473/B/2005. AB határozat

A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá az egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény 1. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá az egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény 1. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Indokolás

I.

1. Az indítványozó a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá az egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Grüft.) 1. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt terjesztett elő kérelmet. Konkrét ügyéből kiindulva sérelmesnek találta, hogy az üzlet feliratain az üzlet elnevezését magyar nyelven meg kell jeleníteni. Bár e konkrét ügyben az illetékes hatóságok a Grüft. 2. §-ára hivatkoztak, az indítványozó egyértelmű kérelmet az 1. § vonatkozásában terjesztett elő, ezért az Alkotmánybíróság a vizsgálatot ebben a tekintetben folytatta le.

Álláspontja szerint a Grüft. 1. § (1) és (2) bekezdése korlátozza az Alkotmány 61. §-ában megfogalmazott információs szabadságot azáltal, hogy előírja: a nyilvános helyen kitett üzleti feliratokat (valójában reklámokat) magyar nyelven (is) meg kell jeleníteni. Az indítványozó szerint a jogalkotó a támadott szabályozással nem éri el azon célját, hogy a magyar nyelvet óvja, sokkal inkább a kis- és középvállalkozók információs szabadságát sérti.

2. Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy a Grüft. 1. § (1) bekezdését a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 40. § (1) bekezdése 2008. szeptember 1-jei hatállyal módosította. A módosításra azonban csak a korábbi szövegben szereplő reklámtörvény újrakodifikálása miatt került sor, ezért ez a változás az indítványozó által felvetett alkotmányossági problémát nem érinti. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt - a hatályos szöveg vonatkozásában - érdemben bírálta el.

II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:

"61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze."

2. A Grüft. 1. § (1) bekezdésének az indítvány benyújtásakor hatályos szövege:

"1. § (1) Magyar nyelven kiadott sajtótermékben, magyar nyelvű rádió-, illetve televízióműsorban, továbbá szabadtéri reklámhordozón közzétett, a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvényben (a továbbiakban: Grtv.) meghatározott gazdasági reklámban a reklám szövegét, ideértve a jelmondatot (szlogent) is - a vállalkozás neve, megjelölése, illetve az árujelző kivételével -, magyar nyelven meg kell jeleníteni, függetlenül a közzététel módjától."

A Grüft. támadott rendelkezéseinek az elbíráláskor hatályos szövege:

"1. § (1) Magyar nyelven kiadott sajtótermékben, magyar nyelvű rádió-, illetve televízióműsorban, továbbá szabadtéri reklámhordozón közzétett, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényben (a továbbiakban: Grt.) meghatározott gazdasági reklámban a reklám szövegét, ideértve a jelmondatot (szlogent) is - a vállalkozás neve, megelölése, illetve az árujelző kivételével -, magyar nyelven meg kell jeleníteni, függetlenül a közzététel módjától.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesíthető úgy is, hogy - ugyanazon reklámban - az idegen nyelvű szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget (szövegrészt)."

III.

Az indítvány nem megalapozott.

Az indítványozó arra hivatkozik, hogy információszabadságában korlátozza a Grüft. 1. § (1)-(2) bekezdése, mert e szabályok következtében nem választhatja meg szabadon a vállalkozása keretében működtetett üzletnek az épület falán elhelyezett üzletfeliratát.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 61. § (1) bekezdése tekintetében alaphatározatnak tekintett és többször megerősített 30/1992. (V. 26.) AB határozatában kifejtette, hogy az Alkotmány a szabad kommunikációt - az egyéni magatartást és a társadalmi folyamatot biztosítja -, s nem annak tartalmára vonatkozik a szabad véleménynyilvánítás alapjoga. Ez az alkotmányos alapjog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. [ABH 1992, 167, 169.; legutóbb megerősítette: 95/2008. (VII. 3.) AB határozat, ABK 2008. június, 900, 902.]

Az Alkotmánybíróság az 1270/B/1997. AB határozatában a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény egyes rendelkezéseinek vizsgálata keretében kimondta, hogy a gazdasági reklám olyan információ, melynek közzététele élvezi az Alkotmány 61. § (1) bekezdésének védelmét (ABH 2000, 713, 716.; megerősítette: 794/B/1999. AB határozat, ABH 2004, 1379, 1382.; 483/B/2006. AB határozat, ABH 2007, 1994, 1998.). Egyúttal rögzítette azonban azt is, hogy a kifejezés szabadságát az Alkotmánybíróság elsődlegesen mint az egyén önkifejezésének, személyisége szabad kibontakoztatásának elengedhetetlen eszközét és az egyén demokratikus társadalomban való részvételét elősegítendő részesíti többletvédelemben. A gazdasági reklámok azonban nem állnak összefüggésben a véleményszabadság ezen alapértékeivel, hiszen azok célja sokkal inkább az áru értékesítésének, igénybevételének előmozdítása, és nem a demokratikus párbeszédben való részvételnek a lehetővé tétele. Ebből következően pedig a kereskedelmi célú információk esetében az állami korlátozás, beavatkozás lehetősége szélesebb körben minősülhet alkotmányosnak. (ABH 2000, 713, 718.)

A fenti megállapítások megfelelően irányadók a vállalkozások üzletfelirataira is, melyek célja elődlegesen valamely áru vagy szolgáltatás népszerűsítése, ismertté tétele, és nem a demokratikus párbeszédben való részvétel előmozdítása.

A jelen esetben - az indítványozó szerint - a szabad véleménynyilvánítás jogát az korlátozza, hogy a reklám szövegét magyar nyelven meg kell jeleníteni. A gazdasági reklámok magyar nyelvű megjelenítésének kötelezettsége azt szolgálja, hogy a polgárok a nekik címzett gazdasági jellegű felhívásokat, tájékoztatásokat befogadhassák, helyesen értelmezhessék, s ezáltal a visszaélésszerű, megtévesztő magatartások visszaszoríthatók legyenek. A 483/B/2006. AB határozatban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a "reklámtevékenység, amely piaci magatartásnak minősül, állami szabályozás tárgya lehet. A jogalkotás indoka egyfelől az, hogy az államnak biztosítania kell a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Másfelől, az állam kötelessége a fogyasztók érdekeit védő jogszabályok megalkotása, és ezáltal a fogyasztók megfelelő tájékoztatáshoz és biztonságos áruhoz, szolgáltatáshoz való jogának védelme." (ABH 2007, 1994, 1998-1999.)

Tekintettel arra, hogy a Grüft.-ből eredő kötelezettség a gazdasági reklám magyar nyelvű megfelelőjének megjelenítésével teljesíthető, a vállalkozások nincsenek elzárva attól, hogy reklámjukat más nyelven fogalmazzák meg. Az, hogy emellett a magyar nyelvű megfelelőt is fel kell tüntetni, nem érinti a véleménynyilvánítás szabadságát.

A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a kifogásolt rendelkezések és az Alkotmány 61. § (1) bekezdése között alkotmányjogilag értékelhető összefüggés nem áll fenn. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi [54/1992. (X. 29.) AB határozat, ABH 1992, 266, 267.; 36/2007. (VI. 6.) AB határozat, ABH 2007, 432, 452.], ezért az Alkotmánybíróság a Grüft. 1. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

Budapest, 2009. január 19.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

előadó alkotmánybíró