3364/2012. (XII. 5.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.IV.21.459/ 2011/3. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó alkotmányjogi panasza 2012. május 23-án érkezett az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló pertörténet szerint az indítványozó mint felperes személyiségi joga megsértése miatt terjesztett elő keresetet a Fővárosi Bíróság előtt 2008-ban.
[3] A másodfokú bíróság által hozott - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó - jogerős ítélet szerint I. és II. rendű alperesek megsértették a felperes jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait és ezért a bíróság eltiltotta az alpereseket a további jogsértéstől, kötelezte őket, hogy közleményben fejezzék ki sajnálkozásukat a felperesnek, továbbá nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kötelezte az alpereseket. Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasította, így a jogalap tekintetében a felperes közel egyenlő arányban lett pernyertes, a nem vagyoni kártérítési igény tekintetében ugyanakkor az alperesek minősültek nagyobb arányban pernyertesnek.
[4] A jelen alkotmányjogi panasszal támadott, a Kúria felülvizsgálati eljárásában hozott ítélete a jogerős másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, továbbá a felperes keresetét a II. rendű alperessel szemben teljes egészében elutasította.
[5] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéken, kérve a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott, Pfv.IV.21.459/2011/3. számú ítéletének felülvizsgálatát és megsemmisítését.
[6] Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott ítélete sérti az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében biztosított jó hírnév tiszteletben tartásához való alapjogát.
[7] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket.
[8] 2.1. Az indítványozó az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésére hivatkozik, azonban nem ad elő olyan érvelést, amely megindokolná a felülvizsgálati eljárásban hozott bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. Egy ehhez hasonló, személyiségi jogi perben szükségképpen kerül szembe egymással az egyik peres fél jóhírnév védelméhez való joga és az ellenérdekű fél szabad véleménynyilvánításhoz való joga, és a bírói ítélet meghozatala után az egyik jog szükségképpen dominálni fog a másik joghoz képest. Azonban ezen jogok szembenállása és a jogvita eldöntése önmagában nem eredményez Alaptörvénnyel összefüggésbe hozható helyzetet. Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésében már kifejtette, hogy az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére van jogköre, a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének, és a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára azonban már nem rendelkezik hatáskörrel (3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, [ABK 2012, 498].).
[9] 2.2. Az alkotmányjogi panasz nem tartalmaz alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az indítvány kizárólag magánjogi jellegű, az alkotmánybírósági eljárást megelőző bírósági peres eljárásban már eldöntött jogvita ismételt eldöntésére irányul.
[10] A fentiek tekintetében az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem befogadható, mert nem felel meg az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott, az Abtv. 29. §-ában foglalt tartalmi követelményeknek.
[11] Az alkotmányjogi panasz elbírálása során az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. §-a és az Ügyrend 5. § (1)-(2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság tanácsa járt el. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (3) bekezdése alapján a befogadás visszautasítása esetén tanácsban eljárva rövidített indokolással ellátott végzést hoz. [12] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva az Abtv. 29. §-a és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Budapest, 2012. november 26.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2975/2012.