BH 2017.4.122 Amennyiben a vállalkozási jogviszonyban a megrendelő a munkák elvégzéséről teljesítésigazolásokat állított ki, a végszámla benyújtásához írásban hozzájárult és a vállalkozói díjat kifizette, őt terheli a bizonyítási kötelezettség azon állítása tekintetében, hogy a leigazolt munkák egy részének teljesítése nem történt meg [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 389. §, 1952. évi III. tv. (Pp.) 164. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az I. rendű felperes mint megrendelő és a II. rendű alperes mint tervező között 2004. április 20-án tervezési szerződés jött létre a perbeli üdülőpark közművesítésének engedélyes tervei elkészítésére. A tervezői díjat 5 914 000 forint + áfa összegben határozták meg és megállapodtak, hogy a közművesítéshez kapcsolódó műszaki ellenőri tevékenységet a II. rendű alperes végzi el. A tervezési díjat az I. rendű felperes 2007. június 14-én megfizette a II. rendű alperesnek.

[2] Az I. rendű felperes mint megrendelő és az I. rendű alperes mint vállalkozó között 2007. május 8-án vállalkozási szerződés jött létre előközművesítési munkák elvégzésére. A szerződés műszaki tartalmát az I. rendű felperes által szolgáltatott dokumentáció 1. számú mellékletében szereplő, a megrendelő által elfogadott tételes árajánlat tartalmazta. A vállalkozói díjat átalányösszegben határozták meg, melyhez a kivitelezés során felmerült pótmunkák ellenértéke adódott hozzá. A felek a szerződésben megállapodtak, hogy végszámla a megrendelő által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv és teljesítésigazolás alapján nyújtható be, amely megegyezik a vállalkozói díj pótmunkák díjával növelt és a benyújtott részszámlákkal csökkentett összegével.

[3] 2007. október 19-én műszaki átadás-átvétel történt, melyről jegyzőkönyvet vettek fel. Az I. rendű felperes műszaki ellenőre a teljesítést igazolta, az átadási dokumentáció hiányait 8 napon belül kérte pótolni. A megrendelő a műszaki ellenőr nyilatkozata alapján a teljesítést elfogadta, az I. rendű alperes végszámla benyújtására való jogosultságát elismerte.

[4] Az I. rendű felperes több részletben összesen 166 630 800 forint vállalkozói díjat fizetett meg az I. rendű alperes részére, az egyes kifizetéseket teljesítésigazolás előzte meg.

[5] Az I. rendű felperes az I. rendű alperessel 2007. május 10-én "szolgáltatási szerződés" címet viselő megállapodást kötött, amellyel a munkaterület használatával összefüggésben kötöttek ki díjakat. Az I. rendű felperes 2007. október 19-én erről kiállított 4 998 924 forint összegű számláját az I. rendű alperes december 5-én egyenlítette ki.

[6] Az I. rendű felperes 2007. június 30-án 927259 sorszámú számlát állított ki az I. rendű alperes felé összesen 7 800 000 forint összegben. A számlán a szolgáltatás megnevezéseként "Közműtervek szerződés szerint" megjelölés szerepelt. A számlát az I. rendű alperes két részletben megfizette.

[7] Az I. rendű felperes az ingatlanfejlesztési terveit részben bankhitel felhasználásával kívánta megvalósítani. Ennek érdekében devizahitel-szerződést kötött az I. Bank Nyrt.-vel, amely alapján a pénzintézet 580 000 euró hitelkeretet tartott az I. rendű felperes rendelkezésére. E megállapodásban rögzítették, hogy a bank műszaki szakértője ellenőrizheti a lehívó nyilatkozattal megküldött számlák vagy teljesítésigazolások tartalmát.

[8] Az I. rendű felperes és az I. rendű alperes között több kölcsönszerződés is létrejött, az I. rendű alperes összesen 18 320 000 forint kölcsönt folyósított az I. rendű felperes részére. A II. rendű felperes a kölcsönök visszafizetéséért készfizető kezességet vállalt.

[9] Az I. rendű felperes és az I. rendű alperes között 2009. március 4-én kölcsönszerződéshez kapcsolódó kezességre vonatkozó megállapodás jött létre, amelyben rögzítették azt is, hogy az I. rendű felperesnek az I. rendű alperes felé tartozása áll fenn az üdülőpark termálkútépítés járulékos munkái elvégzése alapján. A tartozás 8 550 000 forint, amelyet 2009. március 17-ig kell megfizetni. A megállapodással összefüggésben az I. rendű felperes 2009. május 27-én 2 000 000 forintot megfizetett az I. rendű alperes részére.

[10] Az I. rendű alperes beltagja a III. rendű alperes.

[11] Az I. Bank jogutódja a C. Bank Zrt., amely a banki hitelszerződésből eredő követelését engedményezte a IV. rendű alperesre.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[12] Az I. rendű felperes módosított keresetében egyetemlegesen kérte kötelezni az I. rendű és II. rendű alpereseket az I. rendű felperes részére 83 706 400 forint és kamatai megfizetésére. Arra az esetre, amennyiben az I. rendű alperes vagyona a követelését nem fedezné, a III. rendű alperes II. rendű alperessel egyetemleges kötelezését kérte mögöttes felelőssége alapján. A kereseti kérelmének jogalapjaként arra hivatkozott, hogy 166 630 800 forint vállalkozói díjat fizetett meg az I. rendű alperes részére, azonban 83 706 400 forint értékű műszaki tartalom nem került megvalósításra az I. rendű alperes részéről, így ezzel az összeggel az I. rendű alperes jogalap nélkül gazdagodott, annak visszafizetésére köteles. A II. rendű alperes nem végezte el a műszaki ellenőrzési feladatokat, ennek ellenére az I. rendű felperes összesen 5 040 000 forint vállalkozói díjat megfizetett, ezzel az összeggel pedig a II. rendű alperes jogalap nélkül gazdagodott. Hivatkozott arra is, hogy a II. rendű alperes képviseletében B. E. valótlanul dokumentálta a munkák elvégzését, és ez tette lehetővé, hogy az I. rendű alperes 83 706 400 forint összeghez jogalap nélkül hozzájutott. A II. rendű alperes e magatartásával - az I. rendű alperessel szándékegységben - 83 706 400 forint kárt okozott az I. rendű felperesnek. Az I. rendű alperes beltagja a III. rendű alperes, a vele szembeni keresetét e felelősségére, míg az alperesek egyetemleges marasztalására irányuló keresetét az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 344. § (1) bekezdésére, 360. § (1) bekezdésére, 363. § (3) bekezdésére, 364. §-ára alapította.

[13] Az I. rendű felperes a régi Ptk. 305. §-a, valamint 310. §-a alapján hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése jogcímén kérte a IV. rendű alperes 83 706 400 forint megfizetésére kötelezését, figyelemmel arra, hogy a hitelszerződésben kikötötték a pénzügyi, műszaki ellenőrzési kötelezettséget, azonban ennek a pénzintézet nem tett eleget.

[14] Az I-IV. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték.

[15] Az I. rendű alperes (perek egyesítése révén) viszontkeresettel kérte az I. rendű és a II. rendű felpereseket egyetemlegesen kötelezni 18 320 000 forint kölcsön és kamatai visszafizetésére. Kérte továbbá kötelezni az I. rendű felperest 6 550 000 forint vállalkozóidíj-tartozás és kamata, jogalap nélküli gazdagodás címén az I. rendű alperes által megfizetett "közmű tervhasználati díj" címén átvett 7 800 000 forint és kamata, valamint a jogalap nélkül kiszámlázott és átvett 4 998 924 forint és kamatai megfizetésére.

Az első- és másodfokú ítélet

[16] Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletével kötelezte az I. rendű alperest az I. rendű felperes részére 10 836 924 forint és késedelmi kamata megfizetésére. Kötelezte továbbá az I. rendű és II. felperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az I. rendű alperes részére 24 870 000 forintot és késedelmi kamatait. Ezt meghaladóan a keresetet és a viszontkeresetet is elutasította. Megállapította, hogy az I. rendű felperes és az I. rendű alperes között építési szerződés jött létre. Az átalánydíjas szerződés műszaki tartalmát az I. rendű alperes 91,9%-ban valósította meg, így az I. rendű alperest 140 065 728 forint vállalkozói díj és a külön szerződésben rögzített pótmunkák értéke­ként 13 080 000 forint, összesen 150 145 728 forint illeti meg. Az I. rendű felperes az általa teljesített 166 630 800 forint vállalkozói díjból 13 485 072 forintot tartozatlanul fizetett meg az I. rendű alperes részére. Ennek az összegnek 2008. január 8-tól az ítélethozatalig terjedő időre késedelmi kamattal növelt összege 26 733 934 forint, amelybe azonban az I. rendű alperesnek az I. rendű felperessel szemben fennálló, elsőfokú bíróság által megalapozottnak ítélt viszontkereseti követelése beszámítható. Alaptalannak ítélte az I. rendű felperesnek az I-IV. rendű alperesekkel szemben valamennyi jogcímen előterjesztett kártérítési igényét.