... utcai lakás 88 %-os tulajdonjoga értékére, továbbá 4.800.000 forint elmaradt haszonra és 2.500.000 forint harmadik személynek járó használati díjra tartott igényt.

Arra hivatkozott, hogy az I-II.r. alperesek az előttük folyamatban volt alapeljárásban megsértették a Pp.2.§. /1/ bekezdése szerinti tisztességes eljárás elvét azzal, hogy a felperes elhunyt élettársa nevén lévő ingatlanokat annak hagyatékaként kezelték, noha azokat az élettársak közösen szerezték. Állította, hogy a pert pusztán élettársi vagyonközösség megállapítása iránt indította.

Az I-II.r. alperesek megsértették a felperes tisztességes eljárás lefolytatásához való jogát azzal is, hogy a kereseti kérelmét megváltoztatták, és nem tájékoztatták arról, hogy nem élettársi per tárgyalása, hanem hagyatéki per folyik, amelyben a felperes követelését hagyatéki hitelezői igényként bírálják el. Az alperesek a megállapítási, jogalakítási és marasztalási keresetet összevonták, és annak ellenére, hogy a felperes megállapítási keresetet terjesztett elő, a jogerős részítélet jogalakítási kereset elbírálásának eredményét tükrözi.

Az alperesek nem vették figyelembe a Pp.50.§. /1/ bekezdésében írtakat, és nem vizsgálták az alapperben eljáró felek jog- és cselekvőképességét. Az alapperben I-II.r. alperesek perben sem állhattak volna.

Az alapperben eljáró bíróságok kirívó jogszabálysértéssel állapították meg, hogy az élettársi közös szerzeményű lakás az elhunyt élettárs 88 %-os különvagyona.

A Pp. 2. §. /1/ bekezdését és az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6.pontját is megsértették.