38/2005. (X. 18.) AB határozat

Budapest Főváros XII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/1995. (X. 25.) Ör. rendelete törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati szabályozás törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyába meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Főváros XII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/1995. (X. 25.) Ör. rendelete címében és bevezetőjében, az 1. § (1) bekezdésében a "Hegyvidék" szövegrész, továbbá a 2. § (1) és (3) bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat 2005. december 31. napjával megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának vezetője (a továbbiakban: hivatalvezető) törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva vizsgálta Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/1995. (X. 25.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: SZMSZ) 2. § (3) bekezdését, amelyet a 10/2003. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 1. §-a iktatott be a következőként: "Budapest Főváros XII. kerületének közigazgatási helyneve: Budapest Hegyvidék". A hivatalvezető álláspontja szerint ez a rendelkezés törvénysértő, mert a kerület közigazgatási nevét a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Kerületi tv.) 2. § (1) bekezdése állapítja meg. A Kerületi rv. alapján a kerületi képviselő-testület a kerület elnevezését határozhatja meg és nem annak közigazgatási nevét. Hangsúlyozza a hivatalvezető: a törvénysértés abban áll, hogy az SZMSZ túlterjeszkedett a törvényi felhatalmazáson.

A hivatalvezető kifejti, hogy a támadott rendelkezés ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelményével is. A jogszabálynak ugyanis egyértelműnek, a címzettek számára is világosan értelmezhetőnek kell lenni.

Az SZMSZ 2. § (1) és (3) bekezdése viszont nem tisztázza egymáshoz való viszonyát, az ország más területén élők - akik a kerületi SZMSZ-t nem is ismerhetik - nem tudják az eljáró szervet beazonosítani. A hivatalvezető, miután a kerületi képviselő-testület a törvényességi észrevételét nem fogadta el, az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a támadott rendelkezés megsemmisítését.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta:

1. Az Alkotmány rendelkezései:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.

(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

(3) E jogkörében az Országgyűlés (...)

l) a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett -javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról;"

"41. § (1) A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik.

(2) A főváros kerületekre tagozódik. A. városokban kerületek alakíthatók.

42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása."

"44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:

(...)

(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

"74. § A Magyar Köztársaság fővárosa Budapest."

2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezései:

"16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá

törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - módon ki kell hirdetni."

"18. § (1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg."

"93. § (4) Az Országgyűlés dönt az állam területi tagozódásáról, továbbá - az érintett önkormányzatok véleményének kikérése után - a megyék összevonásáról, szétválasztásáról, határainak megváltoztatásáról, elnevezéséről és székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról, valamint a fővárosi kerületek kialakításáról."

"94. § A köztársasági elnök:

(...)

b) az érintett önkormányzatok kezdeményezésére dönt a városi cím adományozásáról, továbbá a község alakításáról, egyesítéséről, a községegyesítés megszüntetéséről, a város, község elnevezéséről;"

3. Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Kerületi tv.) rendelkezései:

Az Országgyűlés Budapest főváros közigazgatási területének és kerületi beosztásának újraszabályozása céljából a következő törvényt alkotja:

1. § Az Országgyűlés Budapest főváros közigazgatási területét az ingatlan-nyilvántartásban az e törvény hatálybalépésének napján rögzített közigazgatási határok szerint állapítja meg.

2. § (1) Budapest főváros közigazgatási területe a következő kerületekre tagozódik: I. kerület, II. kerület, III. kerület, IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XI. kerület, XII. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület, XX. kerület, XXI. kerület, XXII. kerület, XXIII. kerület.

(2) A fővárosi kerületi képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a kerület elnevezését.

3. § (1) Az Országgyűlés a fővárosi kerületek közigazgatási területét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az e törvény hatálybalépésekor érvényes közigazgatási határok szerint állapítja meg. A kerületek határvonalának leírását a törvény 1. számú melléklete tartalmazza."

Budapest főváros I-XIX. és XXI, XXII. kerületeinek határa

"(...)

A XII. kerület határa: a Vérmező úttól a Várfok utcán halad, majd a Moszkva tér délnyugati oldalán a Szilágyi Erzsébet fasorig; a Szilágyi Erzsébet fasoron a Budakeszi útig, a Budakeszi úton a Szépjuhászné útig, tovább a Budakeszi úton mintegy 500 méterig, innen a határvonal északnyugat felé fordul merőlegesen az útra, és mintegy 120 méter után ismét megtörik enyhén észak felé és ebbe az irányba halad mintegy 1110 métert. Innen északi irányba fordul és éles szögben mintegy 70 méter után becsatlakozik a XII., II. kerület-Budakeszi község hármas határpontba. Budakeszi határán halad tovább déli irányba mintegy 50 métert, itt ismét megtörik és délnyugati irányba halad mintegy 160 métert egy újabb töréspontig, majd enyhe töréssel délkeleti irányba halad mintegy 140 métert, itt ismét megtörik és déli irányba halad mintegy 900 métert az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetig. Innen több töréssel az OORI határán halad a Szanatórium útig, majd a Szanatórium úton halad a Budakeszi útig. A Budakeszi úttól a Budakeszi-Budapest határ mentén halad Budapest-Budakeszi-Budaörs hármas határpontjáig, innen a Budapest-Budaörs határon halad a XI. kerület-Buda-örs-XII. kerület hármas határpontjáig, innen a főváros régi határvonalát követve, majd enyhe töréssel a Kakukkhegyi erdősorig a XI. kerület határáig. Tovább a kerületi határvonalon, a Kakukkhegyi erdősoron a Kakukkhegyi útig, tovább a Kakukkhegyi úton folytatódik az Irhás árokig, majd az Irhás árokban a Törökbálinti útig. Ezen, majd az Érdi úton a Németvölgyi útig, a Németvölgyi úton a Hegyalja útig, ezen a Meredek utcáig, a Meredek utcán vissza a Hegyalja útig, a Hegyalja úton tovább a régi kerületi határvonalon az Avar utcáig, és ezen a Győri útig, a Győri úton a Márvány utcáig, ezen az Alkotás utcáig, az Alkotás utcán a Vérmező útig, a Vérmező úton a Várfok utcáig, a kiindulási pontig."

4. Az SZMSZ rendelkezései:

"12/1995. (X. 25.) Budapest Főváros

XII. kerület Önkormányzati rendelet

a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat

Képviselő-testületének Szervezeti és Működési

Szabályzatáról

A Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDEKEZÉSEK

1. § (1) A Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselőtestülete e rendeletben szabályozza az Önkormányzat szervezetét és működését, az önkormányzati szervek feladat- és hatáskörét. (...)

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Hegyvidék XII. kerület Önkormányzat

(2) Az Önkormányzat székhelye: Budapest, XII. kerület, Böszörményi út 23-25.

(3) Budapest főváros XII. kerületének közigazgatási helyneve:

Budapest Hegyvidék"

III.

Az indítvány megalapozott.

Az Alkotmány határozza meg azt, hogy az ország fővárosa Budapest. Az Alkotmány 41. § (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság területe a fővárosra, megyékre és községekre tagozódik, a (2) bekezdés alapján a főváros kerületekre tagolódik, a városokban pedig kerületek alakíthatók.

Az állam területi tagozódásáról az Országgyűlés dönt. Az Alkotmány 42. §-a alapján a főváros és kerületei, a városok és a községek, a megyék az ország olyan közigazgatási területei egységei, amelyeket megillet a helyi önkormányzás joga.

Az önkormányzattal bíró közigazgatási területi egységekről az állam közhatalmi szervei alkotmányos jogkörükben döntenek. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozik a megyékről, a megyék területéről, elnevezéséről, székhelyéről, továbbá a fővárosi kerületi tagozódásról való döntés. A köztársasági elnök dönt községgé nyilvánításról, városi cím adományozásáról, a város, a község elnevezéséről. E szabályozásból egyértelműen megállapítható, hogy a helyi önkormányzattal rendelkező közigazgatási területi egységek elnevezéséről, közigazgatási helynevéről az az állami szerv dönt, amely azt a területi egységet létrehozhatja, megszüntetheti, átszervezheti.

Minden helyi önkormányzattal bíró településnek, közigazgatási területi egységnek rendelkeznie kell közigazgatási helynévvel. Ugyanakkor minden önkormányzati közigazgatási területi egységnek egy hivatalos közigazgatási helyneve lehet, egy helynév egy közigazgatási egységet jelölhet, amely egyértelműen alkalmas annak azonosítására. A hivatalos közigazgatási helynév nem lehet hasonló, összetéveszthető más közigazgatási területi egység helynevével. Éppen ezért érvényesül az az elv, hogy a közigazgatási területi egységet létrehozó állami szerv dönt a közigazgatási területi egység hivatalos helynevéről. A földrajzi nevekkel való összetéveszthetőség elkerülése érdekében a magyarországi hivatalos földrajzi nevekről szóló 71/1989. (VII. 4.) MT rendelet alapján a Földrajzinévbizottság a község- és városneveket érintő döntés előtt az Ötv. 58. §-a alapján szakmai véleményt ad.

A fővárosi kerületekről az Országgyűlés dönt, ezzel a döntéssel az Országgyűlés megállapítja a fővárosi kerületek hivatalos közigazgatási helynevét. Az érintett és minden más hatóság ezt a hivatalos közigazgatási helynevet köteles használni.

A Kerületi tv. állapította meg Budapest főváros közigazgatási kerületi beosztását, a kerületek hivatalos megjelölését, ami egyben a kerület közigazgatási helyneve. A törvény a már kialakult és elfogadott megjelölést, a római számokkal való megjelölést, helyneveket állapította meg. A törvény megalkotására azért került sor, mert megfelelő kezdeményezés és előterjesztés nyomán eggyel nőtt a kerületek száma, a XX. kerületből kivált a korábban ide egyesített Soroksár Budapest főváros XXIII. kerületként. Az Országgyűlés döntése alapján a Budapest főváros mellett a római számozás jelenti a fővárosi kerületek hivatalos közigazgatási helynevét.

A Kerületi tv. ugyanakkor elfogadta azt a helyzetet, hogy több községnek és városnak Budapesttel 1949-ben történt egyesítése, a fővárosi kerületek római számmal történt megjelölése után is egyes kerületekben tovább élt az előző településnév (pl. Soroksár), ezért rendelkezett akként, hogy a kerületi képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a kerület elnevezését. Ez nem kötelező, a helyi igények esetére adott felhatalmazás, amely felhatalmazással számos kerület élt is.

A kerületnek a képviselő-testület által való elnevezése önkormányzati rendeletben történik, így az a kerület illetékességi területén kötelező. Az egyes fővárosi kerületekben használt elnevezések vagy lefedik a kerület teljes területét, esetenként névösszetételben, vagy jellemzőek az adott kerületre.

A fővárosi kerületek hivatalos közigazgatási helyneve az, amit a Kerületi tv. állapít meg római számmal és a határvonal pontos megállapításával. A hivatalos közigazgatási helynév (Budapest főváros XII. kerület) mellett nevezheti el a képviselő-testület a kerületet (például Hegyvidéknek) . Megjegyzi az Alkotmánybíróság: az SZMSZ-ben kialakított forma tartalmilag és nyelvtanilag is hibás, mert Budapest fővárosnak van XII. kerülete, és nincs a Hegyvidéknek XII. kerülete.

A fentiek alapján az SZMSZ érintett rendelkezései ellentétesek a Kerületi tv. rendelkezéseivel, magasabb szintű jogszabállyal, s az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésbe ütközés miatt alkotmányellenesek. A szoros tartalmi összefüggés miatt a megsemmisítés a támadott rendelkezésen túl kiterjedt az SZMSZ azonos tartalmú rendelkezésére, címének és bevezetőjének érintett szövegrészére is. Az SZMSZ módosításának előkészítéséhez, más további szükséges előkészítések idejére figyelemmel állapította meg az Alkotmánybíróság a megsemmisítés időpontját.

A határozat közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 677/H/2004.