31992L0104[1]

A TANÁCS 92/104/EGK IRÁNYELVE (1992. december 3.) az ásványi nyersanyagok külszíni és felszín alatti kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről (tizenkettedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)

A TANÁCS 92/104/EGK IRÁNYELVE

(1992. december 3.)

az ásványi nyersanyagok külszíni és felszín alatti kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről (tizenkettedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 118a. cikkére,

tekintettel a Bizottságnak a Kőszénbányák és Egyéb Nyersanyagkitermelő Iparágak Biztonsági és Egészségügyi Állandó Bizottságával folytatott konzultációt követően kidolgozott javaslatára ( 1 ),

az Európai Parlamenttel együttműködve ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a Szerződés 118a. cikke előírja, hogy a Tanács irányelvek útján minimumkövetelményeket fogadjon el azért, hogy különösen a munkakörnyezet tekintetében, javításokat ösztönözzön a munkavállalók munkahelyi biztonsága és egészsége védelmének magasabb szintű biztosítása érdekében;

mivel az említett cikk értelmében ezekben az irányelvekben kerülni kell olyan közigazgatási, pénzügyi és jogi korlátozások előírását, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését;

mivel a munkavállalók munkahelyi biztonságának, higiéniájának és egészségvédelmének javítása olyan cél, amelyet nem szabad tisztán gazdasági megfontolásoknak alárendelni;

mivel a munkahelyek biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló, 1989. november 30-i 89/654/EGK tanácsi irányelv (első egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) ( 4 ) nem vonatkozik a nyersanyagkitermelő iparágakra;

mivel a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének biztosításához elengedhetetlen azoknak a minimumkövetelményeknek a betartása, amelyek célja a külszíni és felszín alatti nyersanyagkitermelő iparágakban a biztonság és egészségvédelem magasabb szintjének biztosítása;

mivel a külszíni és felszín alatti nyersanyagkitermelő iparágak olyan tevékenységi kört képeznek, amelyben a munkavállalók különösen nagy veszélynek vannak kitéve;

mivel ez az irányelv egyedi irányelv a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) 16. cikkének (1) bekezdése értelmében; mivel ezért az említett irányelv rendelkezései teljes egészében alkalmazandók a külszíni és felszín alatti nyersanyagkitermelő iparágakra az ebben az irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül;

mivel a külszíni és felszín alatti nyersanyagkitermelő iparágak kisegítő felszíni létesítményei, amelyek az ezen irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében a külszíni és felszín alatti nyersanyagkitermelő iparágak működéséhez nem elengedhetetlenek, a 89/654/EGK irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak;

mivel a Tanács 1992. november 3-án elfogadta az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről szóló 92/91/EGK irányelvet (tizenegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) ( 6 );

mivel ez az irányelv gyakorlati hozzájárulást jelent a belső piac szociális dimenziójának megvalósításához,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez az irányelv, amely a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a tizenkettedik egyedi irányelv, megállapítja a 2. cikk a) pontjában meghatározott külszíni és felszín alatti nyersanyagkitermelő iparágakban dolgozó munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének minimumkövetelményeit.

(2) A 89/391/EGK irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók az (1) bekezdésben meghatározott területre, az ezen irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

a) a külszíni és felszín alatti nyersanyagkitermelő iparág valamennyi olyan iparág, amely:

- ásványkincseknek a szó szoros értelmében vett külszíni, illetve felszín alatti kitermelését végzi, illetve

- előkészítő munkálatokat végez az ilyen kitermelés szándékával, illetve

- a kitermelt anyagok értékesítésre történő előkészítését végzi, nem ideértve a kitermelt anyagok feldolgozását,

kivéve a 92/91/EGK irányelv 2. cikkének a) pontjában meghatározott, ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakat;

b) munkahely a munkaállomásoknak helyet adó, a külszíni, illetve felszín alatti nyersanyagkitermelő iparágak közvetlen- és segédtevékenységeivel, illetve berendezéseivel kapcsolatos teljes terület, beleértve meddőhányókat és más lerakóhelyeket, adott esetben a munkavállalók szállását is, amely területre a munkavállalóknak munkájukkal összefüggésben bejárásuk van.

II. SZAKASZ

A MUNKÁLTATÓK KÖTELEZETTSÉGEI

3. cikk

Általános kötelezettségek

(1) A munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének érdekében a munkáltató köteles megtenni a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy:

a) a munkahelyek megtervezése, építése, felszerelése, üzembe helyezése, működtetése és karbantartása oly módon történjék, hogy a munkavállalók a rájuk bízott munka elvégzéséből kifolyólag ne veszélyeztessék saját, illetve más munkavállalók biztonságát, illetve egészségét;

b) a munkahelyek munkavállalók jelenlétében történő üzemelését felelős személy felügyelje;

c) különösen veszélyes munkával csak megfelelő képesítéssel rendelkező személyzetet bízzanak meg; e munkát az utasításoknak megfelelően végezzék;

d) az összes biztonsági utasítás az érintett munkavállalók számára közérthető legyen;

e) megfelelő elsősegélynyújtási eszközök álljanak rendelkezésre;

f) rendszeres időközönként munkavédelmi gyakorlatra kerüljön sor.

(2) A munkáltató biztosítja a 89/391/EGK irányelv 6., 9. és 10. cikkében megállapított követelményekre kiterjedő, a biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó dokumentum (a továbbiakban: "biztonsági és egészségvédelmi dokumentum") elkészítését és naprakésszé tételét.

A biztonsági és egészségvédelmi dokumentum különösen azt mutatja be, hogy:

- meghatározták és felmérték a munkahelyen a munkavállalókat fenyegető kockázatokat,

- az irányelv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében megfelelő intézkedéseket fognak tenni,

- a munkahely és az eszközök kialakítása, használata és karbantartása biztonságos.

A biztonsági és egészségvédelmi dokumentumot a munka megkezdése előtt kell elkészíteni, és felül kell vizsgálni, ha a munkahelyen jelentősebb változtatásokat, bővítéseket, illetve átalakításokat hajtottak végre.

(3) Ahol több vállalkozás munkavállalói tartózkodnak egyazon munkahelyen, minden munkáltató a saját ellenőrzése alá tartozó összes ügyért felel.

A nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően a munkahelyért felelős munkáltató összehangolja a munkavállalók biztonságára és egészségvédelmére vonatkozó intézkedések végrehajtását, továbbá a saját biztonsági és egészségvédelmi dokumentumában nyilatkozik e koordináció céljáról és a végrehajtására vonatkozó intézkedésekről és eljárásokról.

A koordináció nem érinti a 89/391/EGK irányelvben megfogalmazott egyéni munkáltatói felelősséget.

(4) A munkáltató haladéktalanul bejelenti az illetékes hatóságoknak a súlyos, illetve halálos munkahelyi balesetet és súlyos veszélyhelyzeteket.

4. cikk

Tűz- és robbanásvédelem, valamint védelem az egészségre ártalmas levegővel szemben

A munkáltató megteszi a tevékenység jellegének megfelelő intézkedéseket és óvintézkedéseket, hogy:

- elkerülje, felderítse és megfékezze a tűz és robbanás kialakulását és elterjedését, valamint

- meggátolja a robbanásveszélyes, illetve egészségkárosító légkör kialakulását.

5. cikk

Menekülésre és mentésre szolgáló eszközök

A munkáltató biztosítja és karbantartja a menekülésre és mentésre szolgáló megfelelő eszközöket annak érdekében, hogy veszély esetén a munkavállalóknak biztosított legyen a munkahely gyors és biztonságos elhagyása.

6. cikk

Kommunikációs, figyelmeztető és vészjelző rendszerek

A munkáltató megteszi a kívánt intézkedéseket a szükséges figyelmeztető és egyéb kommunikációs rendszerek biztosítására, hogy szükség esetén azonnal lehetővé váljon a segítségnyújtás, a menekülés és a mentés.

7. cikk

A munkavállalók folyamatos tájékoztatása

(1) A 89/391/EGK irányelv 10. cikkének sérelme nélkül, a munkavállalókat, illetve képviselőiket tájékoztatni kell a munkahelyen bevezetendő, különösen a 3-6. cikk végrehajtásával kapcsolatos valamennyi biztonsági és egészségvédelmi intézkedésről.

(2) A tájékoztatásnak az érintett munkavállalók számára közérthetőnek kell lennie.

8. cikk

Egészségügyi felülvizsgálat

(1) Annak biztosítására, hogy a munkavállalókat a munkahelyi egészséget és biztonságot érintő kockázatnak megfelelő egészségügyi felülvizsgálatnak vessék alá, a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelő intézkedéseket kell bevezetni.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek lehetővé kell tenniük, hogy minden munkavállaló egészségügyi felülvizsgálatra legyen jogosult, illetve annak vethesse alá magát mielőtt a 2. cikkben említett tevékenységre irányuló feladat elvégzésével megbízzák, illetve rendszeres időközökben ezt követően is.

(3) Az egészségügyi felülvizsgálat a nemzeti egészségügyi ellátó rendszer része lehet.

9. cikk

Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele

A munkavállalókkal, illetve képviselőikkel folytatott konzultációra, valamint a munkavállalók, illetve képviselőik részvételére az ezen irányelv által érintett kérdésekben a 89/391/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően kerül sor.

10. cikk

Biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelmények

(1) Az először ezen irányelvnek a 13. cikk (1) bekezdésében említett hatályba lépését követően használt munkahelyeknek meg kell felelniük a mellékletben megállapított biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeknek.

(2) Az irányelvnek a 12. cikk (1) bekezdésében említett hatályba lépése előtt már használatban levő munkahelyeknek a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az adott időpontot követő kilenc éven belül meg kell felelniük a mellékletben meghatározott biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeknek.

(3) Ha ezen irányelvnek a 13. cikk (1) bekezdésében megjelölt hatálybalépését követően a munkahelyen változtatásokat, bővítéseket, illetve átalakításokat hajtanak végre, a munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ezek a változtatások, bővítések, illetve átalakítások megfeleljenek a mellékletben meghatározott megfelelő minimumkövetelményeknek.

III. SZAKASZ

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

11. cikk

A melléklet kiigazításai

A 89/391/EGK irányelv 17. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni a mellékleteknek:

- a külszíni, illetve felszín alatti nyersanyagkitermelő iparágakat érintő műszaki harmonizációról és szabványosításról szóló irányelvek elfogadásától,

- illetve

- a külszíni, illetve felszín alatti nyersanyagkitermelő iparágakban végbemenő műszaki fejlődéstől, a nemzetközi szabályozások vagy előírások változásától és új ténymegállapításoktól

függő, tisztán technikai kiigazításait.

12. cikk

Kotrással történő nyersanyagkitermelés

A tagállamoknak jogukban áll ezt az irányelvet nem alkalmazni a kotrással történő nyersanyagkitermelésre, feltéve, hogy biztosítják a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének az ebben az irányelvben meghatározott általános alapelvének megfelelően az érintett munkavállalók védelmét, figyelembe véve a kotrással történő nyersanyagkitermeléssel kapcsolatos sajátos kockázatot.

13. cikk

Záró rendelkezések

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb az elfogadását követő 24 hónapon belül megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják az első bekezdésben említett rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadtak vagy fogadnak el.

14. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

AZ IRÁNYELV 10. CIKKÉBEN EMLÍTETT BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

Előzetes megjegyzés

Az e mellékletben megállapított kötelezettségeket akkor kell teljesíteni, amikor azt a munkahely és a tevékenység sajátosságai, a körülmények, illetve valamely különleges kockázat megkívánják.

A RÉSZ

A KÜLSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI NYERSANYAGKITERMELŐ IPARÁGAKRA ÉS KISEGÍTŐ FELSZÍNI LÉTESÍTMÉNYEIKRE VONATKOZÓ KÖZÖS MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1. Felügyelet és szervezés

1.1. A munkahelyek szervezése

1.1.1. A munkahelyeket úgy kell megszervezni, hogy a kockázatok ellen megfelelő védelmet nyújtsanak. Megfelelően rendben kell őket tartani, minden veszélyes anyagot, illetve lerakódást el kell távolítani, illetve ellenőrizni kell, hogy a munkavállalók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.

1.1.2. A munkaállomásokat az ergonómiai alapelveknek megfelelően kell megtervezni és kialakítani, figyelembe véve azt az igényt, hogy a munkavállalók a munkaállomásaikon zajló műveleteket figyelemmel tudják kísérni.

1.1.3. Ha a munkavállaló egyedül dolgozik a munkaállomáson, megfelelő felügyeletet vagy kommunikációs eszközöket kell biztosítani.

1.2. Felelős személy

A feladathoz a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban megkívánt szakismerettel és képesítéssel rendelkező, a munkáltató által kijelölt felelős személy a munkavállalók jelenlétének ideje alatt felel a munkahelyért.

A munkáltató saját maga is felelősséget vállalhat a munkahelyért az első bekezdésben említetteknek megfelelően, amennyiben rendelkezik az ehhez szükséges szakismerettel és képesítéssel a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően.

1.3. Felügyelet

A munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének biztosítása érdekében a munkafolyamatok során egy, a munkáltató által vagy nevében kijelölt, a munkáltató nevében eljáró, a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően az ehhez szükséges szakismerettel és képesítéssel rendelkező személynek megfelelő felügyeletet kell ellátnia.

Ha a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum előírja, a felügyelőnek minden műszakban legalább egyszer fel kell keresnie azokat a munkaállomásokat, ahol munkavállalók tartózkodnak.

A munkáltató saját maga is elláthatja az első albekezdésben említett felügyeleti tevékenységet, amennyiben a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően rendelkezik a célnak megfelelő szakismerettel és képesítéssel.

1.4. Képzett munkavállalók

Ha munkavállalók tartózkodnak valamelyik munkahelyen, elegendő számú olyan munkavállalónak kell jelen lenni, aki rendelkezik a rábízott feladatok elvégzéséhez szükséges szakismerettel, tapasztalattal és képzettséggel.

1.5. Tájékoztatás, utasítás és oktatás

A munkavállalók számára biztosítani kell az egészségük és biztonságuk megőrzéséhez szükséges tájékoztatást, utasítást, oktatást, képzést és átképzést.

A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalók érthető utasításokat kapjanak annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék saját vagy más munkavállaló biztonságát és egészségét.

1.6. Írásbeli utasítások

A munkahelyeken el kell készíteni a munkavállalók egészségének és biztonságának, valamint az eszközök biztonságos használatának biztosítása érdekében betartandó szabályokat meghatározó írásbeli utasításokat.

Ezeknek tartalmazniuk kell a mentőfelszerelés használatára vonatkozó információkat, valamint a munkahelyen vagy annak közelében bekövetkezett veszélyhelyzet esetén teendőket.

1.7. Biztonságos munkamódszerek

Biztonságos munkamódszereket kell alkalmazni minden munkahelyen vagy minden tevékenység vonatkozásában.

1.8. A munka engedélyezése

Ha a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum előírja, a munka megkezdésének engedélyezésére vonatkozó rendszert kell bevezetni, mind a veszélyes tevékenységek, mind pedig az olyan, általában veszélytelen tevékenységek végzésére, amelyek más tevékenységekkel kölcsönhatásban komoly veszélyeket idézhetnek elő.

A munka végzésére vonatkozó engedélyeket a munkavégzés megkezdése előtt egy felelős személynek kell kiállítania, abban meg kell határozni a munka előtt, alatt és után teljesítendő feltételeket és a megteendő óvintézkedéseket.

1.9. A biztonsági és egészségvédelmi intézkedések rendszeres felülvizsgálata

A munkáltatónak biztosítania kell a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének érdekében hozott intézkedések - beleértve a biztonsági és egészségvédelmi igazgatási rendszert - rendszeres felülvizsgálatát, annak érdekében, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.

2. Gépi és villamos felszerelések és berendezések

2.1. Általános rendelkezések

A gépi és villamos felszerelések kiválasztásánál, beszerelésénél, üzembe helyezésénél, üzemeltetésénél és karbantartásánál kellően tekintettel kell lenni a munkavállalók biztonságára és egészségére, figyelembe véve az ezen irányelv, valamint a 89/392/EGK ( 7 ) és a 89/655/EGK ( 8 ) irányelv egyéb rendelkezéseit.

Ha a berendezések olyan területen találhatóak, ahol fennáll, illetve fennállhat gázok, gőzök vagy illékony folyadékok begyulladása révén keletkező tűz vagy robbanás veszélye, a berendezéseknek alkalmasaknak kell lenniük az adott területen történő használatra.

A berendezéseket szükség esetén a megfelelő védőeszközökkel és meghibásodás esetére biztonsági rendszerekkel kell felszerelni.

2.2. Különös rendelkezések

A gépi berendezésnek és felszerelésnek megfelelő erősségűnek, nyilvánvaló hibáktól mentesnek és rendeltetésének megfelelőnek kell lennie.

A villamos felszerelésnek és berendezésnek a rendeltetésének megfelelő méretűnek és teljesítményűnek kell lennie.

A gépi és villamos felszereléseket és berendezéseket úgy kell felállítani és óvni, hogy a veszélyt megelőzzék.

3. Karbantartás

3.1. Általános karbantartás

Egy, a gépi és villamos felszerelések és berendezések szisztematikus vizsgálatáról, karbantartásáról és szükség esetén teszteléséről rendelkező tervet kell összeállítani.

A felszerelés vagy berendezés bármely részének karbantartását, vizsgálatát vagy tesztelését hozzáértő személynek kell végeznie.

A vizsgálatokról és tesztelésről jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt megfelelő módon tárolni.

3.2. A biztonsági felszerelés karbantartása

A megfelelő biztonsági felszerelést mindenkor használatra kész és működőképes állapotban kell tartani.

A karbantartást a végzett tevékenységre tekintettel kell elvégezni.

4. Védelem robbanásveszély, egészségre káros levegő és tűzveszély ellen

4.1. Általános rendelkezések

4.1.1. Intézkedéseket kell tenni az ártalmas, illetve robbanásveszélyes anyagok levegőben való jelenlétének a felmérésére, valamint ezen anyagok koncentrációjának mérésére.

Ha a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum előírja, biztosítani kell meghatározott helyeken a gázkoncentrációt automatikusan és folyamatosan mérő ellenőrző berendezéseket, önműködő riasztókat és készülékeket, amelyek a villamos berendezések és belsőégésű motorok áramellátását automatikusan megszakítják.

Ahol automatizált méréseket végeznek, a mérési eredményeket a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum előírásainak megfelelően rögzíteni és tárolni kell.

4.1.2. Tilos a dohányzás a különösen tűz- vagy robbanásveszélyes helyeken.

Nyílt láng használata, illetve bármilyen gyulladásveszélyes munka végzése tilos, kivéve, ha a tűz vagy robbanás bekövetkezésének megakadályozása érdekében megfelelő biztonsági óvintézkedéseket tesznek.

4.2. Robbanásveszély elleni védelem

4.2.1. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni a robbanóanyagok levegőben való megjelenésének és felhalmozódásának a megakadályozására.

4.2.2. A robbanásveszélyes helyeken minden szükséges intézkedést meg kell tenni a levegő berobbanásának a megakadályozására.

4.2.3. Össze kell állítani az eszközöket és intézkedéseket részletező robbanásmegelőző tervet.

4.3. Védelem az egészséget károsító levegő ellen

4.3.1. Ahol káros anyagok halmozódnak vagy halmozódhatnak fel a levegőben, megfelelő intézkedéseket kell tenni az alábbiak biztosítására:

a) ezek kiküszöbölése a forrásnál, vagy

b) ezek forrásnál történő elszívása vagy eltávolítása, vagy

c) az ilyen anyagok felhalmozódásának meggátolása,

oly módon, hogy a munkavállalók ne legyenek veszélyeztetve.

A rendszernek alkalmasnak kell lennie e káros anyagok eloszlatására a munkavállalók veszélyeztetése nélkül.

4.3.2. A 89/656/EGK irányelv ( 9 ) sérelme nélkül megfelelő és elegendő lélegeztető és újraélesztő felszerelést kell biztosítani azokon a területeken, ahol a munkavállalók egészségre ártalmas levegőnek lehetnek kitéve.

Ilyen esetekben megfelelő számú, a felszerelések használatára kiképzett munkavállalónak kell a munkahelyen tartózkodnia.

A felszerelést megfelelően kell tárolni és karbantartani.

4.3.3. Ahol mérgező gázok vannak vagy lehetnek a levegőben, védelmi tervet kell készíteni, részletezve a rendelkezésre álló védőeszközöket és a megtett megelőző intézkedéseket.

4.4. Tűzvédelem

4.4.1. A munkahelyek tervezésénél, építésénél, felszerelésénél, üzembe helyezésénél, üzemeltetetésénél vagy karbantartásánál, megfelelő intézkedésekkel meg kell akadályozni a tűznek a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum által meghatározott forrásoknál történő keletkezését és elterjedését.

Rendelkezni kell a gyors és hatékony tűzoltásról.

4.4.2. A munkahelyeket megfelelő tűzoltó berendezéssel, továbbá szükség esetén tűzjelzőkkel és riasztórendszerekkel kell ellátni.

4.4.3. A nem automata tűzoltó berendezéseknek könnyen hozzáférhetőnek és egyszerű használatúnak kell lenniük, azokat szükség esetén védeni kell a károsodástól.

4.4.4. A helyszínen tűzvédelmi tervet kell tárolni, amely részletezi az irányelv 3., 4., 5., és 6. cikkével összhangban teendő óvintézkedéseket, a tűz kitörésének, elterjedésének jelzése és elfojtása érdekében.

4.4.5. A tűzoltó berendezéseket jelzésekkel kell ellátni a 92/58/EGK irányelvet ( 10 ) átültető nemzeti szabályozással összhangban.

Az ilyen jelzéseket megfelelő helyre kell tenni és gondoskodni kell azok tartósságáról.

5. Robbanóanyagok és iniciáló eszközök

A robbanóanyagok és iniciáló eszközök tárolásával, szállításával és használatával kapcsolatos műveleteket kizárólag arra felhatalmazott és hozzáértő személyek végezhetik.

Ezeket a műveleteket úgy kell megszervezni és végrehajtani, hogy azok a munkavállalókat ne veszélyeztessék.

6. Közlekedési útvonalak

6.1. A munkahelyeknek veszély nélkül megközelíthetőnek, és veszély esetén gyorsan és biztonságosan elhagyhatónak kell lenniük.

6.2. A közlekedési útvonalakat, beleértve a lépcsőket, rögzített létrákat és rakodórámpákat úgy kell megtervezni, méretezni és elhelyezni, hogy biztosítható legyen a gyalogosok vagy járművek könnyű, biztonságos és megfelelő áthaladása, olyan módon, hogy ne veszélyeztessék az e közlekedési utak közelében foglalkoztatott munkavállalókat.

6.3. A gyalogosforgalom, illetve áruforgalom által használt útvonalakat a lehetséges használók számának és a vállalkozás típusának megfelelően kell méretezni.

Ha közlekedési eszközt használnak a közlekedési útvonalakon, akkor kellő biztonsági távolságot kell biztosítani a gyalogosoknak.

6.4. Kellő távolságot kell biztosítani a járművek részére kijelölt közlekedési utak és az ajtók, kapuk, gyalogosok számára kijelölt átjárók, folyosók és lépcsők között.

6.5. A közlekedési és bekötő utaknak a munkavállalók védelme érdekében könnyen azonosíthatónak kell lenniük.

6.6. Ott, ahol járművek hajtanak be a munkaterületre, ki kell alakítani a szükséges közlekedési szabályokat.

7. Szabadtéri munkahelyek

7.1. A szabadtéri munkaállomásokat, közlekedési útvonalakat és más területeket, illetve berendezéseket, amelyeket a munkavállalók tevékenységük során használnak, illetve ahol tartózkodnak, úgy kell megszervezni, hogy a gyalogosok és a járművek biztonságosan közlekedhessenek.

7.2. A szabadtéri munkahelyeket megfelelő mesterséges fénnyel kell megvilágítani akkor, ha nincs elegendő természetes fény.

7.3. Ha a munkavállalókat szabadtéri munkaállomásokon alkalmazzák, ezeket a munkaállomásokat lehetőleg úgy kell kialakítani, hogy a munkavállalók:

a) védve legyenek a zord időjárástól és szükség esetén a leeső tárgyaktól;

b) ne legyenek kitéve zajártalomnak, sem olyan káros külső hatásoknak, mint gázok, gőzök vagy por;

c) veszélyhelyzetben gyorsan elhagyhassák a munkaállomásokat vagy gyorsan segítséget kapjanak;

d) ne tudjanak elcsúszni vagy elesni.

8. Veszélyes területek

8.1. A veszélyes területeket egyértelműen kell jelezni.

8.2. Ha a munkahelyeken olyan veszélyes területek is találhatók, ahol a munka jellegénél fogva valamilyen veszély áll fenn, ideértve a munkavállaló vagy egy tárgy leesését, ezeket a munkahelyeket lehetőleg fel kell szerelni olyan eszközökkel, amelyek megakadályozzák, hogy illetéktelen munkavállalók belépjenek az ilyen területekre.

8.3. Megfelelő intézkedéseket kell hozni a veszélyes területekre belépni jogosult munkavállalók védelme érdekében.

9. Menekülési útvonalak és vészkijáratok

9.1. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy veszély esetén a munkavállalók gyorsan és a lehető legbiztonságosabban elhagyják az összes munkaállomást.

9.2. A menekülési útvonalaknak és vészkijáratoknak akadályoktól mentesnek kell lenniük és a legközvetlenebb módon a szabadba vagy egy biztonságos területre, egy biztonságos gyülekezési vagy kiürítési helyre kell vezetniük.

9.3. A menekülési útvonalak és vészkijáratok száma, eloszlása és mérete a munkahelyek használatától, berendezéseitől, méreteitől és az ott tartózkodó személyek lehető legnagyobb számától függ.

9.4. A vészkijáratok ajtóinak kifelé kell nyílniuk.

A vészkijáratok ajtóit nem szabad úgy bezárni vagy rögzíteni, hogy azokat ne nyithassa ki könnyen és azonnal bárki, akinek szüksége lehet ezek használatára veszélyhelyzetben.

9.5. A vészkijáratok ajtóit tilos bezárni.

A menekülési útvonalakat és vészkijáratokat, valamint az ezekhez vezető közlekedési utakat és ajtókat mentesíteni kell az akadályoktól, hogy azokat bármikor akadálytalanul lehessen használni.

9.6. A világítást igénylő menekülési útvonalakat és vészkijáratokat megfelelő erősségű biztonsági világítással kell ellátni, arra az esetre, ha a világítás meghibásodik.

9.7. A meghatározott menekülési útvonalakat és vészkijáratokat jelzésekkel kell ellátni a 92/58/EGK irányelvet átültető nemzeti szabályozással összhangban.

10. Evakuálási és menekülési eszközök

10.1. A munkavállalókat ki kell képezni a veszélyhelyzetben teendő, megfelelő cselekvésre.

10.2. Könnyen hozzáférhető és megfelelő helyen tárolt mentőfelszerelést kell biztosítani használatra kész állapotban és a 92/58/EGK irányelvet átültető nemzeti szabályozásnak megfelelően jelzéssel kell ellátni.

11. Biztonsági gyakorlatok

Azokon a munkahelyeken, ahol általában munkavállalók tartózkodnak, rendszeres időközönként biztonsági gyakorlatokat kell tartani.

E gyakorlatok fő célja a veszély esetére a mentőfelszerelés használatát, kezelését vagy működtetését igénylő meghatározott feladattal megbízott munkavállalók képzése és jártasságuk ellenőrzése.

Szükség esetén a munkavállalóknak is lehetőséget kell biztosítani e felszerelések helyes használatának, kezelésének vagy működtetésének gyakorlására.

12. Elsősegélynyújtó felszerelések

12.1. Elsősegélynyújtó felszerelést kell biztosítani minden olyan helyen, ahol a munkakörülmények ezt megkívánják, s azoknak meg kell felelniük az adott tevékenységnek.

A felszereléseket megfelelő jelekkel kell meg jelölni, és azoknak könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük.

12.2. Egy vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló helyiséget kell biztosítani ott, ahol a helyiségek mérete, a végzett tevékenységek jellege, illetve a balesetek gyakorisága ezt indokolja.

Ezekben a helyiségekben jól láthatóan fel kell tüntetni a balesetek esetére szolgáló, elsősegélynyújtásra vonatkozó útmutatót.

12.3. Az elsősegélynyújtásra szolgáló helyiségeket el kell látni alapvető elsősegélynyújtó berendezéssel és felszereléssel, és azoknak hordággyal is könnyen megközelíthetőnek kell lenniük.

E helyiségeket jelzésekkel kell ellátni a 92/58/EGK irányelvet átültető nemzeti szabályozással összhangban.

12.4. Ezen kívül minden olyan helyen elsősegélynyújtó felszerelést kell elhelyezni, ahol a munkakörülmények ezt indokolják.

Ezt a felszerelést megfelelően meg kell jelölni, és annak könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.

12.5 Elegendő számú munkavállalót kell betanítani a rendelkezésre álló elsősegélynyújtó felszerelések használatára.

13. Természetes és mesterséges világítás

13.1. Minden munkahelyen elegendő fényt adó világítást kell biztosítani az ott tartózkodók egészségének és biztonságának biztosítása érdekében.

13.2. A munkahelyeknek, amennyire lehet, elegendő természetes fényt kell kapniuk és ugyanitt a klímaviszonyok figyelembevételével a munkavállalók biztonságának és egészségének védelméhez megfelelő mesterséges világítást kell biztosítani.

13.3. A munkahelyeknek helyt adó helyiségekben és a közlekedési utakon a világítóberendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a világítás jellegéből adódóan ne jelentsenek balesetveszélyt a munkavállalókra.

13.4. Az olyan munkahelyeken, ahol a munkavállalók különös kockázatnak vannak kitéve a mesterséges megvilágítás meghibásodása esetén, megfelelő erősségű biztonsági világításról kell gondoskodni.

Ha erre nincs lehetőség, a munkavállalókat hordozható lámpával kell ellátni.

14. Higiénés helyiségek

14.1. Öltözők és öltözőszekrények

14.1.1. Megfelelő öltözőket kell biztosítani a munkavállalók számára, ha különleges munkaruhát kell viselniük, és ott, ahol egészségügyi vagy illendőségi okok miatt nem várható el tőlük, hogy más helyiségben öltözzenek át.

Az öltözőknek könnyen megközelíthetőnek és megfelelő befogadóképességűnek kell lenniük és azokat ülőalkalmatossággal kell ellátni.

14.1.2. Az öltözőknek elég nagynak kell lenniük, továbbá azokban olyan berendezéseket kell biztosítani, amelyekben minden munkavállaló elzárhatja ruháit a munkavégzés időtartamára.

Ha a körülmények úgy kívánják (pl. veszélyes anyagok, nedvesség, szennyeződés) a munkaruha tárolására használt öltözőszekrényeket el kell különíteni a rendes ruha tárolására használt öltözőszekrényektől.

Rendelkezni kell arról, hogy a nedves munkaruhát meg lehessen szárítani.

14.1.3. Rendelkezni kell arról, hogy külön öltöző álljon a férfiak és a nők rendelkezésére vagy, hogy a férfiak és a nők az öltözőt külön használhassák.

14.1.4. Ha öltözőkre nincs szükség a 14.1.1. pont szerint, minden munkavállaló számára biztosítani kell olyan helyet, ahol ruháit tárolhatja.

14.2. Zuhanyozók és mosdókagylók

14.2.1. Elegendő és megfelelő zuhanyozót kell biztosítani a munkavállalók számára, ha azt a munka jellege vagy egészségügyi okok indokolják.

Rendelkezni kell arról, hogy külön zuhanyozók álljanak a férfiak és a nők rendelkezésére vagy, hogy a férfiak és a nők a zuhanyozókat külön használhassák.

14.2.2. A zuhanyozóknak megfelelően nagynak kell lenniük ahhoz, hogy minden munkavállaló akadály nélkül megfelelő higiéniai színvonalon tisztálkodhasson.

A zuhanyozókat meleg és hideg vízzel kell ellátni.

14.2.3. Ha a 14.2.1. pont első albekezdése szerint nincs szükség zuhanyozóra, akkor elegendő számú, hideg és meleg vízzel ellátott, megfelelő mosdókagylót kell biztosítani a munkaállomások és az öltözők közelében.

Ha a az illem ezt kívánja, a férfiak és a nők számára külön mosdókagylókat vagy azok külön használatát kell biztosítani.

14.3. Illemhelyek és mosdókagylók

A munkaállomások, pihenőhelyiségek, öltözők és a zuhanyozónak, vagy mosdókagylóknak kialakított helyiségek közelében külön helyiséget kell biztosítani megfelelő számú illemhellyel és mosdókagylóval.

Rendelkezni kell arról, hogy a férfiak és nők részére külön illemhelyek álljanak rendelkezésre vagy, hogy a férfiak és nők az illemhelyet külön használhassák.

A felszín alatti nyersanyagkitermelő iparágak esetében az e pontban említett higiénés helyiségeket a felszínen is el lehet helyezni.

15. Meddőhányók és más lerakóhelyek

A meddőhányókat, zagytározókat, más lerakóhelyeket és derítőtavakat úgy kell megtervezni, kialakítani, üzemeltetni és karbantartani, hogy ezek stabilitását, valamint a munkavállalók biztonságát és egészségvédelmét biztosítsák.

16. Kisegítő felszíni létesítmények (kiegészítő különös rendelkezések)

16.1. Stabilitás és szilárdság

A munkahelyeket úgy kell tervezni, építeni, kivitelezni, működtetni, felügyelni és karbantartani, hogy azok az előrelátható természeti erőknek ellenálljanak.

A használatuk jellegének megfelelő szerkezettel és szilárdsággal kell rendelkezniük.

16.2. A helyiségek padlója, falai, mennyezete és teteje

16.2.1. A munkahelyek padlóján nem lehetnek veszélyes egyenetlenségek, lyukak vagy lejtők, továbbá a padlónak rögzítettnek, stabilnak és csúszásmentesnek kell lennie.

A munkaállomásoknak helyt adó munkahelyeket megfelelően hőszigetelni kell, figyelembe véve az adott vállalkozás jellegét és a munkavállalók fizikai tevékenységét.

16.2.2. A helyiségekben levő padlók, falak és mennyezet felületének tisztíthatónak vagy felújíthatónak kell lennie, a megfelelő higiéniai színvonal elérése érdekében.

16.2.3. A helyiségekben, illetve a munkahelyek és közlekedési útvonalak közelében az átlátszó vagy áttetsző falakat, különösen a teljesen üvegből készült válaszfalakat egyértelmű jelzéssel kell ellátni, biztonságos anyagból kell készíteni, azokat az ilyen helyektől vagy a közlekedési utaktól el kell határolni annak megelőzésére, hogy a munkavállalók a fallal érintkezzenek vagy sérülést szenvedjenek, ha a falak összetörnek.

16.2.4. A nem eléggé ellenálló anyagból készült tetőkhöz való hozzáférés nem engedélyezhető, kivéve, ha biztonságos munkavégzést biztosító eszköz áll rendelkezésre.

16.3. A helyiségek méretei és légtere - a mozgás szabadsága a munkaállomáson

16.3.1. A munkavégzés helyiségeinek elegendő területtel, magassággal és légtérrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a munkavállalók munkájukat biztonságuk, egészségük, vagy jó közérzetük veszélyeztetése nélkül végezhessék.

16.3.2. A munkaállomásokon a szabad területek kiterjedése elegendő teret kell hogy biztosítson a szabad mozgásra, és lehetővé kell tegye a munkavállalók számára a biztonságos munkavégzést.

16.4. Ablakok és tetőablakok

16.4.1. A nyitható, szabályozható, illetve rögzíthető ablakokat, tetőablakokat és szellőztetőberendezéseket úgy kell megtervezni, hogy azokat biztonságosan lehessen működtetni.

Ezek nem helyezkedhetnek el úgy, hogy nyitott állapotukban veszélyt jelentsenek a munkavállalókra.

16.4.2. Az ablakoknak, tetőablakoknak biztonságosan tisztíthatóknak kell lenniük.

16.5. Ajtók és kapuk

16.5.1. Az ajtók és kapuk elhelyezését, számát és méreteit, valamint a kialakításukhoz használt anyagokat a helyiségek vagy a területek jellege és rendeltetése határozza meg.

16.5.2. Az átlátszó ajtókat szembetűnő helyen, megfelelően kell megjelölni.

16.5.3. A lengőajtóknak és -kapuknak átlátszónak kell lenniük, vagy azokba átlátást biztosító ablakot kell beépíteni.

16.5.4. Ha az ajtókban és kapukban lévő átlátszó vagy áttetsző felületek nem biztonsági anyagból készülnek, és ha fenn áll az a veszély, hogy a munkavállalók megsérülhetnek, ha egy ajtó vagy kapu összetörik, a felületeket törés ellen védeni kell.

16.5.5. A tolóajtókat kisiklást és felborulást gátló biztonsági berendezéssel kell ellátni.

16.5.6. A felfelé nyíló ajtókat és kapukat olyan szerkezettel kell felszerelni, amelyek megakadályozzák a hirtelen visszaesésüket.

16.5.7. A menekülési útvonalak mentén található ajtókat megfelelően meg kell jelölni.

Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ezeket külön segítség nélkül bármikor belülről ki lehessen nyitni.

Az ajtók mindaddig nyithatóak kell hogy legyenek, amíg a munkahelyeken munkavállalók tartózkodnak.

16.5.8. Az elsősorban járműforgalmat szolgáló kapuk közvetlen környezetében gyalogosoknak fenntartott ajtókat kell elhelyezni, kivéve, ha a gyalogosok számára e nélkül is biztonságos az áthaladás; az ilyen ajtókat egyértelműen meg kell jelölni és állandóan akadálymentesen kell tartani.

16.5.9. Az önműködő ajtók és kapuk működése a munkavállalókra nézve nem jelenthet balesetveszélyt.

Ezeket könnyen azonosítható és hozzáférhető vészleállítóval kell felszerelni, és - hacsak nem nyílnak automatikusan áramkimaradás esetén - manuálisan is nyithatóknak kell lenniük.

16.6. Zárt munkahelyek szellőzése

16.6.1. Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy elegendő friss levegő legyen a zárt munkahelyeken, tekintettel az alkalmazott munkamódszerekre, és a munkavállalókkal szembeni fizikai követelményekre.

Mesterséges szellőztető rendszer használata esetén azt üzemképes állapotban kell tartani.

Ellenőrzőrendszernek kell jeleznie minden meghibásodást, amennyiben ez a munkavállalók egészsége érdekében szükséges.

16.6.2. Légkondicionáló vagy mechanikus szellőztetőberendezések használata esetén ezeknek úgy kell működniük, hogy a munkavállalók ne legyenek kitéve zavaró huzatnak.

Minden légköri szennyeződést okozó olyan lerakódást vagy piszkot, amely a munkavállalók egészségét közvetlenül veszélyeztetheti, azonnal el kell távolítani.

16.7. A helyiségek hőmérséklete

16.7.1. Munkaidőben a munkaállomásoknak helyt adó helyiségekben az emberi szervezetnek megfelelő hőmérsékletet kell biztosítani, tekintettel az alkalmazott munkamódszerekre és a munkavállalókkal szembeni fizikai követelményekre.

16.7.2. A pihenőhelyiségek, ügyeleti szobák, higiénés helyiségek, étkezdék és elsősegélynyújtásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének is meg kell felelnie az adott területek sajátos rendeltetésének.

16.7.3. Az ablakoknak, tetőablakoknak és üvegből készült válaszfalaknak biztosítaniuk kell, hogy a napfény zavaró hatása elkerülhető legyen a munkahelyen, tekintettel a munka és a munkahely jellegére.

16.8. Pihenőhelyiségek

16.8.1. Ha a munkavállalók biztonsága vagy egészsége, különösen, ha a végzett tevékenység típusa vagy egy adott számúnál több alkalmazott jelenléte ezt kívánja, a munkavállalóknak könnyen megközelíthető pihenőhelyiséget kell biztosítani.

Ez a rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha a munkavállalókat olyan irodában vagy hasonló helyiségben alkalmazzák, ahol a fentivel egyenértékű pihenés biztosítható számukra a szünetekben.

16.8.2. A pihenőhelyiségeknek elég nagynak kell lenniük, és azokat a munkavállalói létszámnak megfelelő számú asztallal és háttámlás székkel kell ellátni.

16.8.3. A pihenőhelyiségekben megfelelő intézkedéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy a nemdohányzókat védjék a dohányfüst okozta kellemetlenségektől.

16.8.4. Ha a munkaidőt rendszeresen és gyakran megszakítják, és nincs pihenőhelyiség, más olyan helyiséget kell biztosítani, ahol a munkavállalók az ilyen megszakítások alkalmával tartózkodhatnak, ha ez a munkavállalók biztonsága vagy egészsége érdekében szükséges.

Megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a nemdohányzókat védjék a dohányfüst okozta kellemetlenségektől.

17. Várandós nők és szoptató anyák

A várandós nők és szoptató anyák számára lehetővé kell tenni, hogy megfelelő körülmények között lepihenhessenek.

18. Fogyatékos munkavállalók

A munkahelyeket szükség esetén a fogyatékos munkavállalókra tekintettel kell kialakítani.

Ez a rendelkezés alkalmazandó különösen azokra az ajtókra, átjárókra, lépcsőkre, zuhanyozókra, mosdókagylókra, illemhelyekre és munkaállomásokra, amelyeket közvetlenül fogyatékos személyek használnak vagy foglalnak el.

B RÉSZ

A FELSZÍNI NYERSANYAGKITERMELŐ IPARÁGAKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1. Általános rendelkezések

1.1. A 3. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a nemzeti jogszabályokkal, illetve gyakorlattal összhangban a B részben foglalt munkahelyért felelős munkáltató biztosítani köteles, hogy a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumban igazolja, hogy a munkavállalók biztonságának és egészségének a védelmében mind az általános, mind a válsághelyzetre vonatkozóan megtették a megfelelő intézkedéseket.

1.2. A biztonsági és egészségvédelmi dokumentumot rendszeresen naprakésszé kell tenni, és annak a munkahelyen mindig rendelkezésre kell állnia.

A munkát a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumnak megfelelően kell végezni.

2. Műveletek

2.1. A munkát a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum zuhanás-, illetve földcsuszamlás-veszélyre vonatkozó elemeinek figyelembevételével kell megtervezni.

Következésképpen, megelőző intézkedésként a meddőletakarítási és fejtési frontoknak olyan magasságban és szögben kell elhelyezkedniük, amely megfelel a talaj és a munkamódszerek jellegének és stabilitásának.

2.2. A fejtési lépcsők és közlekedési útvonalak stabilitásának meg kell felelnie a használt gépeknek.

Ezeket úgy kell kialakítani és karbantartani, hogy lehetővé tegyék a gépek biztonságos mozgatását.

2.3. A munka megkezdése, illetve újrakezdése előtt meg kell vizsgálni, nem laza-e a talaj vagy a szikla a munkaterületek, illetve a szállító útvonalak feletti letakarítási és fejtési frontokon.

Szükség esetén faltisztítást kell végezni.

2.4. A fejtési frontokat és meddőhányókat nem szabad úgy megmunkálni, hogy stabilitásukat elveszítsék.

C RÉSZ

A FELSZÍN ALATTI NYERSANYAGKITERMELŐ IPARÁGAKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1. Általános rendelkezések

1.1. A 3. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a nemzeti jogszabályokkal, illetve gyakorlattal összhangban a C részben foglalt munkahelyért felelős munkáltató biztosítani köteles, hogy a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum igazolja, hogy a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmében mind az általános, mind a válsághelyzetre vonatkozóan megtették a megfelelő intézkedéseket.

1.2. A biztonsági és egészségvédelmi dokumentumot rendszeresen naprakésszé kell tenni, és annak a munkahelyen mindig rendelkezésre kell állnia.

A munkát a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumnak megfelelően kell végezni.

2. A mélyművelésű bányák térképei

2.1. El kell készíteni a mélyművelésű bányák egyértelmű ábrázolású, méretarányos térképét.

A térképen az útvonalakon és a fejtéseken kívül fel kell tüntetni a munkát és biztonságot befolyásoló ismert adottságokat is.

A térképeknek könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük, továbbá ezeket meg kell őrizni, mindaddig, ameddig az biztonsági okokból szükséges.

2.2. A mélyművelésű bányák térképeit időről időre naprakészé kell tenni, és azoknak a munkahelyen hozzáférhetőnek kell lenniük.

3. Kijáratok

Valamennyi mélyművelésű bányatérségből legalább két biztonságosan megépített, és a felszín alatt dolgozók számára könnyen hozzáférhető külön kijáratnak kell a felszínre vezetnie.

Gépi személyszállító eszközöket kell biztosítani a kivezető útvonalakon, ha az út megtételéhez jelentős fizikai erőfeszítésre van szükség.

4. Bányatérségek

Az olyan bányatérségeket, ahol felszín alatti munka folyik, úgy kell megépíteni, üzemeltetni, felszerelni és karbantartani, hogy a munkavállalók a lehető legkisebb kockázattal végezhessék munkájukat és mozoghassanak bennük.

A bányatérségekben az útvonalakat a tájékozódás érdekében jelzésekkel kell ellátni.

5. Közlekedés

5.1. A közlekedési eszközöket úgy kell felszerelni, üzemeltetni és karbantartani, hogy biztosítani lehessen vezetőik, az utasok és a közelben tartózkodó más személyek biztonságát és egészségét.

5.2. A gépi személyszállító eszközöket az írásos utasításoknak megfelelően kell felszerelni és használni.

6. Alátámasztás és talajstabilitás

A kifejtést követően a lehető legrövidebb időn belül alátámasztást kell biztosítani, kivéve azokat a helyeket, ahol erre a talaj stabilitása miatt a munkavállalók biztonsága érdekében nincs szükség. Az alátámasztást a terveknek és írásos utasításoknak megfelelően kell kivitelezni.

A munkavállalók számára elérhető bányatérségeket rendszeresen ellenőrizni kell a talaj stabilitása szempontjából, és az alátámasztást ennek megfelelően kell karbantartani.

7. Szellőzés

7.1. Valamennyi felszín alatti munkahelyet, ahová a belépés engedélyezett, megfelelő módon szellőztetni kell.

Folyamatos szellőztetést kell biztosítani annak érdekében, hogy megfelelő biztonsági többlet mellett fenn lehessen tartani:

- az egészséges levegőt,

- olyan légkört, ahol a robbanásveszély és a belélegzett por mennyisége megfelelően alacsony szinten tartható,

- olyan légkört, ahol a munka folyamán megfelelőek a munkaviszonyok, tekintettel az alkalmazott munkamódszerekre és a munkavállalókkal szembeni fizikai követelményekre.

7.2. Ha a 7.1. pont követelményeinek természetes szellőzéssel nem lehet eleget tenni, a szellőztetést egy vagy több mechanikus ventillátorral kell biztosítani.

Gondoskodni kell a megbízható és folyamatos szellőzésről.

A fő szellőztetőgépek depresszióját folyamatosan ellenőrizni kell, továbbá automata vészjelzőt kell felszerelni a nem tervezett leállások jelzésére.

7.3. A szellőzés paramétereit rendszeresen kell mérni, a mérések eredményeit fel kell jegyezni.

El kell készíteni a szellőztető rendszerrel kapcsolatos adatokat tartalmazó szellőztetési tervet, azt időről időre naprakésszé kell tenni, továbbá annak a munkahelyen elérhetőnek kell lennie.

8. Sújtóléges bányák

8.1. Valamely mélyművelésű bányatérséget akkor nevezünk sújtólégesnek, ha abban olyan mennyiségű metán szabadulhat fel, hogy nem zárható ki a robbanásveszélyes légkör kialakulásának kockázata.

8.2. A fő szellőztetést egy vagy több mechanikus ventillátorral kell biztosítani.

8.3. A munkálatoknak a metánkibocsátás figyelembevételével kell folyniuk.

Lépéseket kell tenni a metánból származó kockázat lehető legteljesebb mértékben történő kiküszöbölésére.

8.4. A kiegészítő szellőzést a feltárási és helyreállítási munkálatokra és a fő ventillációs légárammal közvetlen összeköttetésben álló helyszínekre kell korlátozni.

A kitermelő munkálatok helyszínei kiegészítő rendszerek segítségével csak akkor szellőztethetők, ha megfelelő kiegészítő intézkedéseket foganatosítottak a munkavállalók biztonságának és egészségének biztosítása érdekében.

8.5. A 7.3. pontban említett szellőzéssel kapcsolatos méréseket ki kell egészíteni a metán mérésével.

Ha a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum előírja, folyamatosan figyelemmel kell kísérni a metán szintjét a gépesített fejtéssel, illetve a gépesített jövesztést és omlasztásos fejtést alkalmazó munkahelyektől érkező légáramlatokban és a gépesített vágathajtások kijáratánál.

8.6. Kizárólag sújtóléges bányákra előírt robbanóanyagok és iniciáló eszközök használhatók.

8.7. Az A rész 4.1.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

- tilos a dohányzás, a dohányzásra használható dohány és minden nyílt láng keltésére alkalmas tárgy bevitele.

- Lángvágó használata, hegesztés és egyéb hasonló műveletek kizárólag kivételes körülmények között, a munkavállalók biztonságának és egészségének megőrzését szolgáló különleges intézkedések mellett engedélyezettek.

9. Gyúlékony port tartalmazó bányák

9.1. A szénbányákban gyúlékony port tartalmazó bányának minősülnek, kivéve, ahol a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum szerint a jövesztett telepek egyike sem tartalmaz robbanást előidéző port.

9.2. A gyúlékony port tartalmazó bányákra értelemszerűen alkalmazandók e C rész 8.6. és 8.7. pontjának rendelkezései.

9.3. Lépéseket kell tenni a gyúlékony porlerakódások csökkentésére és ezek eltávolítására, semlegesítésére, illetve megkötésére.

9.4. Robbanászárak rendszerének létrehozásával korlátozni kell a további gyúlékony por-robbanások előidézésének veszélyével járó gyúlékony por-, illetve metán-robbanások terjedését.

A robbanászárak elhelyezkedését időről időre naprakésszé tett és a munkahelyen hozzáférhető dokumentumon fel kell tüntetni.

10. Gázkitörések, kőzetomlások és vízbetörések

10.1. Ahol valószínűsíthetők az ásvány- vagy kőzetomlással járó vagy azzal nem járó gázkitörések, kőzetomlások, illetve vízbetörések, üzemi tervet kell készíteni és alkalmazni a minél biztonságosabb munkarendszer és a munkavállalók védelme érdekében.

10.2. Gondoskodni kell a kockázati zónák azonosításáról, az e zónák közelében levő vagy azokon keresztülhaladó bányatérségekben dolgozók védelméről, valamint a kockázatok megfékezéséről.

11. Tűz, gyulladás és felmelegedés

11.1. Gondoskodni kell az öngyulladások megelőzéséről, illetve adott esetben korai észrevételéről.

11.2. A mélyművelésű bányatérségekbe levitt éghető anyagok mennyiségét a szigorúan szükséges mennyiségre kell korlátozni.

11.3. Ha hidraulikus folyadékok (hidrosztatikus, illetve hidrokinetikus mechanikus energia átvitelre szolgáló folyadékok) használatára van szükség, lehetőség szerint nehezen gyulladó folyadékokat kell használni a tűz, illetve a tűz terjedése kockázatának elkerülése érdekében.

A hidraulikus folyadékoknak meg kell felelniük a tűzállási és higiéniai követelményekkel kapcsolatos előírásoknak és próbaüzem feltételeinek.

Ha a második albekezdésben említett előírásoknak, feltételeknek és követelményeknek meg nem felelő hidraulikus folyadékokat használnak, további óvintézkedésekre van szükség a tűz, illetve a tűz terjedése megnövekedett kockázatának elkerülése érdekében.

12. Óvintézkedések a munkavállalók evakuálására

A biztonságos evakuálás érdekében a munkavállalókat szükség esetén el kell látni önállóan használható lélegeztető védőeszközzel, amelyet folyamatosan elérhető közelségben kell tartaniuk.

A munkavállalókat ezen eszközök használatára be kell tanítani.

Ezeket az eszközöket a munkahelyen kell tartani, és megfelelő állapotát rendszeresen ellenőrizni kell.

13. Világítás

Az A rész 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

- a munkavállalók számára megfelelő hordozható lámpát kell biztosítani.

- A munkaállomásokat lehetőség szerint fel kell szerelni a munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének megfelelő mesterséges megvilágítással.

- A világító berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a felszerelt világítás ne jelenthessen balesetveszélyt a munkavállalókra.

14. A felszín alatti személyzet nyilvántartása

Gondoskodni kell arról, hogy minden pillanatban tudni lehessen, hogy pontosan kik tartózkodnak a felszín alatt.

15. A mentés megszervezése

Annak érdekében, hogy nagyobb balesetek esetén gyorsan és hatékonyan lehessen cselekedni, megfelelő bányamentő-szervezetet kell kialakítani.

Annak érdekében, hogy a bányamentő-szervezet minden olyan helyszínen eljárhasson, ahol felszín alatti fejtés vagy feltáró munkálatok folynak, a szervezetbe megfelelő számú, mentésre kiképzett személynek kell tartoznia, továbbá a szervezet részére megfelelő mentőfelszerelést kell biztosítani.

( 1 ) HL C 58., 1992.3.5., 3. o.

( 2 ) HL C 150., 1992.6.15., 128. o. és HL C 305., 1992.11.23.

( 3 ) HL C 169., 1992.7.6., 28. o.

( 4 ) HL L 393., 1989.12.30., 1. o.

( 5 ) HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

( 6 ) HL L 348., 1992.11.28., 9. o.

( 7 ) HL L 183., 1989.6.29., 9. o. A 91/368/EGK irányelvvel (HL L 198., 1991.7.22., 16. o.) módosított irányelv.

( 8 ) HL L 393., 1989.12.30., 13. o.

( 9 ) HL L 393., 1989.12.30., 18. o.

( 10 ) HL L 245., 1992.8.26., 23. o.