1994. évi XXIII. törvény

egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről[1]

Az Országgyűlés a demokratikus államélet tisztaságának előmozdítása érdekében a következő törvényt alkotja:

1. § Ellenőrizni kell, hogy a 2. §-ban meghatározott személyek

a)[2] hivatásos - nyílt vagy "szigorúan titkos" - állományú tisztként teljesítettek-e szolgálatot a volt BM III/III-as Csoportfőnökségnél, a budapesti vagy a megyei rendőr-főkapitányságok III/III-as osztályainál, illetve elődeiknél (a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának, az Államvédelmi Hatóságnak a "Belső reakció" elhárításával foglalkozó szervezeti egységei, a Belügyminisztérium IV. Belső reakció elhárítási osztálya, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztály V. Belső reakció elleni harc osztálya); vagy

b)[3] végeztek-e az a) pontban felsorolt szervek részére érdemi tevékenységet, azaz

- aláírták-e a hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot, és adtak-e jelentést, illetve

- kaptak-e e szervezetektől illetményt, prémiumot, kedvezményt, és aláírtak-e hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot, vagy adtak-e jelentést, illetve

- szerepelnek-e az a) pontban felsorolt szervek hálózati nyilvántartásában, és kaptak-e e szervezetektől illetményt, prémiumot, kedvezményt, vagy adtak-e jelentést, vagy

c) teljesítettek-e szolgálatot 1956-1957-ben karhatalmi alakulatban;

d) betöltöttek-e olyan politikai vagy állami tisztséget, amelyben az a) pontban meghatározott szervek feladatkörébe tartozó adatokról döntéseikhez tájékoztatást kaptak;

e) tagjai voltak-e a Nyilaskeresztes Pártnak.

1/A. §[4]

2. §[5] (1)[6] Az 1. §-ban meghatározott ellenőrzés - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök előtt eskütételre kötelezett, illetve az Országgyűlés által megválasztott, valamint a (3) bekezdés 14-23. pontjában felsorolt személyekre terjed ki.

(2) Az ellenőrzés nem terjed ki azokra az (1), (3) és (5) bekezdésben meghatározott tisztséget betöltő személyekre, akik 1972. február 14. napja után születtek.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek ellenőrzését az alábbi sorrend szerint kell elvégezni:

1. az országgyűlési képviselők,

2.[7] az európai parlamenti képviselők,

3.[8] a köztársasági elnök,

4.[9] a Kormány tagjai,

5.[10] az Állami Számvevőszék elnöke, alelnökei,

6.[11] az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és helyettese, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos,

7.[12] az Alkotmánybíróság tagjai,

8.[13] a Legfelsőbb Bíróság elnöke,

9.[14] a Legfőbb Ügyész,

10.[15] az államtitkárok,

11.[16] a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese,

12.[17] a Legfőbb Ügyész helyettesei,

13.[18] a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnökei, a Jegybank Tanács tagjai,

14.[19] a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, alelnökei,

15.[20] a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság vezérigazgatója és igazgatói,

16.[21] a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság elnökei, alelnökei, valamint valamennyi további - az 1996. évi I. törvény 2. §-ának 31. pontja szerinti - műsorszolgáltató elnöke és alelnöke, illetve annak megfelelő vezető tisztségviselői,

17.[22] a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 2. §-ának 31. pontja szerinti műsorszolgáltatók azon főszerkesztői, főszerkesztő-helyettesei, szerkesztői és rovatvezetői, akik a politikai közvélemény alakítására közvetlenül befolyást gyakorolnak,

18.[23] az országos, regionális, megyei és helyi terjesztésű közéleti lapok azon főszerkesztői, főszerkesztő-helyettesei, szerkesztői, olvasószerkesztői, rovatvezetői, valamint főmunkatársai, akik a politikai közvélemény alakítására közvetlenül befolyást gyakorolnak,

19.[24] az arra illetékes hatóság által nyilvántartott, magyar honosságú, legalább országosan elérhető internetes hírszolgáltatók azon főszerkesztői, továbbá hírkiadási joggal felruházott helyettesei, illetőleg megbízottai, akik a politikai közvélemény alakítására közvetlenül befolyást gyakorolnak,

20.[25] az állami költségvetési támogatásra jogosult pártok megyei és országos elnökségének tagjai, vagy annak megfelelő vezető testületi tisztségviselők,

21.[26] a hivatásos bírák,

22.[27] az ügyészek,

23.[28] az 1-21. pontokban fel nem sorolt (1) bekezdés szerinti személyek.

(4) E törvény alkalmazásában

a) országos, regionális, megyei és helyi terjesztésű közéleti lapok: azok a napi, heti és havi lapok, amelyek gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális kérdésekben alkalmasak a politikai közvélemény formálására,

b) befolyás gyakorlása: az 1986. évi II. törvény 20. § e) pontja szerinti minden olyan tájékoztatás, amely közvetve vagy közvetlenül alkalmas a politikai közvélemény formálására.

(5)[29]

3. §[30] Az ellenőrzést a 2. § (3) bekezdése azonos pontjában meghatározott tisztségek vonatkozásában az ellenőrzés alá vont személyek nevének alfabetikus sorrendje szerint az 5. §-ban meghatározott bizottság által összeállított, személyazonosításra alkalmas névsor alapján kell lefolytatni.

4. §[31]

5. §[32] (1)[33] Az ellenőrzést - 2005. június 30-ig - a Legfelsőbb Bíróság elnöke által jelölt és az Országgyűlés 76/2004. (IX. 8.) számú határozatával megerősített bírák végzik. Ezt követően a bizottság tevékenysége megszűnik. A még hátralevő feladatokat egyes bíróként eljárva, a bizottság tagjai közül a Legfelsőbb Bíróság elnöke által kijelölt bíró hajtja végre.

(2) A bizottság tagjának akadályoztatása esetén az (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerint az Országgyűlés új tagot választ. Az akadályoztatás elmúltával az új bizottsági tag megbízatása megszűnik.

(3) A bizottság tagjává való jelöléshez az érintett bíró hozzájárulása szükséges.

(4) A bizottság tagjává megválasztott bíró nem ítélkezhet, szolgálati viszonya a megválasztás időpontjától a tagság megszűnéséig szünetel. A szünetelés időtartama szolgálati időnek minősül.

(5)[34] A bizottság tagjává megválasztott bíró megbízatásának megszűnése esetén a bíró az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz benyújtott kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy

a) bíróságra történő beosztását kéri-e, vagy

b) bírói tisztségéről lemond.

(6)[35] Ha a bíró úgy nyilatkozott, hogy a bíróságra történő beosztását kéri, és a bírói tisztség megszűnésének a bíró jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a bírót az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra vonatkozó rendelkezések szerint, de legalább megyei bírói munkakörbe kell beosztani.

(7)[36] Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvéleményformáló tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottság, a központi költségvetés Országgyűlés fejezetének "Országgyűlés Hivatali szervei" alcímen belül szerepel. A bizottság tagjának munkavégzési jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) kell alkalmazni úgy, hogy a bizottság tagját az éves költségvetési törvényben meghatározott illetményalap tizenkétszeresének megfelelő havi díjazás és az alapszabadságon felül tizenöt munkanap pótszabadság illeti meg. A bizottság tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogokat az Országgyűlés elnöke gyakorolja.

(8)[37] A bizottság tagjai függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bizottság tagja bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre az e megbízatása gyakorlása során közölt tény vagy vélemény miatt, ez azonban nem mentesít a titokvédelemre és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásának kötelezettsége alól.

6. §[38]

7. §[39]

8. §[40] (1) Az e törvény szerinti ellenőrzést az 1. §-ban meghatározottakra vonatkozó adatokat tartalmazó iratok alapján kell lefolytatni.

(2) A bizottság, valamint a 7. §-ban foglalt ellenőrzés során az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a titokvédelemre és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, minden egyéb korlátozástól mentesen vizsgálhatja az ellenőrzött személyek tekintetében a Történeti Hivatalban kezelt, valamint a Történeti Hivatalnak történő átadásáig az 1990. február 14-én lezárt és a Belügyminisztériumban őrzött iratokat, illetőleg azokból adatszolgáltatás teljesítését kérheti.

(3) A belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter a hatáskörébe, illetőleg a felügyelete vagy irányítása alá tartozó szervek által kezelt iratokból adatszolgáltatást, betekintést köteles biztosítani a bizottság, valamint az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága részére az ellenőrzés lefolytatásának céljára az ellenőrzés alá vont személyek 1. §-ban meghatározott adatainak és iratainak tekintetében.

(4) A bizottság, illetőleg az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága az ellenőrzés alá vont vagy tanúként meghallgatni kívánt személy személyazonosságának és lakcímének megállapítása céljából név- és lakcím adatokat igényelhet a (3) bekezdésben meghatározott iratokból, illetőleg a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából.

(5) A bizottság és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága az ellenőrzés alá vont személy tekintetében az ellenőrzés lefolytatása céljából bármely, az 1. §-ban meghatározottakra vonatkozó iratot is vizsgálhat.

(6) A bizottság tagjai jogosultak megismerni mindazokat a minősített adatokat, amelyek a 2. §-ban felsorolt személyek 1. §-ban meghatározott tevékenységére vonatkoznak és az ilyen adatokat tartalmazó iratokba - a minősített adat jogszabályok szerinti megőrzésének és védelmének kötelezettségével - betekinthetnek. A bizottság által tanúként meghallgatott személy számára - az ellenőrzéshez szükséges adatokra vonatkozóan - az államtitok megőrzésének kötelezettsége alóli felmentést a minősítő nem tagadhatja meg.

9. §[41]

10. § (1)[42] A bizottság eljárása során - ha e törvény másként nem rendelkezik - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)[43] A bizottság az ellenőrzés megkezdéséről írásban, haladéktalanul értesíti az ellenőrzés alá vont személyt, egyben tájékoztatja az 1. §-ban meghatározott tevékenységére utaló adatokról, illetőleg arról, hogy ilyen adat nem merült fel.

(3)[44] Az 1. §-ban meghatározott tevékenységre utaló adatokról tájékoztató értesítésben a bizottság az ellenőrzés alá vont személlyel közli, hogy az értesítést legkevesebb 15 nappal követő időpontban a bizottság előtt álláspontjának előadása céljából megjelenhet, illetőleg azt írásban benyújthatja. Ebben az esetben az ellenőrzés alá vont személy a bizottság értesítésében meghatározott időpontig a bizottságtól 15 napon belüli újabb időpontot kérhet a személyes megjelenésre, illetőleg álláspontjának írásbeli benyújtására, melynek elmulasztása jogvesztéssel jár.

(4)[45] Az 1. §-ban meghatározott tevékenységre utaló adatok felmerüléséről szóló nemleges tájékoztató értesítésben a bizottság az ellenőrzés alá vont személlyel közli, hogy álláspontjának előadása céljából 15 napon belül a bizottság előtti személyes megjelenését kérheti, valamint, hogy ilyen kérelme hiányában a bizottság a rendelkezésre álló adatok alapján zárt ülésen hozza meg a 14. § szerinti döntését.

(5)[46] Az 1. §-ban meghatározott tevékenységre utaló adatokról tájékoztató értesítéssel megindult eljárásban, továbbá ha az ellenőrzés alá vont személy a bizottság előtti személyes megjelenését kérte, de ennek ellenére a bizottság előtt nem jelenik meg és álláspontját írásban sem nyújtja be a (3) bekezdésében meghatározott időpontig, a bizottság a rendelkezésre álló adatok alapján zárt ülésen hozza meg a 14. § szerinti döntését.

11. § (1) Ha az ellenőrzés alá vont személy igazolja, hogy nem tölti be a 2. §-ban meghatározott tisztséget vagy tisztségéről lemondott, illetőleg felmentését kezdeményezte az ellenőrzést azonnal meg kell szüntetni. Az ellenőrzés megszüntetéséről a bizottság az ellenőrzés alá vont személyt haladéktalanul tájékoztatja.

(2)[47]

12. §[48]

13. §[49] A bizottság ülése zárt, azon a bizottság tagjain kívül csak az ellenőrzés alá vont személy, valamint írásban meghatalmazott képviselője, illetőleg a bizottság által a 10. § (2)-(3) bekezdése szerint megállapított időpontra beidézett személy vehet részt.

14. § A bizottság az ellenőrzés eredményeként döntésében megállapítja, hogy az ellenőrzött személy végzett-e az 1. §-ban meghatározott tevékenységet.

15. § A bizottság a döntésében feltünteti azokat az adatokat, amelyekre a döntést alapítja és azt haladéktalanul közli az ellenőrzött személlyel.

16. § A bizottság a döntését titkos szavazással, szótöbbséggel hozza.

17. §[50] A bizottság a működésének egyéb szabályait maga állapítja meg.

18. §[51] (1) Ha a bizottság döntése szerint az ellenőrzött személy végzett az 1. §-ban meghatározott tevékenységet, a bizottság felszólítja tisztségéről 30 napon belül való lemondásra, illetőleg felmentése kezdeményezésére, egyben tájékoztatja arról, hogy ellenkező esetben döntését a 30. napot követő 15. nap elteltével nyilvánosságra hozza. A bizottság felhívja továbbá az ellenőrzött személy figyelmét arra, hogy a döntés ellen bírósághoz fordulhat, és a döntés hatályon kívül helyezését kérheti. Ha az ellenőrzött személy a bizottság döntése ellen bírósághoz fordult, akkor a perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított 30. napra kell kitűzni. A döntésben foglaltak tekintetében a személyhez fűződő jogok megsértése miatt nincs helye bírósági eljárásnak.

(2) Ha az ellenőrzött személy az (1) bekezdés szerinti felszólítást tartalmazó döntés, illetőleg a döntés ellen benyújtott keresetet elutasító jogerős ítélet közlésétől számított 30 napon belül tisztségéről nem mond le, vagy felmentését nem kezdeményezi, a bizottság a 30. napot követő 15. nap elteltével döntését nyilvánosságra hozatal céljából a Magyar Közlöny személyi részében és a Magyar Távirati Iroda útján közzéteszi.

(3)[52] A bizottság által nyilvánosságra hozott adatok közérdekű adatok, amelyek megismeréséhez és terjesztéséhez mindenkinek joga van.

(4)[53]

(5)[54]

(6)[55]

(7)[56]

19. § (1) Az ellenőrzött személy a döntéssel szemben annak közlésétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságnál keresettel élhet.

(2) A bírósági eljárásra a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok (Pp. XX. fejezet) az irányadók.

(3)[57]

(4) A kereset benyújtása a döntés nyilvánosságra hozatalára halasztó hatályú.

(5)[58]

(6) A bíróság a jogerős ítéletet közli a bizottsággal.

(7) A bíróság az eljárást zárt tárgyaláson folytatja le.

20. § (1) Ha az ellenőrzött személyt a bizottság felszólítja tisztségéről való lemondásra vagy felmentése kezdeményezésére, de a döntés közlésétől számított 30 napon belül, illetőleg a 19. § szerinti bírósági eljárás esetében a keresetet elutasító jogerős ítélet közlésétől számított 30 napon belül az ellenőrzött személy tisztségéről lemond vagy felmentését kezdeményezi és ennek megtörténtéről hitelt érdemlő módon a 30 napot követő 15 napon belül tájékoztatja a bizottságot, az nem hozza nyilvánosságra a döntést.

(2) A bizottság nem hozza nyilvánosságra döntését, ha azt a 19. § szerinti bírósági eljárás során hozott jogerős ítélet hatályon kívül helyezte.

21. §[59]

22. §[60]

23. §[61] (1) A bizottság az eljárása során keletkezett iratokat, a döntés, valamint a jogerős bírósági ítélet egy-egy példányát, továbbá az ellenőrzött személy tisztségéről való lemondásának, illetőleg felmentése kezdeményezésének megtörténtét tanúsító iratokat a döntés, illetőleg az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül átadja a Történeti Hivatalnak, amely azt az e törvényben foglalt szabályok szerint őrzi és kezeli.

(2) A bizottság eljárásának alapjául szolgáló iratokat - az (1) bekezdésben meghatározott időpont után - vissza kell adni az iratokat szolgáltató szervnek, amely azt a továbbiakban a rá vonatkozó szabályok szerint kezeli.

(3) Az e törvény 1. §-ában meghatározottakra vonatkozó iratok nem selejtezhetők.

24. §[62] A bizottság működése, továbbá ezzel összefüggésben az iratok vizsgálata, illetőleg az adatszolgáltatás teljesítése során a 8. §-ban meghatározott szerveknél felmerülő költségekhez szükséges pénzügyi fedezetről a központi költségvetésben kell gondoskodni.

25. §[63]

25/A. §[64]

25/B. §[65]

25/C. §[66]

25/D. §[67]

25/E. §[68]

25/F. §[69]

25/G. §[70]

25/H. §[71]

25/I. §[72]

26. § A Belügyminisztérium volt III. (állambiztonsági) Főcsoportfőnöksége és jogelődjei "szigorúan titkos" állományának tagjai részére a szolgálati viszony alapján megállapított szolgálati nyugellátás figyelembevételével a kiegészítő jövedelem nem folyósítható. Ez a rendelkezés nem érinti a munkaviszonyon alapuló nyugellátási jogosultságot.

27. § (1)[73] Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 1994. július 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény 5-9. §-a és az 5. § szerinti bizottság tagjának ellenőrzése tekintetében az 1. §-a a kihirdetése napján lép hatályba.

(3)[74]

(4)[75] A törvény hatálya alatti időszakban a 2. §-ban foglalt tisztséget ismételten betöltők esetében, ha ellenőrzésük korábban már megtörtént, a 3. § szerinti újbóli megkeresés esetén azt nem kell ismét lefolytatni. Ez esetben a bizottság a korábbi döntése alapján szólítja fel az ellenőrzött személyt a tisztségéről való lemondásra vagy felmentése kezdeményezésére. A bizottság a döntés nyilvánosságra hozatalára a 18. § és a 20. § értelemszerű alkalmazásával a felszólítás közlésétől számított határidővel intézkedik.

(5)[76] A 2. §-ban foglalt tisztségeket az 1996. évi LXVII. törvény hatálybalépésekor betöltők ellenőrzését a hatálybalépést követő egy éven belül, az azt később betöltők esetében a hivatalba lépést követően kell lefolytatni.

(6)[77] Ha az európai parlamenti képviselő ellenőrzése korábban a törvény 2. §-ában foglalt más tisztség alapján megtörtént, az ellenőrzést nem kell lefolytatni.