Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló T/3713. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az Alkotmánybíróság 60/1994. (XII. 24.) AB határozatában kimondta, hogy az Országgyűlés alkotmányellenességet idézett elő mulasztásával, amikor törvényben nem szabályozta az információs önrendelkezési jog gyakorlását. A mulasztás pótlására, az információs kárpótlás végrehajtására az Országgyűlés az egyes fontos tisztséget betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Etv.) módosító 1996. évi LXVII. törvénnyel 1996-ban létrehozta a Történeti Hivatalt.
A volt szocialista országokban az információs önrendelkezési jog gyakorlását biztosító szabályok többsége különbséget tesz az áldozat és az állambiztonsági szolgálatban állt személy jogai között. E tekintetben a leginkább kimunkáltnak a német "Stasi törvény" tekinthető.
Ezzel szemben az Etv. jelenleg hatályos szabályozása szerint érintett minden olyan személy, akinek személyes adata a törvény hatálya alá tartozó iratokban bármilyen jogcímen szerepel. Ezzel a rendelkezésével a jogalkotó olyan helyzetet teremtett, amely információs joghátrányt eredményez a megfigyelt számára, mivel a titkosszolgálatokkal együttműködő személy olyan ismeretek birtokában van, amelyekkel a megfigyelt személy nem rendelkezik. Az információs önrendelkezésből fakadó iratbetekintési jog nem értelmezhető úgy, hogy egy jelentés készítője vagy aláírója azon az alapon, hogy a neve szerepel az iraton - tehát a jelenleg hatályos, differenciálatlan szabályozás alapján érintett - betekinthetne az általa készített, de nem róla szóló iratba. Ezek az iratok a megfigyeltről szólnak, az ő személyes adatait tartalmazzák. A javaslat az iratokban szereplő személyek differenciálásával és az egyes csoportok jogainak meghatározásával ezt a helyzetet kívánja megszüntetni.
Az Etv. hatályos szabályai értelmében a Történeti Hivatal őrzi és kezeli a III/III-as Csoportfőnökség, valamint a hasonló tevékenységet végző szervezetek saját keletkeztetésű iratait, ha azok a Történeti Hivatalt létrehozó törvény hatályba lépésekor (1996. július 31.) a BM, a HM és a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából nem szükségesek. A TH kezeli továbbá a volt BM III. Főcsoportfőnökség olyan iratait, amelyek a törvény hatályba lépésekor a nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából adattartalmuk miatt nem kezelhetők. Összességében tehát a Történeti Hivatal az állambiztonsági iratok közül csak azokat kezeli, amelyek egyetlen időpontban, az Etv. hatályba lépésének időpontjában jogállami feladatok ellátására nem használhatók vagy nem szükségesek. Az állambiztonság további iratait a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény általános szabályai szerint kell megőrizni.
Ezzel szemben az iratokat célszerű hosszú távon az (állambiztonsági és nemzetbiztonsági) szaklevéltárként működő Történeti Hivatalban őrizni. Ez biztosítaná az egységes eljárást a kutathatóság, betekintés, törlés stb. tekintetében. Ehhez a Történeti Hivatalnak levéltári jogállást kell biztosítani.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javaslat az Etv. értelmező rendelkezéseit egészíti ki. Megteremti az iratokban szereplő személyeket megillető jogok közötti differenciálás alapjait, amikor bevezeti a megfigyelt személy, a hivatásos alkalmazott és a hálózati személy, továbbá a harmadik személy fogalmát. Ehhez kapcsolódó fontos rendelkezés, hogy az érintett "minőségét" minden adatnál külön kell megvizsgálni. (A hálózati személy minőség nem zárja ki azt, hogy az érintett egyben megfigyelt személy is volt.)
A hozzátartozó fogalmának meghatározása az Alkotmánybíróság 23/1999. (VI. 30.) AB határozatának vonatkozó megállapításait figyelembe véve történik.
A 2. §-hoz
A javaslat rögzíti a Történeti Hivatal, mint állami szaklevéltár jogállását, illetékességi körét. Ezzel egyidejűleg a Történeti Hivatalban kezelt és őrzött iratok körét is bővíti a nemzetbiztonsági szolgálatok levéltári anyagaival, valamint az ún. internálási iratok gyűjteményével is, amelyek tényleges átvétele már korábban megtörtént.
A 3. §-hoz
A Történeti Hivatal már jelenleg is őriz olyan maradandó értékű iratokat, amelyek ma is államtitoknak minősülnek. Az iratok eddig a Belügyminisztérium épületében voltak elhelyezve. A Belügyminisztérium épületét védő biztonsági berendezések államtitkot képeznek, így a Hivatal iratai e téren is védelemben részesültek. A Hivatal új épületbe költözésével új helyzet áll elő, mert a Hivatal vezetője nem tartozik a minősítésre jogosultak közé, így nem minősíthet sem állam-, sem szolgálati titokká adatokat, így nincs lehetősége a biztonsági berendezések leírásának minősítésére sem. Ezért szükséges a Történeti Hivatal elnökének minősítésre történő felhatalmazása.
A 4. §-hoz
A javaslat elfogadása esetén a Történeti Hivatalban a volt állambiztonsági szerveknek a jelenleg hatályos törvény 25/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban felsorolt iratai, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatok levéltárba kerülő iratai nyernek elhelyezést. Az Etv.-nek az információs kárpótlást biztosítani hivatott rendelkezéseit azonban csak a volt állambiztonsági iratok esetén kell továbbra is biztosítani, a demokratikus keretek között működő nemzetbiztonsági szolgálatok levéltári anyagainak megismeréséről és kutatásáról az Ltv. alapján és rendelkezései szerint kell gondoskodni.
Az 5. §-hoz
Az Etv. hatályos 25/G. § (1) bekezdése kimondja: "a Történeti Hivatalban kezelt iratokban szereplő érintett személy a rá vonatkozó adatokat megismerheti. A bemutatott iratokon a más személy azonosítására alkalmas adatokat felismerhetetlenné kell tenni." Ezen törvényhely szó szerinti értelmezése abszurd következtetésre vezet, mivel pl. az ítéletből ki kellene húzni a vádlott-társ, a bíró stb. nevét. A telefonlehallgatásból ki kellene húzni annak a személynek a nevét, akinek az érintett telefonált, és minden más olyan adatot is, amiből kiderülne, hogy kivel is beszélgetett. A módosítás ezen helyzeteket szándékozik kiküszöbölni.
Az Etv. jelenleg hatályos szabályozása nem rendelkezik a megfigyeltek és a - tervezet szóhasználata szerint - harmadik személyek hozzátartozóinak információs jogairól. A tervezet esetükben a hozzátartozó halálát követően egyértelműen biztosítja az iratok megismeréséhez fűződő jogot, feltéve, hogy ez nem ellentétes az iratban szereplő személy írásban kinyilvánított akaratával.
A 6. §-hoz
A törvény alkalmazása során sok gondot okoz a személyes adatokat tartalmazó iratok kutathatósága. Alapvető problémát jelent az, hogy a törvény nem az adatok minősége alapján határozza meg a kutatási feltételeket, hanem azon az alapon, hogy azokat milyen eszközökkel szerezték. Ugyanakkor az adatok érdemi különbsége nem abban jelentkezik a más levéltárban kezelt adatokétól, hogy azokat hogyan szerezték, hanem abban, hogy ezen eszközök segítségével be tudtak hatolni az emberek legintimebb szférájába is, vagyis az adatok magánéletük legbelsőbb részleteire is vonatkozhatnak. A javaslat szerint a kutatási korlátok újbóli meghatározásánál ezekre a szempontokra kell tekintettel lenni.
A tervezet szerint a kutathatóság esetében az elhatárolási szempont az adat minősége lesz (magánéletre vagy nyilvános közszereplésre, közéleti tevékenységre vonatkozik-e az adat), a különleges adatok esetében pedig - az eddigiektől eltérően - megteremtődik a kutatás lehetősége, ha az a történeti kutatáshoz szükséges.
A hatályos szabályok értelmében az érintett halálát követően hozzátartozója jogosult az elhunyt adataira vonatkozó kutatáshoz hozzájárulást adni. A "nemo plus iuris" elvéből következően a tervezet rögzíti, hogy azon iratok esetében, amelyeknél a hozzátartozó nem rendelkezik iratmegismerési jogosultsággal, a kutatáshoz való hozzájárulásra sem jogosult.
A 7. §-hoz
Az Etv. szerint a Történeti Hivatal őrzi és kezeli a volt politikai rendőrség iratait, függetlenül attól, hogy az országos vagy megyei szervezet volt-e, illetve, hogy az adott időszakban mi volt az elnevezése. Ezen iratok átadása folyamatosan történik. Ugyanakkor a hatályos törvény a német és a lengyel szabályozástól eltérően nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra, hogy mindenki - természetes és jogi személy egyaránt - köteles a Hivatalnak jelenteni, ha nála a Hivatal gyűjtőkörébe tartozó irat található, és ezeket köteles is a Hivatalnak átadni.
A 8. §-hoz
Az Etv. hatályos szövegének értelmében a törvény ún. átvilágítással kapcsolatos részei 2004. június 30-án hatályukat vesztik. Tekintettel arra, hogy a Történeti Hivatal működésére vonatkozó szabályok egy része az értelmező rendelkezések között kerül elhelyezésre, a törvény hatályára vonatkozó szabály módosítása is szükséges.
A 9. §-hoz
A Történeti Hivatal elnökének minősítési joggal történő felruházása szükségessé teszi az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény államtitokköri pontokat tartalmazó mellékletének módosítását is.
A 10. §-hoz
A Történeti Hivatal szaklevéltári jogállása az Ltv. néhány kisebb módosításának szükségességét vonja maga után.
A 11. §-hoz
A Belügyminisztérium jogelőd szervezeteivel, illetve a Belügyminisztériumhoz tartozott szervekkel hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkajogi jogviszonyban állt személyek személyzeti és munkaügyi adatai adott esetben fontos kortörténeti dokumentumok lehetnek, ezért célszerű, hogy ez az adatállomány is az általános illetékességű levéltár vagy a Történeti Hivatal, mint szaklevéltár illetékességi körébe tartozzon. Ez a megoldás nem zárja ki vagy akadályozza azt, hogy ezen adatokból a munkaviszonyról igazolás legyen kiadható az érintett kérelmére.