A Miskolci Törvényszék K.701071/2021/20. számú határozata. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bek., 45/A. § (1) bek., 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 3. § (1) bek., 26. § (1) bek., (4) bek., (5) bek., 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 6. § (1) bek., 17. § (2) bek., 26. § (8) bek., 44. § (1) bek., 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 4. § (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:17. § (2) bek., 5:168. § (3) bek., 5:178. § (4) bek., 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 62. § (2) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (6) bek., 2017. évi I. törvény (Kp.) 31. § (3) bek., 35. §, 77. § (1) bek., 85. § (1) bek., (2) bek., 89. § (1) bek., 92. § (1) bek., 99. § (1) bek., 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Bt. Vhr.) 12. § (3) bek., 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bek., 228/2020. (V. 25.) Korm. rendelet (bányászat) 8. §] Bíró: Bana-Nagy Adrienn

Miskolci Törvényszék

4.K.701.071/2021/20. szám

A Miskolci Törvényszék a személyesen eljáró felperes2 (Cím2. szám alatti lakos) felperesnek- dr. Prokaj Zsuzsanna kamarai jogtanácsos által képviselt Alperes1 (Cím1. szám alatti székhelyű) alperes ellen - amely perben a Bihary, B.Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda (cím6 alatti székhelyű, eljáró ügyvéd dr. Jean Kornél) által képviselt Magyar Állam képviseletében eljáró egyéb érdekelt1 (cím7 szám alatti székhelyű) alperesi érdekeltként perbe lépett - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság az alperes 2021. július 21. napján kelt számú számú határozatát megsemmisíti és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.

A bíróság megállapítja, hogy 30.000,- (harmincezer) forint eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

[1] A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes védirata, a becsatolt közigazgatási iratok, valamint a per előzményi és egyéb adataiból az alábbi tényállást állapította meg:

[2] A település belterület helyrajzi szám helyrajzi számon nyilvántartott, természetben település, cím8 szám alatt található "kivett, beépítetlen terület" megjelölésű ingatlan felperes kizárólagos tulajdonában áll. Felperes az ingatlanon 2001-ben szerzett tulajdonjogot adásvétel jogcímén. Az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapon bányatelek jogi jelleg 2021. július 14. napján került bejegyzésre eredeti számú1 rangsorban. A "település I. (települési Téglagyár) - agyag" védnevű 0,42 km2 területű bányatelek 4100-as nyersanyagkóddal van feltüntetve a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat rendszerében.

[3] A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Mérésügyi Főosztály Bányászati Osztály (továbbiakban: Bányászati Osztály) 2020. június 5. napján kelt számú2. ügyszámú iratával megkereste az alperest, hogy a veszélyhelyzet során egyes bányászati szabályok eltérő alkalmazásáról szóló 228/2020.(V.25.) Korm.rendelet (továbbiakban: Korm. r.) 8. §-a alapján a perbeli ingatlanra a Magyar Állam javára elővásárlási jogot jegyezzen be az ingatlan-nyilvántartásba.

[4] Az alperes a 2020. június 18. napján kelt számú3 számú egyszerűsített határozatával a település helyrajzi szám1 ingatlanra a Magyar Állam javára az elővásárlási jogot bejegyezte annak feltüntetése mellett, hogy az elővásárlási jogot a Magyar Állam tulajdonosi jogkörében eljáró szerv gyakorolja.

[5] A felperes keresettel támadta a fenti határozatot, amit a Miskolci Törvényszék számú4.számú jogerős ítéletével megsemmisített és az elsőfokon eljáró szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ítélet megállapította, hogy az alperes határozata jogszabálysértő, a tényállás tisztázatlansága, a telket érintő bányászati jog vizsgálata hiányában. A bíróság ítéletében felhívta az alperest, hogy a megismételt eljárásban az alperesnek a Bányászati Osztály kérelméről annak figyelembevételével szükséges döntenie, hogy a perbeli ingatlan esetében a Kormányrendelet szerinti feltételek fennállnak-e, határozattal igazolt-e az ásványi anyagra vonatkozó bányászati jog megléte, azaz az érintett ingatlan bányatelek jogi jellege.

[6] A megismételt eljárás során az alperes számú5.számon megkereste a Bányászati Osztályt a tekintetben, hogy a perbeli ingatlan vonatkozásában a bányatelek jogi jelleg a beadvány benyújtásának időpontjában is fennállt-e, akinek tájékoztatása szerint település helyrajzi szám2 számú ingatlant a bányatelek területe teljes egészében fedi, és fedte a beadvány benyújtásának időpontjában is.

[7] Az eljárás irataihoz csatolt a települési Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség 1971. évi 1686.számú jogerős határozata tartalmazta miszerint az Egri Járásbíróság, mint Telekkönyvi Hatóság számú6.tk.sz. végzésével feljegyezte a számú10.számú telekkönyvi betét alapján a bányatelek jogi jelleget a helyrajzi szám5-ú ingatlanra. Az iratokhoz csatolásra került a számú7.Községi Tanács számú határozathoz és számú8.számú földhivatali eljáráshoz csatolt megosztási vázrajz, valamint az számú9szám alatti a helyrajzi szám3 számú földrészlet megosztási vázrajza. Csatolásra került továbbá a számú10. sz. telekkönyvi betét, amely 1. pontjában a helyrajzi szám5. alatti ingatlan, 2. pontjában a megosztás során keletkezett helyrajzi szám4 számú ingatlan bányatelek jogi jellegűként van feltüntetve.

[8] A fentiekre tekintettel az alperes a 2021. július 21. napján kelt számú iktatószámú határozatával az ingatlan-nyilvántartás tartalmát akként igazította ki, hogy a felperes tulajdonát képező település 1100 hrszú ingatlanra a bányatelek jogi jelleget a feljegyzés eredeti- számú1. - rangsorába feljegyezte figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint a rendelkezésre álló határozatból és a földhivatali iratanyagból egyértelműen megállapítható, hogy a keresettel érintett helyrajzi szám6 ingatlan a telekkönyvi határozatban szereplő helyrajzi szám5-ú ingatlanból alakult ki telekátalakítások és megosztások következtében.

[9] Felperes az alperes fenti számú határozatával szemben keresetlevelet nyújtott be, amelyben az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és azonnali jogvédelem biztosítását, a keresetlevél halasztó hatályának az elrendelését, valamint az általa benyújtott kereseti kérelmek egyesítését kérte.

[10] A felperes keresetlevelében előadta, hogy a település helyrajzi szám2 számú ingatlanra soha nem volt "bányatelek" jogi jelleg feljegyezve, az ingatlanra vonatkozóan kérelem az alperesnél nem került iktatásra. Jogszabálysértőnek tartja, hogy az alperes hivatalbóli eljárás eredményeként hozta meg határozatát, álláspontja szerint az alperes csak kérelemre járthat el. Hivatkozott e körben a Kúria Joggyakorlat-elemző Csoportjának 2016. június 13-ai összefoglaló véleményére, miszerint a Földhivatal akkor jegyez be az ingatlan-nyilvántartásba, ha van olyan jogszabályoknak megfelelő iktatott irata, ami a bejegyzés alapja lehet.

[11] Felperes álláspontja szerint a Bányászati Osztály hiteles térképpel nem rendelkezik a területre vonatkozóan, így a számú11 számú irata megalapozatlan. Sérelmezte továbbá, hogy az alperes elkésetten hozott határozatot, az eljárási határidőt nem tartott be. Hivatkozott arra, hogy azáltal, hogy a bányajogi jelleget ötven év elteltével jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba, a bejegyzés az ingatlan értékét jelentősen csökkenti, a valóságban víkend telepként funkcionáló ingatlan ezáltal eladhatatlanná vált. Felperes szerint a Bányahatóságnak minden terv beadásakor ellenőriznie kellett volna a bányatelek bejegyzését, azonban ez a mulasztása vitássá teszi, hogy van-e jogosultsága ennyi év elteltével a bányatelek jogi jelleg bejegyeztetésére.