BH 2020.5.132 Kiutasítás és pénzbüntetés együttesen nem szabható ki, ha mindkettő kiszabásának a feltételei fennállnak, kiutasítást kell kiszabni [Btk. 33. § (6) bek. b) pont, 50. § (2) bek., 59. § (1) bek.].

[1] A járásbíróság a 2018. november 7-én meghozott és aznap jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 353. § (1) bek., (2) bek. a) és b) pont]. Ezért őt 3 év szabadságvesztésre, 200 napi tétel pénzbüntetésre és 3 év Magyarország területéről kiutasításra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, amelyből a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1000 forintban állapította meg és rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén történő átváltoztatásáról.

[2] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a terhelt román anyanyelvű román állampolgár. Korábban pincérként és rendezvényszervezőként dolgozott, emellett egyéni vállalkozást üzemeltetett. Élettársának pénztárosként havi 600 euró körüli jövedelme volt. Egy kiskorú gyermek tartásáról köteles gondoskodni, és egy nagykorú személy tartásához kell hozzájárulnia. Vagyontalan, élettársa tulajdonát képezi egy több mint 10 éves, kb. 2000 euró értékű Land Rover típusú személygépjármű.

[3] A terhelt 2016 szeptemberében megállapodott P. E.-vel abban, hogy a szerb-magyar határt meg nem engedett módon átlépő személyeket pénz ellenében B. környékére szállítja. A pénzt a sikeres szállítást követőn kapta volna meg. A terhelt a megállapodásnak megfelelően 2016. szeptember 24-ről 25-re virradóra belépett Magyarország területére kistehergépjárművel, majd követte az I. C. által vezetett járművet, aki a terheltnek megmutatta az illegális határátlépők felvételi helyét.

[4] A terhelt 18 fő, Szerbia és Magyarország határát illegálisan átlépett személyt felvett az általa vezetett járműbe. Velük az ország belseje felé indult, majd a járművet hátrahagyta, és I. C.-vel eltávozott.

[5] A terhelt e cselekményével - két társával szándékegységben - vagyoni haszonszerzés végett 18, Magyarország és az Európai Unió területére illegálisan belépett személynek nyújtott a tiltott határátlépéshez segítséget.

[6] A jogerős ügydöntő határozat ellen a megyei főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetés kiszabására került sor. Az indítvány szerint a járásbíróság törvénysértő büntetést szabott ki a terhelttel szemben, amikor a Magyarország területéről történő kiutasítás mellett pénzbüntetésre is ítélte, mivel a Btk. 33. § (6) bekezdés b) pontja e két büntetés egymás mellett történő kiszabását kizárja.

[7] A terhelttel szemben a kiutasítás kiszabásának törvényi feltételei fennállnak. A büntetés célját is a kiutasítás szolgálja, így annak kiszabása - a szabadságvesztés-büntetés kiszabása mellett - nem mellőzhető. Figyelemmel arra, hogy a kiutasítás a törvény szerint elsőbbséget élvez a pénzbüntetéshez képest (BH 2017.285.), így a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével ítélte a terheltet a kiutasítás mellett pénzbüntetésre.

[8] A megyei főügyészség ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős határozatot változtassa meg, és a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetést mellőze.

[9] A Legfőbb Ügyészség a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát fenntartotta.

[10] A felülvizsgálati indítvány és a Legfőbb Ügyészség indítványa alapos.

[11] A Kúria a felülvizsgálati indítványt - a Be. 660. § (1) bekezdése alapján - tanácsülésen bírálta el. A megtámadott határozatot a Be. 659. § (5) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül, és emellett vizsgálta a Be. 659. § (6) bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is. Ilyet azonban nem észlelt.

[12] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont második fordulat ba) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a Btk. más szabályának megsértésével törvénysértő büntetést szabott ki.

[13] A Btk. 33. § (6) bekezdés b) pontja szerint nem szabható ki kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés. Következésképpen törvényt sértett az eljárt bíróság, amikor a terhelttel szemben - bár önmagában mindkét büntetés kiszabásának törvényi feltételei fennálltak - a kiutasítást és a pénzbüntetést egyidejűleg, egymás mellett kiszabta.

[14] A Btk. 59. § (1) bekezdése szerint azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A Btk. 50. § (2) bekezdése szerint pedig azt, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme, vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni.

[15] Ennek megfelelően a kiutasítás kiszabása kapcsán azt kell mérlegelni, hogy a terheltnek az országban tartózkodása kívánatos-e, a pénzbüntetés kiszabása körében pedig arra kell figyelemmel lenni, hogy a terhelt a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte-e el, és rendelkezik-e megfelelő jövedelemmel vagy vagyonnal.

[16] A büntetés célját, a büntetés kiszabására vonatkozó törvényi rendelkezéseket és az általános együttalkalmazási szabályokat szem előtt tartva a nem magyar állampolgár által haszonszerzés végett elkövetett bűncselekmény kapcsán is elsősorban azt kell eldönteni, hogy jogszerű-e és szükséges-e a kiutasítása, és amennyiben igen, akkor a szabadságvesztés kiszabása mellett sem mellőzhető.

[17] A kiutasítás akkor, ha kiszabásának a feltételei fennállnak, a pénzbüntetéshez képest a törvény szerint is elsőbbséget élvez, mivel a Btk. 33. § (6) bekezdés b) pontja szerint a kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés és nem fordítva. Függetlenül tehát attól, hogy a pénzbüntetés kiszabása egyébként kötelező lenne, a kiutasítás feltételeinek fennállása esetén a kiutasítást és nem a pénzbüntetést kell kiszabni (BH 2017.285.). A Btk. 33. § (6) bekezdés a) pontja szerinti tiltó szabálynak tehát abszolút módon, s így a Btk. 50. § (2) bekezdésének kötelező rendelkezésével szemben is érvényesülnie kell.

[18] Mindezekre figyelemmel a Kúria a járásbíróság ítéletét - a Be. 662. § (2) bekezdés b) pont második fordulata alapján - megváltoztatta és a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetést mellőzte.

(Kúria Bfv. II. 978/2019.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

Az ügy száma: Bfv.II.978/2019/8.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Molnár Gábor Miklós, a tanács elnöke

Dr. Vaskuti András, előadó bíró

Dr. Krecsik Eldoróda, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2020. január 13.

Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette

Terhelt: