161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet

a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról

Egyes veszélyhelyzeti III./járványügyi normák:

78/2021. (II. 19.) Korm. rendelet (különösen: 1. § (3) bekezdés)

A Kormány

az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 2. alcím és a 2. melléklet tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 15. pontjában,

a 3. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat jogállása, szervezete

1. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (a továbbiakban: MBFSZ) a bányászati ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által irányított, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. Az MBFSZ gazdasági szervezettel rendelkezik.

(2) Az MBFSZ vállalkozási tevékenységet az alaptevékenysége veszélyeztetése nélkül, az összeférhetetlenség szabályainak figyelembevételével folytathat.

2. § (1) Az MBFSZ-t elnök vezeti.

(2) Az elnök munkáltatói jogkört gyakorol az MBFSZ alkalmazottai felett.

3. § (1) Bányafelügyeletként és az állami földtani feladatokat ellátó szervként a Kormány az MBFSZ-t, továbbá a Baranya, a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Jász-Nagykun-Szolnok, a Pest és a Veszprém Megyei Kormányhivatalt (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) jelöli ki. A kormányhivatalok illetékességi területét és székhelyét az 1. melléklet tartalmazza.

(2)[1] A kormányhivatal bányafelügyeleti és állami földtani feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés f)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja.

(3)[2] A kormányhivatal bányafelügyeleti hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket az MBFSZ gyakorolja. A kormányhivatalok bányafelügyeleti és állami földtani hatósági feladatait érintően felügyeleti szerv az MBFSZ.

(4)[3] A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben - a 4. § (2) bekezdésében, az 5., 6. és a 10. §-ban foglalt kivétellel - a kormányhivatal jár el.

(5) Az MBFSZ bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szervként hatósági ügyekben országos illetékességgel jár el. Döntése kizárólag közigazgatási perben támadható meg.

(6) Több kormányhivatal illetékességi területét érintő, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó ügy esetben az eljáró kormányhivatalt az MBFSZ elnöke jelöli ki.

2. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat feladata

4. § (1) Az MBFSZ ellátja a jogszabályokban és az alapító okiratában meghatározott feladatokat.

(2) Az MBFSZ elsőfokú hatósági hatáskörébe tartozik

1. a bányajáradék nyilvántartása, a bányajáradék számításának, a bányajáradék önbevallás alapjául szolgáló adatoknak és a bányajáradék fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, a bányászatról szóló törvény szerinti bírság és a tevékenység felfüggesztés alkalmazása, a bányajáradék és késedelmi kamatainak behajtása iránti intézkedés kezdeményezése és a bányajáradék-folyószámla feletti rendelkezés;

2. a Magyar Államkincstár beszámolási és könyvvezetési feladatainak teljesítéséhez, valamint a bányajáradék beszedésével kapcsolatos követelések és kötelezettségek tekintetében nyilvántartás vezetése és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás;

3. a felügyeleti díj nyilvántartása, számításának ellenőrzése, a felügyeleti díj befizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, a bányászatról szóló törvény szerinti bírság és a tevékenység felfüggesztés alkalmazása, továbbá a felügyeleti díjnak és a bányászatról szóló törvényben meghatározott térítési díjnak és ezek késedelmi kamatainak behajtása iránti intézkedés kezdeményezése;

4. a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás "A" Mellékletének, illetve a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat Mellékletének (a továbbiakban: Fuvarozási melléklet) 1. osztályába tartozó robbanóanyagokkal és tárgyakkal, a járulékos veszélyként robbanó tulajdonsággal rendelkező anyagokkal, valamint a Fuvarozási melléklet 4.1 osztályába tartozó önreaktív anyagok, a Fuvarozási melléklet 5.2 osztályába tartozó szerves peroxidok besorolásával és szállítási feltételeivel kapcsolatos hatósági feladatok;

5. a bányászatról szóló törvény szerinti szénhidrogén-szállítóvezeték, a földgázelosztó és - a célvezeték, valamint földgáz tároló létesítmény, egyéb gáz- és gáztermékvezeték és a szén-dioxid-szállítóhálózat tervezésére, létesítésére, felújítására, üzemeltetésére és elbontására az engedélyes vagy az egyéb gáz- és gáztermékvezeték és a szén-dioxid-szállítóhálózat üzemeltetője által kidolgozott műszaki-biztonsági irányítási rendszer jóváhagyása;

6. a szénhidrogének felszín alatti tárolására bányatelek megállapítása;

7. a bányászatról szóló törvény szerinti szén-dioxid geológiai tárolása tekintetében

a) a szén-dioxid geológiai tárolásával összefüggő hatósági eljárásokban való részvétel,

b) a kiadott tárolási engedélyekre, valamint a bezárt tárolóhelyre és az azt övező tárolókomplexumra vonatkozó nyilvántartás vezetése,

c) az új tárolási engedély pályázat lebonyolítása és az új tárolási engedély engedélyesének kijelölése;

8. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló kormányrendeletben meghatározott minőségbiztosítási rendszer jóváhagyása;

9. a bányászatról szóló törvény hatálya alá tartozó bányászati és gázipari biztonsági szabályzatok előírásai alól történő általános eltérés, felmentés engedélyezése;

10. a bányászatról szóló törvény szerinti üzemszerű kitermelés megkezdésére megállapított határidő meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása;

11. a bányavállalkozó bányászati jogának a bányászatról szóló törvény szerinti törlése utáni, a bányatelekben fennálló bányászati jog átruházásra szolgáló pályázat lebonyolítása és a bányatelekben fennálló bányászati jog új jogosítottjának kijelölése;

12. a bányászatról szóló törvény szerinti geotermikus védőidom kijelölése;

13. a geotermikus energia hasznosításához kapcsolódó nyilvántartások vezetése és ezek alapján a bányászatról szóló törvény szerinti igazolás kiadása az alábbiak tekintetében:

a) a geotermikus energiavagyon,

b) a geotermikus védőidomra vonatkozó adatok,

c) a kinyert geotermikus energia mennyisége,

d) a hasznosított geotermikus energia mennyisége, valamint

e) a geotermikus energia kinyerő létesítmények;

14. a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/B. § (12) bekezdése szerinti igazolás kiadása;

15. egyes gázipari engedélyeseknek a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti műszaki-biztonsági szempontú minősítése;

16.[4] a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 11. § (3)-(5) bekezdésében és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. §-ában meghatározott feladatok ellátása;

17. a bányászatról szóló törvény szerinti alábbi szolgáltatások bejelentésével kapcsolatos eljárás, valamint e tevékenységek folytatására jogosult személyek nyilvántartásának vezetése:

a) bányaüzemi felelős műszaki vezetői,

b) nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői,

c) hites bányamérői,

d) földtani szakértői;

18. a bányászatról szóló törvény szerinti

a) kutatási területre és a bányatelekre,

b) használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokra,

c) robbantómesterekre és a robbantásvezetőkre

vonatkozó nyilvántartások vezetése;

19. a bányászati hulladékok kezeléséről szóló miniszteri rendelet szerinti bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartása;

20. a bányászatról szóló törvény szerinti, a termelés megkezdését követően az ásványvagyonban bekövetkezett változásról, valamint a bánya bezárásakor a visszahagyott ásványvagyonról készített jelentéssel kapcsolatos eljárások lefolytatása;

21. az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartás vezetése, és az ebből történő igazolás kiadása;

22. a bányászatról szóló törvény szerinti földtani és ásványvagyonra vonatkozó éves adatszolgáltatással és -kezeléssel kapcsolatos eljárások;

23. az évenkénti adatszolgáltatási kötelezettség keretében leadott bányaművelési térképek ellenőrzése, ellenőrző mérések végzése, és jogsértés esetén a jogkövetkezmények meghatározása;

24. a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló miniszteri rendelet szerinti képzési program jóváhagyása;

25. a koncessziós szerződésben foglaltak, valamint a koncessziós szerződésből a bányavállalkozóra vonatkozó hatósági jellegű kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése;

26. a bányászatról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti művelési eljárás növelt hatékonyságúnak minősítése.

(3) Az MBFSZ által végzett, a (2) bekezdés 13. pontjában, a 17. pont a) alpontjában és 18-19. pontjában szereplő nyilvántartások vezetéséhez a kormányhivatalt adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A kormányhivatal a bányászatról szóló törvény szerinti kutatási zárójelentés, az összefoglaló földtani jelentés egy példányát megküldi az MBFSZ-nek.

(4) Az MBFSZ a (2) bekezdés 25. pontban foglalt ellenőrzési feladatát a kormányhivatal bevonásával végzi. A kormányhivatal a koncessziós területekkel kapcsolatos határozatok egy példányát megküldi az MBFSZ-nek.

5. § A Kormány a polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazási tevékenység, a polgári robbantási tevékenység, a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenység, a földtani szakértői, valamint a hites bányamérői tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az MBFSZ-t jelöli ki.

6. § A Kormány a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 118/A. §-a alkalmazásában a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának engedélyezése tekintetében műszaki biztonsági hatóságként az MBFSZ-t jelöli ki.

7. § Az MBFSZ

1. előkészíti a bányászatról szóló törvény hatálya alá tartozó bányászati, gázipari biztonsági szabályzatokat;

2. véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő kormány-előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket;

3. meghatározza a koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területeket;

4. közreműködik a miniszter 3. § (2) bekezdésében meghatározott irányítási és ellenőrzési feladataiban;

5. a koncessziós pályázatok előkészítéséhez szükséges komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatot folytat le;

6. kezeli a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat, valamint a földtani kutatási tevékenység és az ásványinyersanyag-kutatási tevékenység során nyert földtani adatokra vonatkozóan irányítja és összehangolja az információgyűjtő, -feldolgozó, -elemző és -szolgáltató tevékenységet;

7. kijelölt nemzeti hatóságként ellátja az Európai Unió szerveinél és más nemzetközi szervezeteknél a jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy nemzetközi megállapodás által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat;

8. adatszolgáltatási, jelentéstételi, valamint az ezekben való közreműködési kötelezettséget teljesít

a) az Európai Unió közösségi jogi aktusában előírt, a bányafelügyelet által az Európai Bizottságnak teljesítendő jelentéstétel és közzététel rendjéről szóló rendeletben meghatározott adatok,

b) az üvegházhatású gázok kibocsátásával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti jelentés tartalmáról és elkészítésének módjáról, az adatszolgáltatás rendjéről, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírságról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok,

c) a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott adatok,

d) az Európai Parlament és Tanács a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló 2013/30/EU irányelvben meghatározott előírások tekintetében;

9.[5]

10. a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az Európai Bizottságnak megküldendő jelentést előkészíti a miniszter számára;

11. részt vesz a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Szakbizottság munkájában;

12. szakmai információs rendszereket működtet a kormányhivatalok közreműködésével;

13.[6] szakmai képzéseket, valamint szakmai, koordinációs értekezleteket szervez, melyeken a kormányhivatal álláshelyükön ellátandó feladatuk alapján érintett kormánytisztviselői vesznek részt;

14. szakmúzeumot, szakkönyvtárat tart fenn.

8. § Az MBFSZ állami bányászati és földtani feladatai:[7]

1. a földtani erőforrásokkal történő gazdálkodás vonatkozásában

a) az ásványi nyersanyagok, valamint a geotermikus energia hasznosítási lehetőségeinek számbavétele,

b) a miniszter koncessziós szerződésekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítése,

c) ásványvagyon-gazdálkodás és geotermikus energiavagyon-gazdálkodás koordinációja;

2. a földtani közeg igénybevétele vonatkozásában

a) a földtani közeg hasznosítási lehetőségeinek számbavétele, értékelése és a hasznosítás földtani feltételeinek meghatározása,

b) az ipari eredetű szén-dioxid föld alatti elhelyezésével kapcsolatos döntéselőkészítési, szakértői és egyéb munkák,

c) föld alatti földgáztárolással összefüggő döntéselőkészítési, szakértői és egyéb munkák,

d) a földtani közeg egyéb célú igénybevételével kapcsolatos feladatok;

3. a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti közreműködés a vízvédelemért felelős miniszter országhatárral osztott felszín alatti víztest kijelölési eljárásában;

4. a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló miniszteri rendelet szerinti feladatok ellátása, valamint közreműködés a felszín alatti vizekkel és a felszín alatti vizekhez kapcsolódó létesítményekkel összefüggő állami feladatok ellátásában:

a) központi vízföldtani adattár üzemeltetése;

b) országos kútkataszter és hévízkút kataszter vezetése és a vízföldtani napló kiállítása;

5. a kormányhivatal közreműködésével a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár működtetése;

6. a mélyfúrási magminta-gyűjtemény működtetése;

7.[8] kapcsolattartás és együttműködés a hazai és nemzetközi földtani, geofizikai és bányászati szervezetekkel;

8. közreműködés a Pince- és Partfalveszély-Elhárítási Szakértői Bizottság munkájában;

9.[9]

9. § Az MBFSZ állami földtani és geofizikai alap- és alkalmazott kutatási feladatai:[10]

1. a földtani erőforrásokkal történő gazdálkodás, és azok hasznosítását megalapozó tevékenységek végzése:

a) az ásványi nyersanyagok, valamint a geotermikus energiaforrások megismeréséhez, kitermeléséhez és hasznosításához kapcsolódó kutatás,

b) koncessziós eljárásokhoz kapcsolódó kutatás,

c) ásványvagyon- és geotermikus energiavagyon-gazdálkodással kapcsolatos kutatás;

2. földtani közeg igénybevételéhez kapcsolódó kutatások:

a) az ipari eredetű szén-dioxid föld alatti elhelyezésével kapcsolatos kutatás, tárolókapacitás-felmérés,

b) föld alatti gáztárolással összefüggő kutatás,

c) a földtani közeg egyéb célú igénybevételével kapcsolatos kutatás;

3. földtani környezet megismeréséhez kapcsolódó kutatások:

a) az ország földtani felépítésének megismerésére és az ismeretesség növelésére irányuló kutatás,

b) az ország földi erőtereinek folyamatos mérése,

c) a gravimetriai és mágneses alaphálózat, valamint az MBFSZ kezelésében lévő, a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló rendeletben meghatározott felszín alatti vízszint megfigyelő hálózat üzemeltetése,

d) települési, ipari, bányászati és radioaktív hulladékok elhelyezéséhez szükséges földtani védelem követelményeinek meghatározása, telephelytípusok definiálása,

e) országos, regionális és eseti környezetföldtani, vízföldtani és építésföldtani, mérnökgeológiai vizsgálatok, valamint közreműködés a földtudományi természetvédelmi értékkataszter gondozásában,

f) az ország rendszeres földtani és alkalmazott földtani térképezése, a térképek és azok szöveges magyarázatának készítése, közreadása,

g) obszervatóriumok, mérőhálózatok és laboratóriumok fenntartása,

h) földtani, geofizikai adatok és információk gyűjtésére irányuló kutatások végzése,

i) földtani, geofizikai és bányászati téradat infrastruktúra építése és fejlesztése;

4. földtani veszélyforrások kutatása:

a) a földtani veszélyforrások országos nyilvántartásának fejlesztése, karbantartása, kiegészítése, a nyilvántartott területek helyszíni reambulációja,

b) bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények felmérése, környezeti kockázati besorolása,

c) a bányászati hulladék minősítésének és képződött mennyiségének vizsgálata akkreditált laboratóriumi és terepi mérések alkalmazásával,

d) a föld alatti bányászattal és hatásaival érintett területek felmérése, nyilvántartása, kockázati besorolása,

e) Az Országos területrendezési Tervről szóló törvény szerint az országos és regionális, valamint helyi területrendezési tervek földtani veszélyforrás övezeteinek kijelölésében, és az adatok közzétételében való közreműködés,

f) földrengés-veszélyeztetettségi területbesorolások aktualizálása és települési szintű kataszterének szolgáltatása;

5. az Európai Unió jogából és más nemzetközi együttműködésből következő, a földi erőterekkel, a földtani közeggel, valamint a felszín alatti vízzel kapcsolatos jogszabályok átültetéséhez, ezek végrehajtásához kapcsolódó kutatási feladatok végzése, azokban történő közreműködés;

6.[11]

7.[12]

8.[13]

10. § (1) A bányászatról szóló törvény alapján évente megfizetett felügyeleti díjat az MBFSZ szedi be. A felügyeleti díjbevételből a kormányhivatalokat 21,6 százalék illeti meg. A felügyeleti díjbevétel fennmaradó részét az MBFSZ saját működési feladataihoz használja fel.

(2) A kormányhivatalokat az (1) bekezdés szerinti díjbevétel hányad az 1. mellékletben meghatározott arányban illeti meg, melyet az MBFSZ két részletben, minden év április 1-jéig és augusztus 1-jéig átutal a kormányhivatalok számára.

3. A bányafelügyelet eljárásában részt vevő szakértők[14]

11. §[15] (1) A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint e létesítmények elvi építésének, építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárásában - az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem elbírálásának kivételével -, a 2. mellékletben meghatározott feltételek esetén a kormányhivatal a 2. mellékletben meghatározott szakkérdéseket vizsgálja.

(2) A bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos engedélyezési eljárásaiban, a 3. mellékletben meghatározott feltételek esetén a kormányhivatal a 3. mellékletben meghatározott szakkérdéseket vizsgálja.

(3) A kormányhivatal a polgári felhasználású robbanóanyagok gyártására, tárolására, felhasználására, megsemmisítésére vonatkozó engedélyezési eljárásában, ha a tevékenység végzése védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlangban vagy barlang védőövezetében történik vagy ezekre közvetlen hatással van, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a tevékenységnek a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltaknak vagy további feltételek fennállásának megfelelőségét szakkérdésként vizsgálja.

(4) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések létesítésének (felállításának) és használatbavételének engedélyezésére irányuló eljárásban a kormányhivatal a helyi építési szabályzat előírásainak történő megfelelést szakkérdésként vizsgálja.

(5) A bányászati hulladékkezelő létesítmények bezárási eljárásában - ha a bezárást nem műszaki üzemi terv jóváhagyásával engedélyezik - a kormányhivatal a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelőséget szakkérdésként vizsgálja.

12. §[16]

4. Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2017. június 30-án lép hatályba.

(2) Az 1-3. alcím, a 17. § és az 1-4. melléklet 2017. július 1-jén lép hatályba.

14. § (1)[17] A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2017. június 30. napjával az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. § (3) bekezdés alapján beolvadás útján jogutódlással megszűnik.

(2) A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet általános és egyetemes jogutódja a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, azzal, hogy 2017. július 1. naptól a megnevezése Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatra változik.

(3) A Magyar Földtani és Geofizikai Intézetnél fennálló közalkalmazotti jogviszony 2017. július 1-jével az MBFSZ-szel fennálló kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(4) E rendelet közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

15. § Ez a rendelet

a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1)-(2) bekezdéseinek és 4. cikk (2) bekezdésének, valamint II. mellékletének,

b) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikk (1) bekezdésének, 23. cikkének, 25. cikk (1) bekezdésének, 27. cikk (1) bekezdésének és 39. cikk (1) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.

16. §[18]

17. §[19]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelethez

A bányafelügyeleti hatáskörben eljáró kormányhivatal megnevezése, illetékessége és részesedése a felügyeleti díjbevételből

[20]
ABC
1.A bányafelügyeleti hatáskörben eljáró
kormányhivatal
A bányafelügyeleti hatáskörben eljáró
kormányhivatal illetékességi területe
Az éves felügyeleti díjból
a kormányhivatalt megillető rész
(százalék)
2.Baranya Megyei KormányhivatalBaranya, Tolna, Somogy és Zala megye4,8
3.Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Kormányhivatal
Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar,
Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye
4,5
4.Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Kormányhivatal
Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és
Jász-Nagykun-Szolnok megye
3,7
5.Pest Megyei KormányhivatalBudapest főváros, Komárom-
Esztergom, Nógrád és Pest megye
3,8
6.Veszprém Megyei KormányhivatalFejér, Győr-Moson-Sopron, Vas és
Veszprém megye
4,8

2. melléklet a 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelethez[21]

A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint e létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárásában a kormányhivatal által vizsgált szakkérdések

[22]
AB
1.Szakkérdés vizsgálatának feltételeSzakkérdés
2.Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták, és
- az elvi építési, a használatbavételi, a megszüntetési és a rendeltetés
megváltoztatása iránti eljárás kivételével - az építési tevékenység vagy
beruházás termőföldön vagy erdőben valósul meg.
A termőföld minőségi védelmére
vonatkozó jogszabályi követelmények
érvényre juttatása, valamint az erdőre
gyakorolt hatások.
3.Ha az építmény építése, megszüntetése az e melléklet
A:2. mező kivételével országos vagy helyi közutat vagy annak biztonsági
övezetét érinti, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását
vagy a hozzájárulásban előírt feltételt sérelmesnek tartja.
A közút területének nem közlekedési
célú igénybevétele a kérelemben
foglaltak szerint vagy további feltételek
mellett - a közúti forgalom biztonságára,
a közút fejlesztési terveinek
végrehajtására, a közútkezelő
fenntartási, üzemeltetési feladatainak
ellátására, a közút állagára gyakorolt
hatása alapján - történő
engedélyezhetősége.
4.Ha az építési tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély
vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges,kivéve a
belterületi földgázelosztó vezetéket és az egy ingatlant ellátó geotermikus
energiát kinyerő, hasznosító létesítményt.
a) A tevékenység természet védelmére
vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi
követelményeknek a kérelemben
foglaltak szerinti vagy további feltételek
melletti megfelelősége.
b) A keletkező hulladék elhelyezése,
előkezelése, hasznosítása,
ártalmatlanítása hulladékgazdálkodási
előírásoknak való megfelelősége,
továbbá a hulladékgazdálkodásból eredő
környezeti kockázatok felmerülése.
5.Ha a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati
engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Khvr.) 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást
megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor, a következő
létesítmények esetében:
a) geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítmény nem ásvány-,
gyógy- és ivóvízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem
Natura 2000 területen 20 MW villamos teljesítmény alatt, kivéve az egy
ingatlant ellátó létesítményeket,
b) külterületi földgáz elosztóvezeték 40 barra tervezett üzemi nyomás
alatt,
c) földgáz felszíni és felszín alatti tárolója és egyéb égethető gázok felszín
alatti tárolója védett természeti területen, Natura 2000 területen 50-500
m3 össztároló-kapacitás között; nem védett természeti területen, nem
Natura 2000 területen, egyéb éghető gázok (nem földgáz) esetében 50-10
000 m3 össztároló-kapacitás között; nem védett természeti területen, nem
Natura 2000 területen, földgáz esetében 50-20 000 m3 össztároló-
kapacitás között,
d) mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel nem vízbázis védőövezetén,
nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen és nem
barlang védőövezetén,
e) kőolaj-, kőolajtermék-tároló létesítmény nem vízbázis védőövezetén,
nem barlang védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura
2000 területen és belterületen védett természeti területen 100 000 tonna
tárolókapacitás alatt.
A Khvr. 5. számú mellékletében foglalt
követelmények alapján a tervezett
létesítmény kapcsán jelentős környezeti
hatások feltételezhetők-e.
6.Ha a létesítményt a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban
szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen,
régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy műemlék telkén valósítják meg, és a tevékenység
megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes
környezethasználati engedély nem szükséges.
A létesítmény a kulturális örökség
védelméről szóló törvényben rögzített
követelményeinek a kérelemben
foglaltak szerint vagy további feltételek
melletti megfelelősége.
7.Gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei
esetében, ha az építmény építése, megszüntetése közutat vagy annak
biztonsági övezetét érinti, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás
megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek
tartja.
Annak elbírálása, hogy a közút
területének nem közlekedési célú
igénybevétele a kérelemben foglaltak
szerint vagy további feltételek mellett -
a közúti forgalom biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek végrehajtására, a
közútkezelő fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, a közút állagára
gyakorolt hatása alapján -
engedélyezhető-e.
8.A bányák föld alatti létesítményei kivételével, ha vízi utat, vízi
közlekedést érint az építmény építése, megszüntetése.
Annak elbírálása kérdésében, a
keresztező műtárgy méretei
megfelelnek-e a vonatkozó jogszabály
követelményeinek, továbbá a Dunán a
Duna Bizottság hatályos ajánlásainak, a
tervezett, felújított vagy átalakított
keresztező műtárgy és tartozékai
alkalmasak-e a zavartalan és biztonságos
hajóforgalom lebonyolítására, és
megfelelnek-e a nemzetközi
gyakorlatnak.

3. melléklet a 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelethez[23]

A bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos engedélyezési eljárásokban a kormányhivatal által vizsgált szakkérdések

[24]
1.ABCDEFGH
Szakkérdés vizsgálatának feltételeSzakkérdésKutatásra vonatkozó
műszaki üzemterv
jóváhagyása (kivett
hely esetében
a hatáskörrel kivett
helyre vonatkozó
állásfoglalása is)
Bányatelek megállapítása, kivéve, ha a bányatelek módosítása a bányatelek megosztására vagy
bányatelkek egyesítésére irányul, és a módosítással megállapított bányatelek nem érint új térrészt
a megosztott, illetve egyesített bányatelkek EOV rendszer szerinti koordinátái, alap- és fedőlapja által
körülhatárolt térrészhez képest
Feltárásra és
kitermelésre
készített műszaki
üzemterv
jóváhagyása,
módosítása,
szüneteltetési
műszaki üzemi
terv jóváhagyása
Védőpillér
kijelölése,
módosítása,
meggyengítése és
lefejtése
Bányabezárási
műszaki üzemi
terv jóváhagyása
(módosítása);
bányabezárás,
tájrendezés
végrehajtása
elfogadása
Föld alatti
bányatérségek és
egyéb bányászati
létesítmények más
célú hasznosításának
jóváhagyása
2.Ha ugyanezt a szakkérdést
korábban önálló eljárásban
nem vizsgálták, és
a bányászati tevékenység
termőföldet érint.
A termőföld mennyiségi védelme.IGENIGENNEMNEMIGENNEM
3.Ha ugyanezt a szakkérdést
korábban önálló eljárásban
nem vizsgálták, és
a bányászati tevékenység
termőföldön valósul meg.
A termőföld minőségi védelme
követelménye.
NEMNEMIGENNEMIGENNEM
4.Ha ugyanezt a szakkérdést
korábban önálló eljárásban
nem vizsgálták, és az eljárás
erdőt érint.
Az erdőre gyakorolt hatások, továbbá
ezen felül a bányatelek megállapítása
iránti eljárásban az erdő igénybevételének
engedélyezhetősége is.
NEMIGENNEMIGENIGENNEM
5.Ha a bányászati
tevékenység az országos
vagy helyi közutat vagy
annak biztonsági övezetét
érinti, és a kérelmező az
útkezelői hozzájárulás
megtagadását vagy
a hozzájárulásban előírt
feltételt sérelmesnek tartja.
A közút területének nem közlekedési célú
igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint
vagy további feltételek mellett - a közúti
forgalom biztonságára, a közút fejlesztési
terveinek végrehajtására, a közútkezelő
fenntartási, üzemeltetési feladatainak
ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása
alapján - történő engedélyezhetősége.
IGENIGENNEMIGENIGENIGEN
6.Ha az eljárással
érintett tevékenység
megkezdéséhez,
bányatelek-
megállapításhoz
környezetvédelmi
engedély vagy egységes
környezethasználati
engedély nem szükséges,
továbbá előzetes vizsgálati
eljárást nem folytattak le,
vagy a bányászati
tevékenység
továbbfolytatásához
környezetvédelmi működési
engedély nem szükséges.
a) A természet védelmére vonatkozó nemzeti
és európai uniós jogi követelményeknek,
a tájvédelem jogszabályban rögzített
követelményeinek,
b) a földtani közeg védelme
követelményeinek,
c) a környezeti zaj és rezgés elleni védelem
követelményeinek,
a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak,
d) a keletkező hulladék elhelyezésére,
előkezelésére, hasznosítására,
ártalmatlanítására vonatkozó
hulladékgazdálkodási előírásoknak
való megfelelőség.
Továbbá szükséges-e hulladékkezelő
létesítmény létesítése, merülnek-e fel olyan,
a hulladékgazdálkodásból eredő környezeti
kockázatok, amelyek mellett a hozzájárulást
nem vagy feltételekkel lehet megadni.
IGENIGENIGENIGENIGENIGEN
7.Ha az eljárás a kulturális
örökségvédelmi hatósági
nyilvántartásban szereplő
nyilvántartott vagy védetté
nyilvánított régészeti
lelőhelyet, régészeti
védőövezet területét,
műemléki területet vagy
nyilvántartott műemléki
érték vagy műemlék
telket érint, és az eljárással
érintett tevékenység
megkezdéséhez,
bányatelek-
megállapításhoz
környezetvédelmi
engedély vagy egységes
környezethasználati
engedély nem szükséges,
továbbá előzetes vizsgálati
eljárást nem folytattak le.
A régészeti örökség és a műemléki érték
védelme jogszabályban meghatározott
követelményeinek a kérelemben foglaltak
szerint vagy további feltételek melletti
megfelelősége.
IGENIGENNEMIGENNEMIGEN
8.Ha az eljárás gyorsforgalmi
utat, valamint közúti
határátkelőhely közlekedési
építményeit vagy azok
biztonsági övezetét érinti,
és a kérelmező az útkezelői
hozzájárulás megtagadását
vagy a hozzájárulásban
előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása, hogy a közút területének
nem közlekedési célú igénybevétele vagy a
tevékenység a kérelemben foglaltak szerint
vagy további feltételek mellett - a közúti
forgalom biztonságára, a közút fejlesztési
terveinek végrehajtására, a közútkezelő
fenntartási, üzemeltetési feladatainak
ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása
alapján - engedélyezhető-e.
IGENIGENNEMIGENIGENIGEN
9.Az eljárás egyéb vízi
közlekedési létesítményt
érint.
Az építmény nem korlátozza-e indokolatlanul
vagy indokolatlan mértékben a vízi
közlekedési létesítmények működését.
IGENIGENNEMIGENIGENNEM

4. melléklet a 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelethez[25]

Lábjegyzetek:

[1] Módosította a 133/2019. (VI. 5.) Korm. rendelet 6. § a) pontja. Hatályos 2019.06.06.

[2] Megállapította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 169. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.03.01.

[3] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 169. § (4) bekezdése. Hatályos 2020.03.01.

[4] Módosította a 116/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 33. §-a. Hatályos 2021.03.11.

[5] Hatályon kívül helyezte a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 42. § a) pontja. Hatálytalan 2019.04.30.

[6] Módosította a 133/2019. (VI. 5.) Korm. rendelet 6. § c) pontja. Hatályos 2019.06.06.

[7] A nyitó szövegrészt módosította a 702/2021. (XII. 14.) Korm. rendelet 2. § a) potja. Hatályos 2021.12.14.

[8] Módosította a 702/2021. (XII. 14.) Korm. rendelet 2. § b) potja. Hatályos 2021.12.14.

[9] Hatályon kívül helyezte a 702/2021. (XII. 14.) Korm. rendelet 3. § a) pontja. Hatálytalan 2021.12.14.

[10] A nyitó szövegrészt módosította a 702/2021. (XII. 14.) Korm. rendelet 2. § c) potja. Hatályos 2021.12.14.

[11] Hatályon kívül helyezte a 702/2021. (XII. 14.) Korm. rendelet 3. § b) pontja. Hatálytalan 2021.12.14.

[12] Hatályon kívül helyezte a 702/2021. (XII. 14.) Korm. rendelet 3. § b) pontja. Hatálytalan 2021.12.14.

[13] Hatályon kívül helyezte a 702/2021. (XII. 14.) Korm. rendelet 3. § b) pontja. Hatálytalan 2021.12.14.

[14] Megállapította a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 606. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[15] Megállapította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 169. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.03.01.

[16] Hatályon kívül helyezte a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 606. §-a. Hatálytalan 2018.01.01. (A 12. § ezt megelőzően a 3. cím részét képezte.)

[17] Módosította a 133/2019. (VI. 5.) Korm. rendelet 6. § d) pontja. Hatályos 2019.06.06.

[18] Hatályon kívül helyezte a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 42. § b) pontja. Hatálytalan 2019.04.30.

[19] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[20] Módosította a 371/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet 45. §-a. Hatályos 2020.07.31.

[21] Megállapította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 169. § (3) bekezdése a) pontja (ld. 39. melléklet). Hatályos 2020.03.01.

[22] Módosította a 677/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 46. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[23] Megállapította a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. §-a (ld. 3. melléklet). Hatályos 2021.01.01.

[24] Módosította a 648/2021. (XI. 30.) Korm. rendelet 3. §-a (ld. 1. melléklet). Hatályos 2021.12.01.

[25] Hatályon kívül helyezte a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 608. §-a. Hatálytalan 2018.01.01.

Tartalomjegyzék