A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.92048/2012/7. számú határozata telki szolgalom tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 163. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 166. §, 168. §, 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2. §, 54. §] Bíró: Vass Helga

Kapcsolódó határozatok:

Kúria P.92048/2012., *Pesti Központi Kerületi Bíróság P.92048/2012/7.*, Fővárosi Törvényszék Pf.635062/2013/4., Kúria Pfv.20065/2014/8. (BH+ 2015.4.155), 3086/2023. (II. 16.) AB végzés

***********

Pesti Központi Kerületi Bíróság

23.P.92.048/2012/7.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

Peszlen Ügyvédi Iroda , címe., ügyintéző dr. Peszlen Zoltán által képviselt I.rendű felperes neve I.r., II.rendű felperes neve II.r., III.rendű felperes neve III.r. (mindhárman I.rendű felperes címe. szám alatti lakosok) felpereseknek

dr. Jakab János ügyvéd , címe által képviselt alperes neve címe alperes ellen

telki szolgalom iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság az alperesnek a perbeli ingatlan címe helyrajzi számú, természetben a perbeli ingatlan címe felperesek tulajdonában álló perbeli ingatlan címe helyrajzi számú ingatlana előtti, az ítélet mellékletét képező 6/F/1. szám alatti és a cégnév Kft. 536/2011 munkaszámmal jelzett változási vázrajzon I. jelű, 8 négyzetméter területre szennyvíz-elvezetési szolgalmat alapít a perbeli ingatlan címe helyrajzi számú ingatlan mindenkori tulajdonosa, illetve birtokosa javára.

A bíróság a jogerős ítélet és vázrajz megküldésével megkeresi a Földhivatalt, hogy a perbeli ingatlan címe helyrajzi számú ingatlan területére jegyezze fel az ítélet mellékletét képező változási vázrajzon I. szám alatt megjelölt, 8 négyzetméter területre a szennyvíz-elvezetési szolgalmi jogot.

Egyebekben a bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

A felek a költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet jelen bíróságnál kell írásban benyújtani 3 példányban, a Fővárosi Törvényszékhez címezve.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

I N D O K O L Á S

A perbeli ingatlan címe helyrajzi számú, természetben I.rendű felperes címe. szám alatti ingatlannak 1996. évben lett 1/2-1/2 arányban tulajdonosa ingatlan tulajdonosa ingatlan egy üres építési telek volt, amelyet rossz állapotú - beton alapzatban lévő vasoszlopok közé feszített dróthuzal - kerítés határolt el az utca felől. A telek keskeny volta miatt a tulajdonosok elképzelése az volt, hogy megkeresik az utcafronti telek tulajdonosát, hogy engedélyezze a telekhatárhoz képest 1,7 méteres sáv lekerítését. ingatlan tualjdonos neve tárgyalásokat folytatott a telek előtti, ingatlan címe hrsz-ú ingatlan akkori tulajdonosával cégnév és szóbeli megállapodás alapján a régi kerítés elé, a jelenlegi kerítés nyomvonalán, a más tulajdonában álló területre új kerítést épített, amely szerkezetét tekintve betonba ágyazott vasoszlopok között kifeszített drótfonat volt. Az új kerítés a telekkel baloldalon szomszédos ingatlan előtti kerítéshez képest nem lógott ki, a jobboldali szomszédos telek kerítéséhez képest kijjebb került. A tulajdonosok az elkerített terület későbbi megvásárlását tervezték. A perbeli ingatlan abban az időben nem volt közművesített. A terület önkormányzati fejlesztés alatt állt. A fenti tulajdonosok a lekerített területet végül nem vásárolták meg és a telket 2002. éveben eladták. Ekkor szerzett a II-III.r. felperes 1/4-1/4 arányú tulajdonjogot. Amikor a telek eladásra került, az eladók tájékoztatták a vevőket, hogy hol helyezkedett el az eredeti (régi) kerítés és az új kerítés elhelyezése a cég név. területére történt.

A telekre a építéshatóság. kerületi építési hatóság jogerős építési engedélye alapján kétlakásos családi ház épült. Az utcában a közcsatorna gerincvezetéke és az ingatlan között egy 1000 mm-es vízvezeték cső, továbbá a csatornavezeték mélységi helyzete (-2,4 méter), valamint a teleknek az utcafronthoz viszonyított jelentős lejtése miatt az ikerház szennyvízelvezetése olyan módon lett megoldva, hogy a szennyvíz-vezetékek a telekhatáron kívül, de a már meglévő kerítésen belül egy átemelő aknába kerültek és egy szivattyú emeli át a szennyvizet a közcsatornába. Az akna és a szivattyú biztosítja az épület szennyvízhálózathoz való csatlakozását. A cégnév 2004. március 18-án a házi szennyvízhálózat használatbavételéhez hozzájárult.

perbeli ingatlan helye szerinti építéshatóság neve 2007. február 9-én határozat száma. számú határozatával mindkét lakásra végleges jelleggel használatbavételi engedélyt adott.

Az I.r. felperes adásvétel címén 2010. évben szerezte meg az ingatlan 2/4 tulajdoni hányadát, így lettek a felperesek a perbeli házas ingatlan közös tulajdonosai.

A ingatlan címe hrsz.-ú ingatlan "kivett közpark, egyéb épület" besorolású ingatlan, amelynek 2006. évtől 9.935/10.268-ad arányú, majd 2008 év óta 1/1 arányú tulajdonosa az alperes.

A felperesek keresetükben kérték, hogy a bíróság a építéshatóság. kerület perbeli ingatlan címe javára a ingatlan címe hrsz.-ú ingatlan terhére alapítson telki szolgalmi jogot, és rendelje el a telki szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését és az alperest marasztalja a perköltségben. Keresetük jogszabályi alapjául elsősorban a Ptk. 166. § (1)-(2) bekezdését, másodsorban a Ptk. 168. § (2) bekezdését jelölték meg.

A felperesek állítása szerint a telki szolgalom alapításának célja ingatlanuk árvíz elleni védelmének biztosítása, valamint csatornaátemelő létesítése. A szolgalom terjedelme az alperes tulajdonát képező ingatlan címe helyrajzi számú ingatlannak a felperesek tulajdonában álló ingatlan cím helyrajzi számú terület határvonalától a ingatlan címe helyrajzi számú terület felé 38,83 méter hosszúságban 1,96 méter, illetve 1,83 méter szélességben határolt terület használatának átengedése.

Állításuk szerint gravitációs bekötés az utcai csatornavezeték és vízvezeték elhelyezkedése miatt a közcsatornába nem volt megoldható, szükséges volt a telek határvonalán túl akna és átemelő szivattyú kiépítése, ami azonban a kerítésen belül helyezkedik el. Ez biztosítja az ingatlan lakáscélú használatát.