A Fővárosi Törvényszék P.26636/2010/19. számú határozata öröklési szerződés érvényességének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 81. §, 123. §, 130. §, 157. §, 213. §, 215. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 85. §, 205. §, 207. §, 217. §, 629. §, 655. §, 656. §, 658. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 113. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Kun Gabriella

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.26636/2010/19.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20489/2013/3., Kúria Pfv.20643/2014/4. (BH 2015.1.7)

***********

Fővárosi Törvényszék

...P..../2010/19.

A Fővárosi Törvényszék

Dr. Garamvölgyi László ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

Dr. Horváth Tamás Vilmos ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

öröklési szerződés érvényességének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság a viszontkeresetet elutasítja.

A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 447.000,- (Négyszáznegyvenhétezer) Ft kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül - leletezés terhével - rójon le 90.000,- (Kilencvenezer) Ft viszontkereseti illetéket.

A peres felek költségeiket maguk kötelesek viselni.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához, mint másodfokú bírósághoz címezve kell írásban 3 példányban előterjeszteni vagy jegyzőkönyvbe mondani.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Ezen fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul; a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, de bármelyik fél kérelmére tárgyalást tart.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s

Felperes néhai 1-es személy örökhagyó nevelt gyermeke, míg alperes az örökhagyó első házasságából született, törvényes öröklésre jogosult vér szerinti gyermek. Az örökhagyó és az alperes közötti kapcsolat 2002-2003-ig harmonikus volt, 2003. Karácsonyán azonban összevesztek, kapcsolatuk megszakadt. Alperes hiába próbálta édesapjával rendezni, megújítani a kapcsolatot, azt az örökhagyó visszautasította.

2004. november 12-én az örökhagyó és a felperes öröklési szerződést kötött, valamint az örökhagyó a felperes javára szóló végrendeletet tett. Az öröklési szerződés három különálló lapból áll, az a szerződést három oldalon tartalmazza. A szerződő felek, az ügyleti tanúk és az okirat-szerkesztő ügyvéd aláírásával ellátta valamennyi lapot, és megtörtént az ügyvédi ellenjegyzés is. A keltezés helye és ideje szintén szerepel minden lapon. A szerződés első oldalának sorszámozása hiányzik, a második és harmadik lap és egyben oldal megfelelő sorszámát megjelölték.

Az öröklési szerződés 3. pontjában az örökhagyó akként rendelkezett, hogy a 2. pontban körülírt, azaz a helység szám helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben a ingatlan címe szám alatti ingatlan ½ hányadára vonatkozó tulajdonjogát, továbbá minden egyéb vagyonát, legyen az ingó, ingatlan, készpénz vagy bármi egyéb - a szerződés aláírásával egyidőben a felperes által részére kifizetendő 2.000.000,- Ft, továbbá legkésőbb 2005. február 15. napjáig kifizetendő további 3.000.000,- Ft, majd ezt követően 2005. márciusától kezdődően, minden hónap 10. napjáig előre esedékesen megfizetendő havi 50.000,- Ft életjáradék ellenében - kizárólagos jelleggel a felperes örökölje, mint szerződéses örököse.

Az öröklési szerződés második oldalán akként rendelkezett az örökhagyó, hogy valamennyi hagyatéka vonatkozásában - feltéve, hogy őt túléli - házastársa, 2-es személy holtig tartó haszonélvezeti jogot örököljön. Az örökhagyó a szerződéses örökös terhére meghagyta, hogy a hagyatékban fellelhető valamennyi kéziratát, partitúráját és zenei tárgyú könyvét, legkésőbb a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül, minden tehertől mentesen, ellenszolgáltatás nélkül adja ki 3-as személy karmester barátja részére.

Az örökhagyó a szerződés 5. pontjában elismerte a 2.000.000,- Ft átvételét, és a 6. pontban hozzájárult, hogy a tulajdonát képező ½ arányú illetőségre az öröklési jog biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba.

A szerződő felek emellett megállapodtak abban, hogy az örökhagyó a helység ingatlan tulajdonjoga kivételével élete során minden egyéb további vagyontárgyával valamint az általa élvezett nyugdíjjal és esetleges egyéb jövedelmével a jövőben szabad belátása szerint jogosult rendelkezni, és a hagyaték tárgyát csak és kizárólag az a vagyontárgy, vagy örökhagyót megillető esetleges követelés fogja képezni, ami az örökhagyó halálakor annak tulajdonát képezte, vagy őt illette.

Az ugyanezen a napon készült végrendeletben az örökhagyó akként rendelkezett, hogy halála esetére bárhol fellelhető összes vagyonát, legyen az ingó, ingatlan (ezen belül a helység ingatlan ½ arányú tulajdonjoga), készpénz, takarékbetét, bármi egyéb, továbbá vagyoni értékű jogait kizárólagos jelleggel, teljes egészében a felperes örökölje, azzal, hogy a hagyatéka vonatkozásában házastársa holtig tartó haszonélvezeti jogot örököljön.

A felperes édesanyja, azaz az örökhagyó házastársa 2005. január 2-án, az örökhagyó 2007. március 7-én hunyt el. Az alperes a hagyatéki eljárásban kijelentette, hogy az örökhagyó és a felperes között létrejött öröklési szerződést érvénytelennek tekinti, míg az örökhagyó végrendeletét a hagyaték átadásának alapjául elfogadja és kötelesrész iránti igényt érvényesít a végrendeleti örökössel szemben. Dr. Józsa Krisztina Marianna közjegyző a 2007. július 16. napján kelt .../2007/8. sorszámú végzésével az örökhagyó hagyatékát ideiglenes hatállyal, szerződéses öröklés jogcímén a felperesnek adta át. A közjegyző egyben felhívta az alperes figyelmét, hogy a végzéssel figyelmen kívül hagyott igényét 30 napon belül perrel érvényesítheti.