BH 2019.3.68 A véleménynyilvánítás szabadsága nem oltalmazza azokat a közléseket, amelyek célja önmagában a másik bántása, megalázása, vagy a közügyekkel össze nem függő öncélú támadása, megsértése. Ezért a becsületsértés vétségét követi el, mert nem a közéleti véleménynyilvánítás szabadságával él, aki a szabálysértés miatt vele szemben jogszerűen intézkedő rendőröket "Orbán kutyáinak" nevezi és anyjukat szidja [Btk. 227. § (1) bek. a) pont].

[1] A terheltet a járásbíróság a 2016. november 2. napján kihirdetett ítéletével 2 rendbeli becsületsértés vétsége [Btk. 227. § (1) bek. a) pont] miatt halmazati büntetésül összesen 78 000 forint pénzbüntetésre ítélte. A terheltet az ellene rongálás vétsége [Btk. 371. § (1) bek., (2) bek. ba) alpont] miatt emelt vád alól felmentette, egyben tulajdon elleni szabálysértés [Szabs. tv. 177. § (1) bek. b) pont] miatt figyelmeztetésben részesítette.

[2] A törvényszék mint másodfokú bíróság a 2017. május 22. napján meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás a következő:

[4] A terhelt 2015. június 14. napján hajnali 4 óra 15 percet megelőző időben megjelent B.-n a B. utca, illetve Cs. utca kereszteződésénél lévő és a P. Reklám Kft. sértett tulajdonában álló 255×520 cm-es hirdetőtáblánál a tulajdonában álló vödörrel, üveggel és edénnyel együtt. A plakáton a következő felirat szerepelt: "Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját.". A terhelt ezt a feliratot a nála lévő partvissal, ecsettel, illetve fehér és barna festékkel oly módon festette át, hogy azon csak a "Magyarország" rész maradt olvasható. Ezenkívül pedig a "Nemzeti konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról" feliratot a partvissal és a fehér festékkel oly módon festette le, hogy a "Nemzeti" szó olvashatatlanná vált.

[5] A terhelt a festéssel a "Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját.", és a "Nemzeti konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról" mondatok helyett a festéssel a "Magyarország" és a "konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról" szöveges ábrázolást alakította ki.

[6] Miután ezen tevékenységet abbahagyta a terhelt, az otthonába ment és lefeküdt aludni. Útközben azonban végigcsöpögtette a festéket, a ház bejárata előtt is borult ki abból, és festékes ruházata is az ágya közelében volt fellelhető.

[7] Ugyanezen a napon 4 óra 40 perc körüli időben a rendőrök intézkedés alá vonták a terheltet, őt M. G. rendőr főtörzsőrmester és U. I. rendőrhadnagy sértettek keltették fel, illetve M. R. is részt vett az intézkedésben.

[8] A terhelt tudta, hogy M. G. és U. I. sértettek rendőrök, ennek ellenére őket becsületük csorbítására alkalmas kifejezésekkel illette: "Orbán kutyái vagytok", "kurva anyátok". A kifejezéseket többször is elismételte a terhelt, holott ennek abbahagyására a két sértett többször is felszólította. Az intézkedéssel szemben a terhelt ellenállt, a felöltözésre és az indulásra vonatkozó felhívásnak nem tett eleget, illetve ismételten "Orbán kutyái" szavakkal illette a sértetteket, ezért őt M. G. és U. I. sértettek megbilincselték és elvitték a kórházba, sérülései kivizsgálása céljából.

[9] A cselekmény napján M. G. főtörzsőrmester, illetve U. I. hadnagy a B.-i Rendőrkapitányság Közrendvédelmi, illetve Bűnügyi Osztályán hivatásos rendőrként dolgoztak, hivatalos személyek voltak.

[10] A terhelt 20 000 forint kárt okozott a P. Reklám Kft. sértettnek a plakát megrongálásával, mely az eljárás során nem térült meg.

[11] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára alapítottan, a terhelt felmentése érdekében. Ezen túlmenően arra is hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság megsértette az indokolási kötelezettséget, mivel nem reagált a terhelti fellebbezésben írtakra.

[12] Indokai szerint az irányadó tényállás alapján a terhelti cselekmény nem bűncselekmény, az egyrészt a közhatalmat gyakorló rendőröknek ebbéli minőségükben foganatosított intézkedésével szemben kifejtett kritikai megnyilvánulás, másrészt az állam által bérelt kormányzati kommunikációt megjelenítő hirdetési felületen egy aktuális közügyben kifejtett politikai véleménynyilvánítás volt. Kifejtette, hogy a bíróságoknak a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni, ez jelen esetben azt a követelményt támasztja a jogalkalmazóval szemben, hogy a Büntető Törvénykönyv rendelkezéseit a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmányos követelményekkel összhangban értelmezze.

[13] Az Alkotmánybíróság határozataira hivatkozva fejtette ki, hogy a szólásszabadság demokratikus funkciójából kifolyólag a közhatalmat gyakorló személyek alkotmányosan védett magánszférája másokénál jóval szűkebb. Ekként a közhatalmat gyakorló személyeket e minőségükben ért bírálatok vonatkozásában kizárólag az emberi méltóság korlátozhatatlan aspektusát érintő, az emberi mivolt "legbensőbb lényegét sértő" közlések szorulnak ki a véleményszabadság védelméből. Csak azok a közéleti vitában kifejtett vélemények nem élvezik a szólásszabadság védelmét, amelyek "az emberi méltóság korlátozhatatlan magját sértik, így az emberi státusz nyilvánvalóan és súlyos becsmérlésében öltenek testet".

[14] A terhelt büntetőjogi felelősségének megállapításához az eljáró bíróságoknak nem elég azt vizsgálni, hogy az inkriminált kifejezések objektíve alkalmasak-e a rendőrök becsületének csorbítására, hanem arra is kell irányulnia, hogy a közlés minősíthető-e olyannak, mint amely a rendőröket emberi mivoltuk legbensőbb lényegét érintően sérti. Az indítvány szerint nem fogadható el az az álláspont, hogy az ilyen kisfokú trágár és egyéb kritikus kifejezések használatával szemben az ultima ratio funkciót betöltő büntetőjogot alkalmazzák. Egyebekben pedig a rendőrökkel szemben trágár hangvételű, a tényállásban szereplő kifejezésekhez képest is kirívóan durva kifejezések használata általános jelenség.

[15] Hivatkozott továbbá arra, hogy a terhelti cselekmény nem társadalomra veszélyes, ugyanis a társadalomra veszélyesség jellegét és fokát alapvetően a támadott jogtárgy jelentősége és az azt ért sérelem foka határozza meg. Ekként a terhelttel szemben az éjszaka közepén az ágyából kiverve alkalmazott rendőri intézkedés egy durva beavatkozás volt a terhelt magánéletébe, ezért érthető volt, hogy érzelmileg túlfűtött módon reagált. Ezzel szemben a kis súlyú, komolytalan verbális inzultus elszenvedése valójában a rendőri munka mindennapos része, elszaporodott és társadalomra nem veszélyes jelenség, amellyel szemben szükségtelen és aránytalan fellépést jelent a büntetőjogi szankció alkalmazása. A rendőri intézkedés szabadon és korlátok nélkül kritizálható, akár trágár kifejezésekkel is.

[16] A védő álláspontja szerint az "Orbán kutyái" kifejezés a sértettek közhatalmi szerepére irányult, ennélfogva nem személyeskedő bírálat, hanem tiszta hatalomkritika. Ezzel azon vélekedésének adott hangot, hogy a rendőrséget a miniszterelnök kézi vezérlése irányítja. Ez a bírálat nem hatol a sértettek magánszférájába, így őket emberi mivoltukban nem, csak rendőri minőségükben bánthatta. Amennyiben pedig elhangzott a rendőröket szidalmazó egyéb kifejezés is (kurva anyátok), az is az intézkedés tényére tekintettel történt, és mint ilyen, az intézkedés kritikájának tekintendő. A véleménynyilvánítás gyakorlása során a jogosultat megilleti a közlés módjának szabad megválasztása.