AVI 2017.1.4 A vámügynök megbízására hivatkozással a fél nem mentesülhet a felelősség alól. [Európai Unió Bírósága C-38/7.]

Jelen ügyet megelőző eljárásban az importálással rendszeresen foglalkozó felperes vámügynök megbízása mellett három alkalommal üvegszövetet importált a Kínai Népköztársaságból 2011-ben. Az nem volt vitatott, hogy az importáru hálós szövéssel készült, nem pedig szitaszövéssel. Az eladó angol nyelven állította ki felperes számára a számlákat és készítette el az ún. "packing list"-eket (a továbbiakban: csomaglista), amelyek a feladott csomagok tartalmát írták le. Az eladó mind a számlákon, mind a csomaglistákon azt tüntette fel, hogy "fiber glass mesh".

Felperes az importáru szabad forgalomba bocsátását kérte a NAV Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságától (a továbbiakban: Igazgatóság). Felperes a vámáru-nyilatkozaton magyar nyelven azt tüntette fel, hogy "üvegszövet" és megadta a 7019.52-00-90 TARIC kódot. Az Igazgatóság mintát vett az első szállítmányból, amelyet megküldött a NAV Szakértői Intézet (a továbbiakban: SZI) részére bevizsgálás végett. Az SZI megállapította vizsgálati jegyzőkönyvében, hogy az importárura vonatkozó kód nem az, amit felperes megadott, hanem a 7019.59-00-90, az alkalmazandó árumegnevezés pedig: "üvegszálból készült szövet (nem előfonatból készült), mely 30 cm-nél szélesebb, 250 g/rrr'-nél kisebb tömegű olyan elemi szálból, amelyben az egyes egyágú szálak finomsági száma 136 tex-nél nagyobb". Az Igazgatóság a vizsgálati jegyzőkönyvet megküldte felperes részére, aki azt elfogadta. Az Igazgatóság ennek megfelelően határozattal módosította az első szállítmányhoz tartozó áru kódját.

Felperes kérelmet nyújtott be az Igazgatósághoz, amelyben indítványozta, hogy a másik két szállítmány esetében is hasonlóan módosítsák a kódot. Az Igazgatóság határozatában eleget tett felperes kérelmének.

Ezt követően az SZI értesítette az Igazgatóságot, hogy a korábban kiadott vizsgálati jegyzőkönyvben foglaltakat saját hatáskörben felülvizsgálta és adminisztrációs hiba miatt a többi rész változatlanul hagyása mellett megállapította, hogy a kérdéses minta a 7019.59-00-10 TARIC kód alá tartozik, megnevezése üvegszálból készült szövet (nem előfonatból készült), amelynek szemnagysága hosszában és szélességében több mint 1,8 mm, fajlagos tömege pedig több mint 35g/m2. Az SZI az adminisztrációs hibával kapcsolatosan további tájékoztatást nem adott.

Az Igazgatóság nyilatkozattételre hívta fel felperest az újonnan megállapított kód elfogadásával kapcsolatban, amely azt nem fogadta el. Az újonnan megállapított TARIC kódhoz tartozó áru dömpingvám alá esett, szemben a korábbi kódokhoz tartozó árukkal. A vonatkozó ideiglenes, majd végleges dömpingvámot a Bizottság 2011. február 16-i 138/2011/EU rendelete, illetve a Tanács 2011. augusztus 3-i 791/2011/EU végrehajtási rendelete vezette be.

Minderre tekintettel az Igazgatóság az importált áruk vámtarifaszámának vonatkozásában a tényállás tisztázása céljából elrendelte a három vámeljárás utólagos ellenőrzését. Ennek kapcsán felhívta a felperest az áru beszerzésével kapcsolatos külkereskedelmi szerződés, üzleti levelezés, ajánlattétel-visszaigazolás csatolására. Felperes bejelentette, hogy külkereskedelmi szerződéssel nem rendelkezik. Az Igazgatóság ezt követően a hatósági eljárást kiterjesztette a vámérték vonatkozásában is és további iratok csatolását kérte a felperestől, majd vizsgálati jegyzőkönyvben közölte a felperessel megállapításait. Ezek szerint az áruk vámértékét elfogadta, azonban az SZI véleménye alapján az árukra a 7019.59-00-10 TARIC kódot állapította meg, amelynek megnevezése "üvegszálból készült szövet (nem előfonatból), amelynek szemnagysága hosszában és szélességében több mint 1,8 mm, fajlagos tömege pedig több mint 35g/m2."

Felperes a jegyzőkönyvre észrevételt tett, amelynek során a felperest N. F. vámszakértő képviselte. Ezen észrevételben kifejtette, hogy a vizsgált üvegszövet szőtt kelmeképzésű, forgófonalas kötéssel készül, a vetülék két fonalból áll, egymást keresztezve fogják közre a láncfonalat, amely így szitaszövetnek nem tekinthető. Kifogásolta továbbá, hogy az SZI vizsgálatának időpontjában a 7019.59-00-10 TARIC kódhoz tartozó meghatározás úgy szólt, hogy "üvegszálakból készült szitaszövet, melynek szemnagysága hosszában és szélességében több mint 1,8 mm, fajlagos tömege pedig több mint 35g/m2". Az SZI azonban nem ugyanezt a meghatározást alkalmazta. Az SZI kihagyta a szitaszövésre való utalást, ami azért lényeges, mert az importáru nem szitaszövéssel készült, tehát nem esik a dömpingvám hatálya alá. Az észrevételt az Igazgatóság megküldte az SZI részére, amely átiratában tájékoztatta az Igazgatóságot arról, hogy a TARIC rendszerben a 7019.59-00-10 kódhoz tartozó szövegfordítási hiba következtében tartalmazza a szitaszövet kifejezést, az angol nyelvű TARIC rendszerben található meghatározás az "open mesh fabrics of glass fibers", azaz hálós üvegszálból készült szövet megnevezést használja. Ebből adódóan az SZI a minta értékelésekor nem használta a szitaszövet kifejezést, csupán a szövet kifejezést tüntette fel. Az Igazgatóság kiegészítette a vizsgálati jegyzőkönyvet az SZI tájékoztatásának megfelelően. Felperes ezt követően fenntartotta arra való hivatkozását, hogy az SZI önkényesen nem használta a szitaszövet kifejezést és vitatta, hogy a további árujellemzők alapján be lehetne sorolni a terméket a dömpingvámmal sújtott kód alá. Csatolta észrevételéhez az OFFI fordítását olasz, holland és angol nyelvről magyarra az érintett tarifabesorolás kapcsán azzal, hogy az OFFI a belső szabályzatai értelmében nem adhat ki hiteles fordítást jogszabályszövegről, mert a kihirdetett jogi aktusok önmagukban hordozzák a hitelességüket. Előadta, hogy az OFFI által készített fordítások megegyeznek az általa hivatkozott magyar nyelvű szöveggel. Vitatta továbbá, hogy az SZI hiteles fordítást készíthetne.

A fentiekre tekintettel az Igazgatóság a felperest összesen 9 061 945 Ft végleges dömpingellenes vám, valamint 2 266 236 Ft általános forgalmi adó pótlólagos megfizetésére kötelezte határozatában. Az elsőfokú határozattal szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, amelyet a másodfokú hatóság elutasított.

A másodfokú határozatot a felperes keresettel támadta. A közigazgatási per a Debreceni Törvényszék 3.K.30.590/2012. számon indult, majd a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 8.K.29.744/2013. számon folytatódott, majd felfüggesztését követően 8.K.30.407/2014., illetve 8.K.31.430/2014. ügyszámot kapott.

A megelőző eljáráshoz tartozó közigazgatási perben a bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében az Európai Unió Bíróságának két kérdést tett fel. Az első arra kérdezett rá, hogy az alapügyben szereplő áru, amelynek fizikai jellemzőit a kérdést feltevő bíróság pontosan meghatározta, besorolható-e azon TARIC kód alá, amelyre a dömpingvám vonatkozik. Az Európai Unió Bírósága igennel válaszolt az első kérdésre a C-74/13. számú ügyben hozott ítéletével.

A második kérdés úgy szólt, hogy "mentesülhet-e az a személy a dömpingvám megfizetése alól, amely a saját honossága nyelvén kihirdetett rendelet normaszövegében bízva - meg nem győződve a további nyelvi változatok esetleges eltérő jelentéséről - a normaszöveg szavainak honossága szerinti általános, köztudomású értelmezése alapján egy az Európai Unió területén kívül gyártott terméket olyanként hoz be az Európai Unió területére, mely az általa ismert nyelvi változat alapján nem tartozik dömpingvámmal sújtható termékek közé, abban az esetben is, ha megállapítható, hogy a közösségi jogi norma különböző nyelvi változatainak összevetése eredményeképp azt a közösségi jog mégis dömpingvámmal rendelné sújtani?"