BH 2016.9.256 Az érettségi vizsga kapcsán alkalmazandó értékelés alóli mentesség hiányos szabályozásából eredő bizonytalanság a tanuló terhére nem értékelhető [100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 6. § (7) bek., 12. § (6) bek., 2011. évi CXC. tv. (Nkt.) 1. § (2), (3) bek., 56. § (1)-(2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes tanulási nehézségei és figyelmi elmaradásai miatt 2004 óta fejlesztésben részesült. 2011/2012. tanévben tanulási és számolási nehézsége miatt mentességet kapott a matematikatudása értékelése alól. A felperes a 2013/2014. tanévben fejezte be középiskolai tanulmányait. 2014. március 8-án a Fővárosi Pedagógia Szakszolgálat I. kerületi Tagintézménye kiadott szakértői véleményében javasolta a felperes tanulási nehézségei miatt az oktatás és számonkérés folyamán a méltányos és differenciált bánásmód érvényesítését, többek mellett kérte az ismertetett problémákat a kémia és fizika tantárgyak számolási feladatainál is figyelembe venni. Javasolta felperes részére időkedvezmény és felzárkóztatás biztosítását. A szakvélemény rögzítette, hogy megállapításai az érettségi vizsgára is érvényesek. E szakvélemény kiegészítésére 2015. március 24-én került sor azzal, hogy a felperes matematika tantárgyban jelentkező tanulási nehézségeit, valamint arra vonatkozó mentességét a többi tantárgy (fizika, biológia, földrajz, kémia) számolási feladatainál figyelembe kell venni.

[2] A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium igazgatója 2015. március 24-én meghozott határozatában felperes kérésének eleget téve engedélyezte, hogy matematika tárgy helyett más tárgyból vizsgázzon, angol nyelvből kizárólag szóbeli vizsgát tegyen, emelt szintű biológia, valamint magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgarészén 60 perc, történelem, rajz és vizuális kultúra tantárgyak írásbeli vizsgarészén 45 perc többletidőt kapjon, valamint a biológia tárgy számolási feladatainak értékelése alól mentesüljön.

[3] A felperes 2015. május 13. napján biológia tantárgyból emelt szintű írásbeli érettségi vizsgát tett. Az írásbeli vizsgán - valamennyi feladat értékelése során - 100 pontból 56 pontot ért el. A felperes 2015. május 22-én fellebbezéssel élt az értékelés ellen, sérelmezve, hogy felmentését nem vették figyelembe a dolgozat II/6.,7. , valamint VI/1. feladatánál. Kérte az alappontszám (100) csökkentését, a százalékos érték növelését.

[4] Az alperes oktatási ügyekkel is foglalkozó főosztálya 2015. június 10-én kelt határozatában a fellebbezést alaptalannak találta. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2015. június 25. napján meghozott BPB/012/13546-2/2015. számú határozatában a fellebbezést elutasította. Az alperes az érintett feladatokat független szaktanárral újraértékeltette, melyre figyelemmel megállapította, hogy a vizsgázó kifogása nem alapos, mert a javító tanár nem számolási hibákért vont le pontot, hanem azért, mert a felperes semmilyen módon nem kezdett hozzá a feladatok megoldásához, a II/6. és II/7. feladatoknál a klónok elterjedésére vonatkozóan semmilyen megállapítást nem tett, a VI/1. feladat gondolatmenetét nem írta le, ezért a pontozás megváltozása nem indokolt. Érvelt azzal is, hogy az igazgató úgy adta meg a mentességet a biológia tantárgy számolási feladataira, hogy a szakértői testület csak kémia és fizika tárgyak számolási feladatainál javasolta figyelembe venni a vizsgázó tanulási nehézségeit.

A kereseti kérelem és az alperes ellenkérelme

[5] A felperes keresetében a határozat megváltoztatását kérte. Változatlanul sérelmezte, hogy a számolásos vizsgarészek értékelésénél nem vették figyelembe mentességét.

[6] Az alperes ellenkérelmében fenntartotta a határozatában foglaltakat.

Az elsőfokú ítélet

[7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.

[8] A bíróság hivatkozott a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 1. § (2) bekezdésére (méltányosság és szolidaritás alapelvére), 1. § (3) bekezdésére (egyenlő bánásmódra törekvés elvére), továbbá a kiemelt figyelmet érdemlő gyermek fogalmára [4. § 13. pont ab) pont]. Utalt a rendelkezésre álló szakértői vélemények, valamint az igazgatói határozat alapján arra, hogy felperessel szemben differenciált bánásmódot kell érvényre juttatni, a felperesi mentesség kiterjedt a biológia tantárgy számolási feladataira. Külön-külön vizsgálta az elutasító döntés két hivatkozását. Az elsőt érintően megállapította, hogy a 2015. március 24-i szakvélemény-kiegészítés és igazgatói döntés egyértelműen tartalmazza a biológiai tantárgyra történő hivatkozást, így nemcsak a kémia és fizika tantárgy számolási feladataira vonatkozott a mentesség. A második érvelésre figyelemmel rögzítette, hogy a II/6., II/7. és VI/1. feladatok kizárólag számolásos feladatok voltak, így nem lehet a vizsgázó terhére róni, hogy azokhoz nem is kezdett hozzá.

[9] Az alperes perben előadott érvelésére kifejtette, hogy a mentességnek a vizsganapon kell fennállnia, nincs jelentősége annak, hogy a vizsgára jelentkezéskor a kiegészítő szakvélemény még nem került kiadásra. A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vizsgaszabályzat) 12. § (6) bekezdésére utalva kifejtette, hogy a jelentkezési lapon a vizsgázónak csak azt kell jeleznie, hogy élni kíván a mentességgel, azaz a Vizsgaszabályzat 6. § (7) bekezdésében biztosított jogával, de e jogszabály nem követeli meg, hogy a jelentkezési lap benyújtásakor álljon fenn a szakvéleménnyel igazolt mentesség. Mindezen okból az alperesi döntést törvénysértőnek ítélte.

[10] A bíróság az új eljárásra előírta, hogy a felperes írásbeli dolgozatát a mentességére figyelemmel kell értékelni.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[11] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, illetve az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását.

[12] Állította, hogy a Vizsgaszabályzat 12. § (6) bekezdés c) pontja és 6. § (7) bekezdése, továbbá 12. § (9)-(11) bekezdései helyes értelmezése alapján egyértelmű, hogy felperes által kért mentességi jog kizárólag a jelentkezés időpontjában már meglévő, hatályos szakértői vélemény alapján adható. Álláspontjának alátámasztásaként felhozta, hogy az érettségi szervezése évente egy hatalmas rendszer működtetését jelenti, melyben kiemelt jelentősége van a március 1-jéig beérkező információknak, s az ez alapján összeállított speciális feltételeknek megfelelő vizsgáknak. Fenntartotta, hogy az igazgató úgy adta meg a biológia tantárgy számolási feladataira a mentességet a vizsgára jelentkezéskor, hogy az szakértői véleménnyel nem volt alátámasztott.

[13] Hangsúlyozta, hogy a döntésében foglaltak szerint a felperesi kérelem elutasítására azért került sor, mert a Vizsgaszabályzat 30. § (2) bekezdés o) pontja szerinti eljárásban azt állapította meg a szaktanár, hogy a felperes nem kezdett bele a feladatok megoldásába, két feladatra semmilyen megállapítást nem tett, a harmadiknál pedig a gondolatmenetet sem írta le. Álláspontja szerint - a javítási útmutató szerint is - a biológiai írásbeli feladatok alapvetően nem számítási feladatok, fő céljuk a biológiai ismeretekben való jártasság feltérképezése, valamint ezt tükröző számítási elvek, gondolatmenetek ismeretének felderítése. Az ilyen típusú feladatmegoldás alól felperes pedig nem kapott mentességet. Szakkérdésnek minősítette, hogy mely feladat tekinthető számolásosnak, ezért e körben a szaktanár álláspontját és nem a felperes véleményét tekintette mérvadónak. Arra hivatkozott, hogy a bíróság megsértette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 177. § (1) bekezdését, amikor szakkérdésben maga és nem szakértő bevonásával foglalt állást.