62007TJ0390[1]

A Törvényszék ítélete (fellebbezési tanács), 2008. november 11. Michael Alexander Speiser kontra Európai Parlament. T-390/07 P. sz. ügy.

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)

2008. november 11.

T-390/07. P. sz. ügy

Michael Alexander Speiser

kontra

Európai Parlament

"Fellebbezés - Közszolgálat - Ideiglenes alkalmazottak - Elfogadhatóság - Külföldi munkavégzési támogatás - Pusztán megerősítő határozat - Késedelmes panasz"

Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének az F-146/06 sz., Speiser kontra Parlament ügyben 2007. szeptember 10-én hozott végzése (az EBHT-ban még nem tették közzé) ellen, e végzés hatályon kívül helyezése iránt benyújtott fellebbezés.

Határozat: Az Elsőfokú Bíróság a fellebbezést elutasítja. A felek maguk viselik a fellebbezési eljárásban keletkezett saját költségeiket.

Összefoglaló

1. Fellebbezés - Jogalapok - Arra alapított jogalap, hogy a fellebbezés tárgyát képező ítélet nem alkalmazza a valamely másik ítéletben kialakított megoldást

(EK 225A. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés)

2. Intézmények jogi aktusai - A címzetteknek a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről, valamint a határidőkről történő tájékoztatására vonatkozó általános kötelezettség - Hiány

3. Tisztviselők - Kereset - Előzetes közigazgatási panasz - Határidők - Jogvesztés - Menthető tévedés

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

4. Tisztviselők - Kereset - Előzetes közigazgatási panasz - Határidők - Jogvesztés - Újbóli megnyitás - Feltétel - Új tény

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

5. Eljárás - Költségek - A jogszabályoknak megfelelő határozathozatal iránti kérelem

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 87. cikk, 2. §, első bekezdés)

1. Bár az, ha a fellebbezés tárgyát képező ítélet nem alkalmazza a valamely másik ítéletben a közösségi bíróság által kialakított megoldást, önmagában nem minősülhet a közösségi jog fellebbezés keretében elbírálható megsértésének, az ilyen jogalap elfogadható, amennyiben az az említett ítéletben elismert elv megsértésén alapul.

(lásd a 19. pontot)

Hivatkozás: a Közszolgálati Törvényszék F-101/05. sz., Grünheid kontra Bizottság ügyben 2006. június 28-án hozott ítélete (EBHT-KSZ 2006., I-A-1-55. o. és II-A-1-199. o.).

2. A közösségi intézményeket nem terheli sem olyan általános kötelezettség, hogy a jogi aktusaik címzettjeit tájékoztassák a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről, sem pedig olyan kötelezettség, hogy megjelöljék az irányadó határidőket, amelyeken belül ezeket a jogorvoslati lehetőségeket gyakorolni lehet.

(lásd a 32. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság C-163/07. P. sz., Diy-Mar Insaat Sanayi ve Ticaret és Akar kontra Bizottság ügyben 2007. november 27-én hozott végzésének (EBHT 2007., I-10125. o.) 41. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

3. A keresetindítási határidőt illetően a menthető tévedés fogalmát megszorító módon kell értelmezni, és az csak kivételes körülményekre vonatkozhat, így különösen arra, amikor az érintett intézmények olyan jellegű magatartást tanúsítottak, amely önmagában vagy meghatározó mértékben a jóhiszemű és átlagosan tájékozott személytől megkövetelt gondosságot tanúsító személy menthető tévedését okozta. Nem ez a helyzet az adminisztráció azon levelének esetében, amely ugyan megemlíti az érintett számára nyitva álló panaszbenyújtás lehetőségét, azonban nem jelöli meg pontosan, hogy annak mely jogi aktusra kell irányulnia.

(lásd a 33. és 34. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T-8/95. és T-9/95. sz., Pelle és Konrad kontra Tanács és Bizottság egyesített ügyekben 2007. szeptember 27-én hozott ítéletének (EBHT 2007., I-4117. o.) 93. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

4. Az olyan határozat, amelyben az adminisztráció az érdekelt kérésére elfogadja ez utóbbi származási helyének módosítását annak érdekében, hogy azt a felvétel helyeként megjelölttől eltérő városban határozzák meg, nem befolyásolja azt a kérdést, hogy az érdekelt jogosult-e külföldi munkavégzési támogatásra, és így nem indítja újra a panaszbenyújtási határidőt az említett támogatást az érdekelttől megtagadó korábbi határozat tekintetében. Ugyanis egyrészt a tisztviselő származási helyének a megállapítása, másrészt a külföldi munkavégzési támogatás különböző szükségleteket és érdekeket szolgálnak. Ennek megfelelően, a külföldi munkavégzési támogatás megítélésének ugyan feltétele, hogy az érintettnek az alkalmazás helye szerinti állam európai területén a vonatkozó időszakban ne legyen szokásos lakóhelye, vagy ott ne folytasson főfoglalkozásként végzett tevékenységet, a személyzeti szabályzat VII. melléklete 7. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt származási hely fogalma technikai jellegű, és a tisztviselő bizonyos anyagi jogainak megállapítására szolgál, így a tisztviselő származási helye nem keverendő össze azzal a hellyel, ahol az a felvételét megelőzően állandó jelleggel lakott és foglalkozásként végzett tevékenységet gyakorolt.

(lásd a 37-42. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság 144/84. sz., De Angelis kontra Bizottság ügyben 1985. május 2-án hozott ítéletének (EBHT 1985., 1301. o.) 13. pontja, az Elsőfokú Bíróság T-90/92. sz., Magdalena Fernández kontra Bizottság ügyben 1993. szeptember 28-án hozott ítéletének (EBHT 1993., II-971. o.) 26. és 30. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

5. Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 87. cikke 2. §-ának első bekezdése értelmében az Elsőfokú Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Az a kereseti kérelem, hogy a bíróság a jogszabályoknak megfelelően határozzon a költségekről, nem tekinthető arra irányuló kérelemnek, hogy a bíróság a pervesztes felet kötelezze a költségek viselésére.

(lásd a 48. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság C--30/91. P. sz., Lestelle kontra Bizottság egyesített ügyekben 1992. június 9-én hozott ítéletének (EBHT 1992., I-3755. o.) 38. pontja.