BH 1995.5.280 I. A Ptk. hatálybalépése előtt kötött öröklési szerződésre a korábbi jogot kell alkalmazni [Ptké. 94. §].

II. Az öröklési szerződések hatósági jóváhagyásának bevezetésével előírt bemutatási kötelezettség elmulasztásához jogkövetkezmények nem fűződnek [7/1967. (II. 26.) Korm. r. 7-8. §-ok].

III. Az örökösök által egyező akarattal "félretett" öröklési szerződés hatályát utóbb az egyik örökös jogutóda nem "állíthatja vissza" [Ptk. 653. §, PK 85. sz., PK 92. sz.].*

IV. Az ági öröklés feltétele, hogy a vagyontárgy ingyenesen háruljon az örökhagyóra [Ptk. 611. §].

A jogerős ítélet megállapította, hogy az 1988. augusztus 2-án elhunyt K. J.-né örökhagyó 1985. március 28-án kelt írásbeli magánvégrendelete érvénytelen. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a végrendelet - amelyben az örökhagyó házastársát: az alperest nevezte meg örököséül - nem felel meg a Ptk. 629. §-ának (1) bekezdésében írt érvényességi kellékeknek, ezért érvénytelen. (Ez az ítéleti rendelkezés elsőfokon jogerőre emelkedett.) A további kereseti kérelem: a hagyatékhoz tartozó ingatlanok tekintetében a felperesnek, az örökhagyó testvérének ági öröklésre alapított igénye azonban nem megalapozott.

Az örökhagyó ugyanis az ingatlanokat annak a közokiratban foglalt öröklési szerződésnek az alapján szerezte meg, amelyet 1958. december 28-án a felperessel együtt kötött meg a szülőkkel. A szülők az öröklési szerződésben részletezett módon az ingatlanok örököseiül gyermekeiket nevezték meg, és a szerződéskötés időpontjától azok használatát is átengedték nekik, ennek fejében viszont a felperes és az örökhagyó kötelezettséget vállaltak a szülők tartására és gondozására. A szülők a szerződésben kikötötték azt is, hogy ha az örökösök vállalt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, vagy hálátlan magatartást tanúsítanak, jogosultak az ingatlanok visszaadását és az öröklési szerződés felbontását követelni. E rendelkezésekből kitűnően az öröklési szerződés visszterhes volt, ezért az ági öröklés feltételei nem állnak fenn.

A jogerős ítélet megállapította továbbá, hogy az öröklési szerződésre - minthogy a Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett - az 1960. évi 11. tvr. (Ptké. I.) 94. §-a szerint a korábbi jogot kell alkalmazni; a korábbi jog szerint pedig az öröklési szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyásra nem volt szükség. A Ptk.-t módosító 1967. évi 2. tvr. végrehajtása tárgyában megjelent 7/1967. (II. 26.) Korm. rendelet - amely a tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződések hatósági jóváhagyását szabályozta - 7. §-ának (2) bekezdésében a Ptk. hatálybalépése előtt kötött visszterhes öröklési szerződések tekintetében is előírta, hogy azokat hat hónapon belül jóváhagyás végett be kell mutatni az illetékes szakigazgatási szervnek. Bár ez az adott öröklési szerződés esetében nem történt meg, a szerződés ezáltal nem vált érvénytelenné. A kormányrendelet ugyanis a hat hónapos határidő elmulasztásához jogkövetkezményt nem fűzött. Minthogy ehhez képest a határidő elmulasztása jogvesztéssel nem járt, az ítélkezési gyakorlat szerint nem volt akadálya annak, hogy a szerződő felek az öröklési szerződés jóváhagyását utólagosan kérjék. Az 1990. évi XXII. tv. 5. §-ának b) pontja viszont 1990. március 5-től hatályon kívül helyezte az 1967. évi 2. tvr.-t, a jogvita elbírálása időpontjában tehát az öröklési szerződés hatósági jóváhagyására már nincs szükség. "Nyilvánvalóan nem kerülhet az örökös hátrányosabb helyzetbe amiatt, hogy a jóváhagyás intézményét a jogszabály eltörölte, mintha az változatlanul fennállna, és utólag benyújthatná a szerződést jóváhagyás végett.... Mivel az öröklési szerződés megkötésekor sem volt, és jelenleg sincs hatósági jóváhagyásra szükség, az 1967. március 1.- 1990. március 5. közötti időszakra vonatkozó jogszabályt pedig hatályon kívül helyezték, az 1958. december 28-án kelt öröklési szerződés érvényesnek tekintendő".

A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Kérelmében törvénysértésre és megalapozatlanságra hivatkozva az ítéletek hatályon kívül helyezését és keresete szerinti döntést kér. Arra hivatkozott, hogy mind a Ptk. 611. §-a (1) bekezdésének helyes értelmezése, mind a korábbi jog szerint öröklés esetében - ide értve az öröklési szerződés alapján történő öröklést - az ingyenes háramlás nem feltétele az ági öröklésnek, tehát a szülőktől örökölt ingatlanok mindenképpen ági öröklés alá esnek. De tagadta, hogy az öröklési szerződésben a szülők az öröklés feltételéül kötötték volna ki a tartást és gondozást, arra valójában az ingatlanok használatának átengedése fejében tartottak igényt. A Ptk. hatálybalépése előtt öröklési szerződés ellenszolgáltatás kikötése nélkül is érvényesen köthető volt, a szerződés tehát a korábbi jognak megfelelt. Viszont a 7/1967. (II. 26.) Korm. rendelet szerint az utólagos jóváhagyásra a perbeni esetben is szükség volt, amit a szerződő felek elmulasztottak megszerezni. Éppen ezért a szülők 1978. március 31-én, illetőleg 1983. március 26-án bekövetkezett halála után indult hagyatéki eljárásokban az öröklésre nem az öröklési szerződés, hanem az abba foglalt végrendeletek alapján tartottak igényt, és e jogcímen történt meg a hagyaték átadása is. A szülőktől végrendelet alapján megörökölt vagyontárgyakban pedig ági öröklésnek van helye. Állította továbbá, hogy az örökhagyó és az alperes tartási szolgáltatásokat nem teljesítettek a szülőknek, e vonatkozásban azonban az eljárt bíróságok bizonyítást nem folytattak le; a jogerős ítéletnek az a megállapítása tehát, hogy az örökhagyó az ingatlanokat visszterhesen szerezte, megalapozatlan. Végül új tényként hivatkozott arra, hogy az örökhagyó hagyatékához tartozó ingatlanok között volt olyan mezőgazdasági művelési ágú ingatlan is, amit az örökhagyó ingyenes öröklési szerződéssel apai nagyanyjától örökölt.

Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.