A Debreceni Ítélőtábla Pf.20697/2007/7. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 59. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 217. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 84. §, 348. §, 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.) 31. §, 7/2002. (III. 30.) IM rendelet (Üdr.) 5. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Szilágyiné dr. Karsai Andrea, Urhegyi Béla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.697/2007/7. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a pártfogó ügyvéd neve, címe által képviselt felperes neve, címe felperesnek - a Miskolci 2. számú Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Hlavács Imre ügyvéd, 3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 11.) által képviselt alperes neve, címe alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 11.P.20.543/2007/5. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről 9. sorszám alatt előterjesztett és Pf. 2. sorszám alatt indokolt fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperes által fizetendő perköltség összegét 30 000 (Harmincezer) forintra leszállítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 5 000 (Ötezer) forint másodfokú perköltséget.

A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját 4 800 (Négyezer-nyolcszáz) forintban állapítja meg, melyet az állam visel.

Megkeresi az ítélőtábla a Debreceni Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy a párfogó ügyvéd (címe) részére 4 800 (Négyezer-nyolcszáz) forint pártfogó ügyvédi díjat utaljon ki.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A felperes a M. Városi Bíróság előtt ügyszám1 szám alatt polgári peres eljárást kezdeményezett a gazdasági társaság alperes ellen orvosi iratok kiadása iránt. Az ügy előadó bírája a jelen per alperese.

A felperes eredeti kereseti kérelmében a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján annak megállapítását kérte, hogy az alperes, mint bíró személyhez fűződő jogaiban megsértette, amikor a M. Városi Bíróság előtt folyamatban lévő ügyszám1 számú ügyben a 2006. május 10-én tartott tárgyaláson tételesen felsorolta, hogy milyen peres eljárásai voltak és vannak folyamatban, felsorolta milyen kezeléseket és műtéteket végeztek rajta korábban, illetve mely szakértői intézetek készítettek korábban szakértői véleményt. Ezzel a titoktartáshoz való jogát sértette meg.

A tárgyaláson sértő, megalázó stílusban kiabált vele, becsmérlő megjegyzéseket tett rá, megvádolta azzal, hogy a költségmentesség miatt pereskedik, ezért az alaptalan vádaskodás tényét is kérte megállapítani, valamint, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. A Ptk. 84. § (1) bekezdés b) pontja alapján kérte az alperest a jogsértés abbahagyására kötelezni.

A korábban eljáró elsőfokú bíróság felhívta a felperest - keresete összetett tartalma miatt -, hogy az alperes munkáltatóját kívánja-e perbe vonni. A felhívásra a felperes II. r. alperesként a B. Megyei Bíróságot perbe vonta.

A Debreceni Ítélőtábla ügyszám2/2. számú végzésével a per tárgyalására a J. Megyei Bíróságot jelölte ki. A kijelölő végzés indokolása tartalmazza, hogy a Ptk. 348. § (1) bekezdése a 84. § alapján indított perekben csak akkor alkalmazandó, ha a felperes az (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva kártérítést is kért.

A felperes II. r. alperessel szemben keresetétől elállt, az elsőfokú bíróság a pert a felperes és II. r. alperes vonatkozásában megszüntette.

A ügyszám3/11. sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyvben a felperes kereseti kérelmét akként pontosította, hogy személyhez fűződő jogát az alperes azzal sértette meg, hogy a tárgyaláson ismertette a felperes orvosi kezelésére vonatkozó adatokat, ezzel a felperes egészségügyi titoknak minősülő adatait nyilvánosságra hozta, továbbá sértő hangon beszélt vele, ezért a jogsértés tényének a megállapítását, valamint I. r. alperesnek a további jogsértéstől való eltiltását kérte.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Előadta, hogy a lajstrom adatai alapján hivatalból több folyamatban lévő eljárásról értesült, ezért fel kellett tennie azt a kérdést, hogy az eljárások mire vonatkozóan vannak folyamatban, hiszen az egyes ügyek között személyi és tárgybeli összefüggések lehetnek, mely esetben a perek egyesítéséről kell intézkedni. Kiemelte, hogy a felperes maga indítványozta azt, hogy olyan szakértő kirendelését kéri majd ebben a perben, amely a korábbi ügyekben kirendelésre nem került. Indítványa az esetben teljesíthető, ha a bíróság tudomással bír arról, hogy az egyéb folyamatban lévő ügyekben mely szakértők kerültek kirendelésre.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és arra kötelezte, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 50 000 forint + ÁFA perköltséget. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját 7 500 forintban állapította meg, melyet az állam visel. Határozatának indokolása szerint elsődlegesen a felperesnek az alperessel szembeni kereshetőségi jogát, az alperes legitimációját vizsgálta. Álláspontja az volt, hogy a felperes a polgári perben eljáró bíró alperessel szemben a Ptk. 84. §-ára alapított igényt nem érvényesíthet, a bírói ítélkező tevékenységével összefüggő sérelem miatt érdemben is vizsgálandó személyiségi jogi igény csak a jogi személy bírósággal szemben terjeszthető elő. Az Alkotmány, a Bjt., a Bszi. jogszabályi rendelkezéseiből arra a következtetésre jutott, hogy a bíró ítélkező tevékenysége során nem a saját, hanem a bíróság nevében jár el. A bíró peres (nemperes) ügy intézésén kívül bírói minőségében peres féllel semmilyen kapcsolatba nem kerülhet. A bíróság nevében eljáró bíró peres eljárásban tanúsított bármilyen magatartásáért és cselekményéért az a bíróság felel, amelyiknek a nevében eljárt.

Kifejtette, hogy ezt a jogszabályi értelmezést támasztja alá a Bírósági Határozatok 2007. évi 4. számában közzétett Emlékeztető a civilisztikai kollégiumvezetők országos tanácskozásáról. Ennek tartalma szerint a bíró ítélkező tevékenységével összefüggő sérelem miatt érdemben is vizsgálandó személyiségi jogi igény csak a jogi személy bírósággal szemben érvényesíthető. Ez a szakmai egyetértés tükröződött a Debreceni Ítélőtábla ügyszám4/3. számú ítéletében, mely helybenhagyta az elsőfokú bíróságnak azt az ítéletét, amely a jogi személy bírósággal szemben a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján érvényesített igényt, mint alaptalant, érdemben utasította el.