275/E/1990. AB határozat
a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. tv. 19. §-a vonatkozásában mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fierer Kelemen László budapesti lakosnak a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. tv. 19. §-a vonatkozásában mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványa alapján az Alkotmánybíróság meghozta az alábbi
határozatot.
Az 1989. évi XLV. tv. 19. §-a megalkotása során nem valósult meg mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés. Az Alkotmánybíróság a kérelmet elutasítja,
INDOKOLÁS
indítványozó több évtizede speciális kaktusztermelő; a saját maga által kidolgozott és szabadalmaztatott technológiákkal egyedi kaktuszfajtákat szaporít. Tevékenységére vonatkozó szakértői vélemény alapján bevételéből 95%-os a ráfordítási hányad, amelyből 50-55% nem bizonylatolható kézimunka-ráfordítás.
Kaktuszkertészetének e speciális jellegét nem ismerték el az 1987. december 31-ig hatályban volt általános jövedelemadó-szabályok sem, de a Pénzügyminisztérium több alkalommal jelentős adókedvezményben részesítette.
Az 1989. évi XLV. tv. 19. §-a lehetővé teszi, hogy ha az indítványozó egyéni vállalkozóként számolja el költségeit, a saját találmányai hasznosításából származó jövedelem 50%-kal csökkenthető, s az adót ez után kell megfizetni.
Fíerer Kelemen László azonban sérelmezte, hogy a kifogásolt jogszabályhely nem rendelkezik az átlagos vállalkozásoktól jelentős mértékben eltérő, döntően kutatásos fejlesztésigényes tevékenységekről, amelyek esetében a bevételek jövedelem-tartalma figyelembe veszi a termékfejlesztés által megkívánt, az átlagosnál lényegesen nagyobb szellemi- és kézimunka ráfordításokat.
Indítványozó - a fentiekre hivatkozva - az 1989. évi XLV. tv. 19. §-a vonatkozásában a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását, kérte. Azt is sérelmezte, hogy tevékenységét a Statisztikai Hivatal által összeállított Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzéke (METJ 92-44-11) a virág- és dísznövénytermesztés kategóriájába sorolja. Kérte annak megállapítását, hogy a hivatkozott törvényi megoldás sérti az Alkotmányban rögzített versenysemlegesség elvét (9. § (2) bekezdés), mivel az általa gyakorolt speciális kaktusztermesztés után nem élvezheti a vállalkozói nyereségadóról szóló 1988. évi IX. tv. 9. melléklete, valamint az ezt módosító 1989. évi XLlV. tv. 6. melléklete alapján igénybe vehető adókedvezményeket.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv. 49. §-a lehetőséget biztosít a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására, ha "a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő".
Az Országgyűlés törvényt alkotott a személyi jövedelemadóról, s ugyancsak törvényben rendelkezett a vállalkozói nyereségadóról. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az a tény, hogy a jogalkotó az indítványozó által folytatott, az általános növénytermesztői tevékenységtől - a ráfordítás jellegében és arányaiban - eltérő vállalkozás utáni adófizetésre nem állapított meg külön szabályokat, semmiképpen nem tekinthető az 1989. évi XXXII. tv. 49. § értelmében jogalkotói feladat elmulasztásának. Az adott esetben ugyanis nem a jogalkotás elmulasztásáról, hanem az indítványozóra kedvezőtlen szabályozásról van szó, amely alkotmányellenességet nem idéz elő.
Az Alkotmánybíróság határozata természetesen nem jelenti akadályát annak, hogy az indítványozó a versenysemlegesség általa felfogott elvének megfelelő javaslatokkal forduljon a törvény előkészítésére hivatott szervekhez.
Budapest, 1990. március 27.
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Solt Pál s. k.,
alkotmánybíró