BH 2023.2.48 A per tárgyaláson kívül történő elbírálása esetén a bíróság köteles a védiratot a felperessel közölni és a további beadványok benyújtására tizenöt napnál nem rövidebb határidőt biztosítani [2017. évi I. törvény (Kp.) 77. § (5) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A perbeli ingatlanra 2018. szeptember 11-én adásvételi szerződést (a továbbiakban: adásvételi szerződés) kötött a perben nem álló Kft. és a felperes.

[2] A Kft. - amelynek a felperes korábban egyszemélyes tulajdonosa volt - az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása (eredeti állapot helyreállítása) iránt pert indított. A Fővárosi Törvényszék a 2020. március 4-én kelt 30.G.40.022/2019/60. számú ítéletében megkereste Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatalát, hogy a perbeli ingatlan 36475/0/A/1-17. albetétjei tekintetében az adásvételi szerződéstől történő elállás jogcímén törölje a felperes 1/1 arányú tulajdonjogát és jegyezze be a Kft. 1/1 arányú tulajdonjogát.

[3] A felperes 2020. július 14-én nyújtott be a társasház megszüntetése, tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az alpereshez. Az alperes a 2020. július 16-án kelt 126349/1/2020. számú végzésben értesítette a felperest arról, hogy a kérelmet a rangsorban megelőző beadványok elintézéséig érdemi ügyintézés nélkül függőben tartja, és széljegy fenntartással nyilvántartásba helyezi. A perbeli ingatlan tulajdoni lapján a Fővárosi Törvényszék 30.G.40.022/2019/6. számú végzése alapján perindítás ténye szerepel, annak törléséig a társasház nem szüntethető meg.

[4] A felperes 2021. január 26. napján az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 47. §-a alapján kérte a társasház megszüntetése, tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem folytán indult eljárás felfüggesztését. Az alperes 2021. február 2-án ismételten tájékoztatta a felperest, hogy a társasház megszüntetése iránti kérelmét elintézetlen széljegyek előzik, a perbeli ingatlan tulajdoni lapján a Fővárosi Törvényszék 30.G.40.022/2019/6. számú végzése alapján perindítás ténye szerepel, ezért a kérelmet a rangsorban megelőző beadványok elintézéséig függőben tartja. Az alperes 2021. március 26-án hiánypótlási felhívást bocsátott ki, amelyben a felperestől a bíróság által érkeztetett szerződés/okirat érvénytelensége iránti per megindításáról szóló igazolás csatolását kérte. A felperes - a hiánypótlásra adott határidő meghosszabbítását követően - 2021. május 12-i keltezéssel küldte meg az alperesnek a hiánypótlási felhívásra adott nyilatkozatát és annak mellékleteit.

[5] Időközben a Fővárosi Ítélőtábla a 2021. január 28-án kelt 14.Gf.40.312/2020/6/II. számú ítéletével (a továbbiakban: jogerős ítélet) a Fővárosi Törvényszék 30.G.40.022/2019/60. számú ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta.

[6] Az alperes a jogerős ítélet alapján a 84115/5/2021/21.04.06. számú határozatával a Kft. 1/1 tulajdoni hányadát - a szóban forgó albetétek tekintetében - adásvételi szerződéstől elállás jogcímén bejegyezte.

[7] Az alperes a 2021. augusztus 6-án kelt 146021/1/2021. ügyiratszámú végzésével a felperes társasház megszüntetése, tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét visszautasította; az eljárás felfüggesztése iránti kérelmét az Inytv. 47. § (1)-(3) bekezdéseire hivatkozással elutasította.

[8] Az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító döntése indokaként rögzítette, hogy a felperes a hiánypótlási felhívásban foglaltakat nem teljesítette, az okirat érvénytelesége iránti per megindítását nem igazolta.

[9] A társasház megszüntetése, tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem elutasítását az alperes azzal indokolta, hogy a jogerős ítélet szerint a perbeli ingatlan tulajdonosa nem a felperes, ezért az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. § (1) bekezdés a) pontja - az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz - alapján a kérelem visszautasításának volt helye.

[10] Az ügy tényállásához tartozik, hogy a felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élt, melynek folytán indult felülvizsgálati eljárásban a Kúria a 2021. augusztus 9-én kelt Pfv.VI.20.575/2021/3. számú végzésével a jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet elutasította, majd a 2021. szeptember 7. napján kelt Pfv.VI.20.575/2021/5. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet visszautasította.

A felperes keresete és az alperes védirata

[11] A felperes az alperes végzése ellen keresettel élt, melyben a társasház megszüntetése, tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem visszautasítása körében a végzés hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. A felfüggesztésre irányuló kérelem elutasítása vonatkozásában elsődlegesen a végzés megváltoztatását és az eljárás felfüggesztését, másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.

[12] A társasház megszüntetése, tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem kapcsán a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:165. §, 5:170. § és 5:177. § rendelkezéseire hivatkozással kifejtette, hogy az alperes jogsértést követett el, amikor nem az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatokat tekintette irányadónak az eljárása során, hanem olyan bírósági ítéleteket, amelyek végrehajthatóságáról meg sem győződött. Állította, hogy az alperes megsértette az Ákr. 62. §-át, valamint sérült az Inytv. 49. § (1) bekezdése is, ugyanis a kérelem elbírálása során nem vette figyelembe az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatokat, vagyis a tulajdonos személyét.

[13] Az eljárás felfüggesztésének elutasítása tekintetében az Inytv. 47. § (2) bekezdésére utalással kiemelte, hogy közte és a Kft. között több peres eljárás van folyamatban, amelyek releváns iratait az alperes felhívására megküldte. Álláspontja szerint a bejegyezendő jog jogosultjának személye tekintetében jogvita nem csupán a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége iránti per keretében folyhat. Az alperes jogértelmezése indokolatlanul leszűkíti az alkalmazandó jogszabályi rendelkezést.

[14] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte, fenntartva a végzésében foglaltakat.

Az elsőfokú bíróság intézkedései

[15] Az elsőfokú bíróság 3. sorszámon tájékoztatta a feleket arról, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 8. § (4) bekezdése alapján az ügyben három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el; 5. sorszámon értesítette a Kft.-t a perbelépés lehetőségéről; 6. sorszámon pedig arról nyújtott tájékoztatást, hogy a Kp. 124. § (5) bekezdése szerint az egyszerűsített pert tárgyaláson kívül bírálja el, továbbá hogy hivatalbóli vizsgálat, illetve bizonyítás szükségessége nem merült fel. Egyúttal felhívta a feleket arra, hogy amennyiben további nyilatkozatot, észrevételt, indítványt kívánnak előterjeszteni, úgy azt a végzés közlésétől számított 15 napon belül tehetik meg.