BH 2017.5.153 A szerződésben vállalt kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmaradása nem a teljesítés meghiúsulását, hanem a vállalkozó kötelezetti késedelmét és késedelmikötbér-fizetési kötelezettségét alapozhatja meg, amennyiben a szerződésszerű teljesítésnek sem jogi, sem fizikai akadálya nincs, és a kötelezett a szerződésben vállalt kötelezettsége megvalósítása érdekében intézkedéseket is tesz [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 246. § (1) bek., 298. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes önkormányzat pályázat keretében értékesítette a perbeli ingatlant azzal a feltétellel, hogy a vevőnek 150 férőhelyes közparkolót kell létesítenie.

[2] Az alperes 2005. november 3-án a pályázati feltételek ismeretében kötött adásvételi szerződést a felperessel a perbeli ingatlanra 104 200 000 forint vételár ellenében. A szerződésben az alperes vállalta a 150 férőhelyes közparkoló kialakítását az aláírástól számított 3 éven belül.

[3] A felek a szerződést több alkalommal módosították.

[4] A 2008. november 17-i (1. számú) módosítás a parkolóhelyekre vonatkozó teljesítési határidőt meghosszabbította, és az alperes a perbeli ingatlannal szomszédos közterületek kapcsán további kötelezettségeket vállalt.

[5] A 2009. december 23-i (2. számú) szerződésmódosítás szintén a határidőket hosszabbította meg, továbbá a felek a szerződésből eredő bármely kötelezettség határidőre történő elmulasztása esetére - felső határ nélkül - napi 50 000 forint, az alperest terhelő kötbér fizetésében állapodtak meg.

[6] A 2010. július 19-i (3. számú) szerződésmódosítás a parkolóhelyekre vonatkozó teljesítési határidőt az eredeti szerződéskötés időpontjától számított 5 év 4 hónapban, az egyéb kötelezettségek határidejét 6 év 4 hónapban rögzítette.

[7] Az alperes 2011 közepére 35 lakást, 4 kereskedelmi egységet, gépjárműparkoló- és szolgáltatóegységet, valamint felvonót létesített. Az építésügyi hatóság 2011. június 29-én ideiglenes használatbavételi engedélyt adott két épületrészben kialakított, összesen 111 db gépjármű elhelyezésére szolgáló parkolóházra. Végleges használatbavételi engedély kiadására nem került sor.

[8] Az alperes 2012. április 20-án kelt levelében a gazdaságtalan üzemeltetésre hivatkozva kérte a felperestől a parkolóhelyek számára vonatkozó előírás elhagyását. Kezdeményezte továbbá a parkolóház városi parkolórendszerbe történő bevonását. A felperes a kért szerződésmódosításhoz és a parkolóház városi rendszerbe történő bevonásához nem járult hozzá, ragaszkodott a további 39 parkolóhely létesítéséhez.

[9] Az alperes erre tekintettel további intézkedéseket tett: átterveztette a parkolóhelyek beosztását, ennek kivitelezése esetén lehetségessé válhat 150 férőhely kialakítása és felmerült helytakarékos parkológépek beszerzése, amely kb. 40 millió forintos költséggel jár. Az átalakításokra nem került sor.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[10] A felperes keresetében 39 600 000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest késedelmi kötbér címén. Hivatkozott a 2. számú szerződésmódosítás szerinti kötbérkikötésre és arra, hogy az alperes a végső határidőre sem teljesítette teljeskörűen a 150 férőhelyes közparkoló kialakítására vonatkozó kötelezettségét.

[11] Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan a kötbér legfeljebb 3 millió forintra való mérséklését kérte. Hivatkozott arra, hogy a pályázati kiírások szerinti "közparkoló" meghatározás miatt joggal bízott abban, hogy a parkolóház működtetésének üzleti kockázata a felek között megosztható lesz. Utalt az önkormányzati törvény időközbeni módosítására, amely a parkolási közszolgáltatások terén hozott változásokat és ami által a szerződés eredeti céljának teljesítése szerinte lehetetlenült. Kimentése körében hivatkozott a "jogos várakozás" elvére és a 2008-ban kezdődött gazdasági válságra mint vis maior okra.

Az első- és másodfokú ítélet

[12] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította azzal az indokolással, hogy a kötbérkikötés kizárólag késedelemmel kapcsolatos szerződésszegésre vonatkozott, ami a szerződés teljesítésének elmaradására nem alkalmazható, meghiúsulási kötbért pedig a felek nem kötöttek ki. Tényként rögzítette, hogy a szerződésben kikötött 150 parkolóhely egy része nem jött létre, és az alperes egyéb szerződési kötelezettségét (csapadékvíz elvezetés) sem teljesítette, ám ezen szerződési elemek hiánya késedelmikötbér-fizetési kötelezettséggel nem jár.

[13] Határozata indokolása szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként nem volt megállapítható, hogy a felperes a parkoló közös üzemeltetésére bármikor, bármilyen ígéretet tett volna. Lehetetlenülés sem áll fenn, a parkolóhelyeknek a hiányzó 39 férőhellyel történő bővítése műszakilag megoldható, az alperes pénzügyi helyzetének romlása, illetve a parkolás gazdaságtalan működtetése lehetetlenülést nem eredményezett.

[14] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, az alperest 10 millió forint és járulékai megfizetésére kötelezte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a "közparkoló" az alperesi értelmezéssel szemben nem az üzemeltetés módjára utaló kifejezés, hanem - akár önkormányzati, akár magántulajdonú ingatlanon kialakított - bárki által igénybe vehető parkolót jelent. Ennek üzemeltetéséhez az önkormányzat részvétele nem szükséges, erre a perbeli esetben sem tett ígéretet a felperes.

[15] A szerződéskötést követően beállt körülményváltozásra, és ezáltal a "clausula rebus sic stantibus" elvére hivatkozással az alperes nem mentesülhet szerződéses kötelezettsége alól. Az általa hivatkozott "jogos várakozás" elvének alkalmazása az uniós jogesetekben is egy létező jogszabály megváltoztatásával kapcsolatban merült fel, nem a jelen esetbeli szerződéses kötelezettség betartásával összefüggésben. A "pacta sunt servanda" elve alapján a szerződéses kötelezettségeket mindkét félnek teljesítenie kell, annak valamely fél számára történő terhesebbé válása mentesüléshez nem vezethet. Utalt a visszterhes szerződések kölcsönös kockázatfelvállaló természetére.

[16] A másodfokú bíróság rögzítette: a felperesi igény késedelmi kötbér fizetésére irányult, a teljes parkoló-helyszám végső határidőre történő nem teljesítése azonban - az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően - nem a teljesítés meghiúsulása, hanem az alperes kötelezetti késedelme [régi Ptk. 298. § a) pont]. Rámutatott, hogy a teljesítés sem jogi, sem fizikai okból nem lehetetlenült el, a kimentésre az alperes által felhozott gazdasági indokok nem voltak alkalmasak. Ezért az alperes kötbérfizetési kötelezettsége fennáll.

[17] A kötbér mérséklésre irányuló másodlagos ellenkérelem teljesítésére a másodfokú bíróság lehetőséget látott, mert a felperest számottevő kár nem érte, az alperes a szerződéses parkoló mennyiséget kb. 75%-ban teljesítette és utóbb tett intézkedései a parkolóhelyek számának növelése érdekében felelősségét enyhébben megítélhetővé tették [régi Ptk. 247. § (1) bekezdés]. Minderre tekintettel a szerződésben kikötött parkolószámból el nem készült mennyiségre vetítve, és a nem túlzott, napi 50 000 forint összegű kötbér alapulvételével a meghosszabbított határidő lejárta és a keresetlevél benyújtása közötti, késedelemmel érintett időszakra 10 millió forint arányos, mérsékelt összegű kötbért ítélt meg.